A sok, Egerhez köthető író és költő közül Setét Anna a sorozatában Kálnoky Lászlót, - aki a Telekessy utca 4. szám alatt született, - hozta hozzánk közelebb az alábbi írásával:
"Hallom, hogy Eger városa arra készül, hogy egyik nagy költőjének Kálnoky Lászlónak volt egri lakóházát emléktáblával örökítse meg. A költőt—akit Lacikának hívtunk — persze kisgyermekkorából ismertem. Sovány, vékony, szőke kisfiúcska volt, akkor majd szemben laktunk. Ők az érsekségnél levő „Alapítvány" ház első emeletén, a nagybátyámék dr. Schwartz Arthur ügyvédek mellett, ahol két kisgyermek is volt, így gyakran találkoztak a gyerekek egymással. Lacika nagyon szerény, halk szavú, csendes kisfiúcska volt, pedig mint egyke nem volt elnyomva, sőt igencsak dédelgetve. Igen feltűnő nagynénje Aliz néni már kiskorában Ady verseket tanított neki. Nagybátyja pedig Kállay Miklós volt az Egri Újság szerkesztője, maga is költő, író, verseit „Jack” néven közölte az újság, sőt darabját a Roninok kincsét a pesti Nemzeti Színházban is. Édesapja pedig igencsak jó barátom volt. Összehoztunk egy kis franciakört, és még csinált is nekem egy könnyű kis francia nyelvtant, hogy könnyebben beszélgethessünk. Különben még Szálasi is járt közénk, akkortájt igen szemérmesen, pedig nagyon szépen beszélt franciául. Kálnoky István, tanácsnok volt a Városházán, ambíciója volt, hogy polgármester lehessen, de valahogy mindig más került oda, pedig apámnak is nagy barátja volt, de peches ember, mert végül is éppen az 1940- es években került a székbe. Persze ő is nagy irodalmár volt és ezért Lacika igencsak be volt kerítve a tudás, kultúra, a szavak bűvöletével. (Mellékesen szólva Kálnoky István mint anyakönyvvezető esketett engem is). Lacikának kissé sok volt — unatkozott, pedig az aranyifjúsági bálokon, rendezvényeken részt vett, de valóban látszott, hogy unta az egészet. Kisvárosi pletykák nem szóltak róla, még nőügyekben sem. Tudtuk, hogy nem egészséges, egy játszópajtásától tüdőbajt is kapott, ám mi jól kijöttünk egymással. Érdekes volt, hogy mindketten azokat az akkor divatos klasszikusokat olvastuk, Tolsztojt és Dosztojevszkijt, Hugót, Rilkét és Heinét. Hallatlanul könnyen tanulta a nyelveket és ma — szerintem — a fordítók egyik legnagyobbika. Az elmúlt 40 évben sokat hallgatott és mellőzték is. Fordításai tökéletesek és minden írása, próza, vagy költemény nemcsak gyönyörű, de humoros is. Vannak kimondottan olyan egri versei, amelyek egy-egy különc egri személyről szólnak — valósak és csodálatosak. Végül is megkapta a kitüntetéseket — de nem hiszem, hogy túl boldog ember volt. Bölcs volt és megértette az élet csodáját. Egy könyvnapon így dedikálta nekem a könyvét: „Setét Ancinak, volt honfitársamnak a legforrób egri lokálpatrióta szeretettel 1980. június Kálnoky László” Ezen is jót nevetett." Setét Anna 1989
Eddig a cikk, ha valaki többet akar tudni Kálnoky Lászóról, akkor itt olvashat róla: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lnoky_L%C3%A1szl%C3%B3
További infók és a képek lelőhelye: http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/k/kalnoky_utca
Setét Anna többi cikke, ami a XX. század eleji Egerről szól, a #setétanna hastegre kattintva olvasható,
Kálnoky lakóháza a Telekessy utcában:
