Az első ,,beszélő mozi” előadása 1914-ben

1914. március 28. és 29. emlékezetes dátum marad az egri mozik, — de nem utolsó sorban a technika-történet helyi vonatkozásaiban is. Ezen a két napon szólalt meg először Egerben az addig, s még utána is oly hosszú ideig némafilm. A Széchenyi utcai Uránia moziban ezen a két napon — Edison ,,kinetofon"-ja jóvoltából — beszéltek, énekeltek és muzsikáltak a film szereplői. Az egriek előtt is ismeretes volt már természetesen a fonográf és a gramofon. (A fonográfot egyébként először Egerben egy vándormutatványos produkálta 1897-ben a vásártéren felállított sátrában.) De arról álmodni sem mertek, hogy azt a filmvetítő géppel egyetlen csodálatos masinává lehet egybekapcsolni. Az egész város lázban égett mióta megtudta, hogy részese lesz egy életre szóló élménynek: ,,a kinematográf (filmvetítő gép) és a fonográf (hangrögzítő készülék, a mai gramofon őse) összetételének'”. „Nem néma alakok mozognak többé a filmen — ujjongott a lelkendező egri riporter —, hanem úgyszólván élőlények, kiknek halljuk a hangjukat, kacagásukat, beszédüket. Az Egri Újság részletes ismertetéssel szolgál erről a szenzációról, s példátlan filmtörténeti becse indokolja részletes ismertetését. ,,Edison talán maga sem hitte, hogy sikerülni fog összhangzásba hozni a képet a hanggal. Igen. Az egyidejűség volt itt a fő, a szempillantásnyira pontos egyidejűség. Kísérletei alkalmával ott volt a kinematográf felvevő masinája és a fonográf. A művész énekelt, az éneket felvette a fonográf, magát a művészt, annak minden mozgását pedig a kinematográf. Mikor azután számon kérte a két csodagéptől a jelenetet — bizony nem lehetett vele megelégedve. Hiányzott a két gépezet működéséből az egyidejűség. A filmen a művész alig hogy kinyitotta a száját, énekét már javában fújta a fonográf. . . Vagy elkésett a hang. . . Végre sikerült! A feltaláló olyan csavarszerkezetet konstruált, amely által a fényképezőgépet pontosan lehetett szabályozni a fonográffal. A fonográf-felvétel pillanatában, a fonográffal villanyerővel összekötött felvevőgép automatikusan, pillanatnyilag egyező felvételt készített. A színészek. . . akiknek egzisztenciáját tönkretétellel fenyegette a mozi, felszabadulnak a lidércnyomás alól, mert nemcsak játékukat, hanem hangjukat is meg fogják ezután fizetni. Érdemes feljegyezni, hogy mi volt Egerben az első „hangosított” filmműsor. A következő nyolc rövidfilm követte a ,,bemutató konferánsz”-ot: Nótáskovácsok. (Dalos játék.) Carmen az Orfeumban. (Varieté műsor.) Írországi dalok. (Színmű.) Goethe Faustja. (Dráma.) Amerikai énekesek. Ezüstlakodalom. Pajkos diákok. (Énekes játék.) ,,Edison csodával határos találmánya a kinetofon, vagy beszélő mozi” műsora „zsúfolt, ünnepi hangulatban lévő ház előtt pergett. „És a közönség? — El volt ragadtatva!” — olvassuk az Eger című lapban. Egy másik riporter az Egri Újságban még részletesebben ecsetelte a sikert, és valósággal látnoki erővel vette észre a hangosfilmben rejlő hallatlan lehetőségeket: ,,Az a benyomás, amelyet Edison csodálatos találmánya a hallgatóságra gyakorolt, mindkét előadás alkalmával szédületes volt. Minden darab után percekig csend volt a teremben, míg végre felocsúdott a megfoghatatlan bűbáj által, kitört a lelkes tetszés. A mondott és az énekelt számok hajszálnyi pontos egybeesése a mozdulattal a jelenetélő valósága talányának tetszik. . . A két előadás összbenyomása a közönségből azt a meggyőződést váltotta ki, hogy egy olyan találmány előtt állunk, mely. . . óriási perspektíváját nyújtja a korlátlan lehetőségeknek, még pedig oly lehetőségeknek, melyek valószínűleg az emberi életnek területére nézve teljes átalakulást fognak előidézni. Tehát úgy látszik, hogy a beszélő mozira nagy jövő vár. . . Ez az első „beszélő film” bár nem váltotta be a hozzá fűzött vérmes reményeket, de kétségtelenül jelentékeny állomása volt a filmtechnika fejlődésének. Mindenesetre örömmel vehetjük tudomásul, hogy Eger közönsége is részese volt a kinetofon pályafutásának, s méghozzá annak a mozinak a falai között szólalt meg 63 esztendeje először a némafilm, amely a ma korszerű technikai felszerelésével otthont ad a celluloid szalag modern művészetének.