Bárány utca és a Fehér Bárány kocsma története

Eger egyik különleges hangulatú, történetekkel átszőtt utcája a Bárány utca, amely a vár északi oldalán, egy lapos tetejű domb nyugati peremén húzódik. A domb meredek sziklafallal szakad le, mintha természetes határt vonna a város ezen része köré — ez a sajátos adottság pedig évszázadokon át meghatározta, hogyan épülhetett be és mire használhatták a területet.

Az utca neve a hajdani Fehér Bárány kocsmát őrzi, de ez korántsem volt mindig így. A régi időkben Szél partként emlegették, később Bárány sornak, majd Felső-Csurgó utcának hívták. A második világháború előtt még Hórai Horánszky Nándor nevét viselte, aki jogászként és politikusként is ismert alakja volt a 19. századnak.

A felszín alatt rejtőző világ legalább olyan izgalmas, mint az utca története. A dombot forrásvízi mészkő, vagy ahogy a helyiek mondják, darázskő borítja, alatta pedig vastag kavicsréteg húzódik. Ez a különleges felépítés lehetővé tette, hogy a kavics kitermelésével hatalmas, barlangszerű üregek alakuljanak ki. A kemény mészkő természetes boltozatként fedte ezeket, így hosszú, összefüggő pincerendszerek jöttek létre. Ezek a pincék nemcsak a bor tárolására szolgáltak, hanem időnként lakóhelyként vagy akár állatok elhelyezésére is.

Bár a középkorból kevés adat maradt fenn, a 16. századból már konkrét említések is ismertek. Egy 1588-as összeírás szerint a Királyszék alatt — vagyis a mai Bárány utcában — már 22 pince tulajdonosát tartották számon. Ez jól mutatja, hogy a terület már ekkor is fontos szerepet játszott Eger gazdasági életében.

A 18–19. században a város vendéglátása nagyrészt egyházi kézben volt. A kocsmák és fogadók többsége a püspökség tulajdonát képezte, és gyakran a város bérelte őket. Ebben az időben divatosak voltak az állatneveket viselő fogadók — ilyen volt például a Fekete Sas vagy az Oroszlán is. A korabeli feljegyzések számos híres egri vendéglőt említenek, köztük a Törökfőt, a Kacsát, az Arany Szolgát vagy az Unicornist. Ezek sorából emelkedett ki a Fehér Bárány kocsma, amely nemcsak nevet adott az utcának, hanem a városi élet egyik központjává is vált.

Itt nemcsak bor folyt bőséggel, hanem az indulatok is gyakran elszabadultak. A korabeli források szerint nem volt ritka a hangos szóváltás vagy a verekedés, így a fertálymestereknek időről időre közbe kellett lépniük, hogy rendet tegyenek az egri legények között. A városi jegyzőkönyvek több ilyen esetről is beszámolnak, így a Fehér Bárány nemcsak vidám, hanem olykor viharos helyszíne is volt a mindennapoknak.

Az utca egyik ma is álló emléke a Bárány utca 2. szám alatti barokk ház. A 18. század közepén épült, majd 1770-ben át is alakították, később pedig tovább bővítették. Az épület ma is őrzi régi jellegét: földszintes, utcavonalra épült, jellegzetes kosáríves kapuval. Belül boltozott helyiségek, részben eredeti nyílászárók, az udvaron pedig faoszlopos tornác idézi meg a múlt hangulatát. A kapu fölötti szoborfülke különösen figyelemre méltó részlet.

A Bárány utca nemcsak történeti, hanem irodalmi emlékeket is őriz. Megjelenik Gvadányi József „Rontó Pálnak élete” című művében is, amely így idézi fel a kor hangulatát:

„Korcsmákon muzsika volt, és hegedültek,

Városból sereggel lányok oda gyűltek.”

A 20. század tragikus eseményei azonban ezt a városrészt sem kímélték. A mai Bárány utca 11. szám alatt állt egykor a Horánszky-féle pince és borház, amely a helyi borászat egyik fontos központja volt. Az 1944. szeptember 20-i bombatámadás során az épület teljesen megsemmisült. A hatalmas pincerendszer egy része beomlott, és vele együtt a család több generáción át felépített öröksége is elveszett.

Egykor az utca jóval zsúfoltabb volt, mint ma: polgári házak és gazdasági épületek sorakoztak itt. Közvetlen kapcsolatban állt a szőlőterületekkel és a vasúti rakodókkal, így ideális helyszíne volt a borkereskedelemnek.

A Bárány utca története így nem csupán épületek és nevek sorozata. Sokkal inkább egy élő lenyomata annak, hogyan formálta a természet, a gazdaság és az emberi élet Eger egyik különleges részét. A Fehér Bárány kocsma és környéke egyszerre volt munkahely, találkozóhely, és olykor a szenvedélyek színtere — egy darabka városi élet, amely ma is mesél annak, aki figyel rá.

Eger Cifra Hóstya facebook bejegyzése

Bárány utca régen 1940. körül.

Bárány utca 2025. évben.

Itt volt a

Fehér Bárány vendéglő.