Szervita búcsú!

Írás: 1991. szeptemberéből.

Honnan is ered a hagyomány?

Egyik legnagyobb és legrégibb búcsú Egerben a Servita templomé. Még néhány évvel ezelőtt is tucatjával érkeztek a buszok a Felvidékről, hogy hozzák a búcsúsokat, de a környékből is sokan jöttek. A hajdani május 1., a mai Servita utcában álló templom várta ilyenkor a híveket. A hagyomány eredetéről Czakó István, Eger főplébánosa beszél, aki maga is vezette régebben azt a plébániát. — Róbert Károly király idejében már állt ott a klarisszák kolostora, s a templom, amelyben különös tisztelettel öveztek a Bűnösök menedéke című kegyképet. A kegyes hagyomány szerint egy nyomári nemesembert abban az időben a felesége meggyilkolásával vádoltak, s ő azt kérte, hogy vigyék e kép elé. Amikor ott imádkozott, lehulltak a kezéről a bilincsek. Ártatlansága így derült ki, s szabadon is bocsátották. Már a török idők előtt is jelentős búcsújáró helynek számított. Amikor a város török kézre került, akkor természetesen a klarisszák elmenekültek. Az egyik szolgálójuk viszont ott maradt, és 1596-99 között szolgálta a török városparancsnokot. Amikor az elbocsátotta a szolgálatából, ezt a képet kérte fizetségül. Onnét tudjuk, hogy nem valami nagyon nagyméretű alkotásról van szó, hogy a teremtés a hátán vitte el Egerből. A képet utoljára 1720-ban látták egy karmelita kolostorban. Magam is utánaeredtem ennek a hímek, de hiába, mert elmondták, hogy képtáruk 1720 óta már kétszer égett le, és II. József rendeletéi után is sok pusztulás következett be benne. — A várat felszabadító császári csapatokkal — folytatja Czakó István — serviták is érkeztek Egerbe. Megkapták a klariszszák kolostorának romjait, s 10 parasztházat. Hoztak magukkal egy féldomborművet, amely 1650 körül készült. Ezt nevezik ma kis fájdalmas képnek. Felépítették a templomukat, ahol tovább élt, sőt, erősödött a búcsú hagyománya, mivel sok imameghallgatás történt. Ezt igazoljak azok a táblák, amelyeket a hívők helyeztek el. Úgy vált a felvidékiek kedvelt búcsújáró helyévé, hogy Egerben a törökdúlás után sok füleki hajdú letelepedett. Az úgynevezett Cifra-hóstyán kaptak helyet maguknak. Ilyenkor, a búcsú idején eljöttek hozzájuk a rokonok. Ez a közvetlen kapcsolat már nem él, de a hagyomány megmaradt. Maga a búcsú már szombaton megkezdődik az éjszakai virrasztással, a vigíliával. Szombat este hat órakor fogadja a zarándokokat Balogh Gyula plébános. Azután kezdődik fél hétkor a szentmise, majd körmenettel és szentségimádással folytatódnak az események.

A búcsúsok száma sokszor meghaladta a tízezret, erről számol be 1874-ben a helyi újság:

„(A t. servita atyák búcsúja), a múlt vasárnap, f. hó 21-én oly roppant néptömeget gyűjtött városunkba, minőre évek óta alig emlékszünk. Az ajtatoskodóknak a körmeneten elvonult számát 10—- 12,000-re becsülték.”

A Servita búcsúra érkezett sok ezer látogató közül sokan fogat is húzattak. Az irgalmas atyák ügyes kezű alorvosa 1869-ben két nap alatt mintegy háromszáz, 1871-ben, pedig 274 fogat húzott ki, közli az Eger hetilap szeptemberi száma:

A helybeli servita atyák szept. folytán (fájdalmas szűz napján) tartatni szokott nevezetes búcsút sok ezer ajtatoskodó látó gatja, kik közül ez alkalmat számosán arra is felhasználják romlott fogaikat — állitólag, némelyek csupa vallásos buzgóságból ép fogaikat is — kihúzatják. A múlt havi servitabúcsú alkalmával az irgalmas atyáknál nem kevesebb, mint kétszázhetvennégy fogat húztak ki.”

A világháborúk után az elesett katonák hozzátartozói tömegesen zarándokoltak a Fájdalmas Anyához. A zarándokok azonosultak a fiát elvesztő Mária fájdalmával. A fájdalomtól való szabadulás alkalma ez a búcsú. A palócok, matyók és jászok kedvelt búcsújáróhelye.

 

Servita búcsú! Fotó 1942-ből!

 

Az egri Fájdalmas búcsú

Mária lányok a Szervita búcsún. Bodgál Ferenc felvétele,1955. Dobó István Vármúzeum, Fotóadattár, 3473