Egri hóstyák születése
- december 17-ére, amikor is kiűzték a törököt Egerből, a település lakossága jelentősen lecsökkent, a külvárosok szinte teljesen elnéptelenedtek. Egernek 880 háza volt a városfalon belül, ebből 412 maradt lakott, 468 pedig lakatlanná, „pusztává” vált.
A házak állapota rossz volt, és ez a helyzet a Rákóczi-szabadságharc alatt sem javult. A városfalon belül az épületek leromlottak, igényesebb házak csak a városfalon kívül épülhettek, elsősorban a forgalmasabb utak mentén. A hóstyák (Hochstadt) keletkezése is erre vezethető vissza. A Budai út mentén a Hatvani hóstya, a Kassai út mentén a Maklári hóstya, a Felvidék felé vezető út mentén a Ráchóstya, a Tokaj felé vezető út mentén pedig a Sánc és a Tihaméri hóstya alakult ki. A Hatvani hóstya volt ráadásul Eger első fertálya is, ami 1713-ban még csak 63 házzal, míg 1767-ben már 636 házzal szerepelt az összeírásokban. A Ráchóstyát Szent Miklós fertálynak is nevezték. A középkorban a Rác templom helyén Szent Miklós temploma állt. Ez a hóstya is szépen fejlődött: 1713-ban 23, 1800-ban pedig már 413 házat tartottak nyilván. A Sánc hóstya az egykori külső vár területét jelentette. Az 1700-as években kincstári birtok volt. 1758-ban került a város igazgatása alá. Ebben a városrészben 1760-ban 64 ház állt, 1797-ben pedig a terület 81 házat ölelt fel. Ez volt talán az egyetlen hóstya Egerben, mely alig vagy inkább semennyire sem fejlődött, de ehhez a terepviszonyok nagyban hozzájárultak. Később a területet egyesítették a Cifra hóstyával.
(írás a múlt század közepéből)