Angolkisasszonyok kápolnájának művészi festése!

Eger, 1942. november 2.

Egyházunk a művészetet mindig a léleknevelés szolgálatába állította. De nemcsak puszta eszközt látott benne, hanem annak a benső törekvésnek megvalósulását is, mellyel magát a művészet nyelvén kifejezte. Ebben az alkotó erőben pedig ott izzott a lélek hite, mint forrása az igazi vallásos művészetnek. Mennél közelebb áll tehát a teremtő művész eszmeköre és ihletett érzülete a katolikus világnézethez, annál inkább természetfeletti magasságokba lendíti a hívő lelkét, az áhítat bensőségében. Ez a hatás azonban csak úgy érvényesül, ha a templom hívő serege fejlett műízlésén át megérti a műalkotások szépség-nyelvét. Eger művelt közönsége ebben tájékozott, a történeti múlt nagyságán merengve ismeri annak stílus irányait is, mint a letűnt évszázad embereinek kifejező formáit. A réginek szolgai másolása azonban nem művészet, hisz minden igazi alkotás a kor kifejező lelkiségén beszél. Kápolnánk újrafestésekor, mind a tervek készítésénél, mind a kivitelezésnél ezeket a szempontokat vette figyelembe Megyer-Meyer Antal ny. főiskolai tanár, kiváló egyházművészünk, kinek munkájában volt tanítványai, Jantschi Béla tanár, Borzsák Jenő és Takács Ferenc iparművészek segédkeztek. A város barokk szellemét, a hagyományos ízlést, csodálatosan egyesítették a magyaros szellemmel. De máskülönben is a festői munka terén érdekes lehetőségek merültek fel. Megbontott félkörös mennyezet állt a művész rendelkezésére. Szimbolikus megoldással három tartó ív-borda osztja szét négy részre, amelyeken türkisz-kékes alapon magyaros ornamentika fut végig. A magyaros vonalvezetésen azonban barokkos mozgalmasság uralkodik, az egyes formák fény és árnyjátékkal törnek elő a felületalapból. A mennyezetképek közül első az Angyali Üdvözlet. Kékesszürke, párás felhőköd között jelenik meg az angyal, hogy a legszentebb parancsot hírül hozza. Szűz Mária sötét árnyalatú ruhája, a hidegszínezésű felhőfoltokkal kellemes összhangba vegyül. Angyalos Betlehemnek nevezte el a művész, a középső képet. A finom gyöngyházszínek árnyalatai hullámzanak rajta. Itt is a főszereplők erőteljesebb színezésű ruhája adja meg a kép jellegzetes foltját. Szerkezete is tömör, az alakok egymáshoz közel helyezkednek el. A légiesen finom levegőfátyol szűri meg a színeket pasztell-árnyalatúvá. A harmadik kép az Okos és balga szüzek csoportját ábrázolja. Színezése tompa, lefokozott, érezni a komoly, átélt valósággá érett gondolat igazi mélységét. Ugyanezt érezteti a higgadt, nyugodt vonalvezetés is. A festmények al-secco technikával készültek, fehér márványporos alapon, díszes keretbe foglalva. A boltozat szemben levő sarkaiban ornamentikát találunk, magyaros virágformából mozgalmas indák ágaznak szét, barokkos vonalvezetésben. Az ablakok fölött, ugyanolyan keretben, a leányifjúság védőit és kedvelt szentjeit ábrázolta a művész. Az Őrangyalok, Szt. Anna, Szt. Ágnes, Szt. Cecília, B. Kinga, B. Jolánta, Kis Szt. Teréz és a Rend alapító szellemének, Szt. Ignácnak mellképe koszorúzza a nagy festményeket. Az oratóriummal szemben levő falsíkon, a félköríves ablakok egyensúlyozó ritmusának megfelelően, az Árpádházi szentek jelképes csoportját örökítette meg a művész. Realista felfogásában az építő erőt képviselő Szt. István alakja köré állította Szt. Imrét, Szt. Lászlót, Szt. Erzsébetet és B. Margitot. Nemcsak szenteket ábrázolt, de megéreztette általuk a nemzeti lélek sajátosságait. Színezése élénk, a valósághoz közel álló emberek életteljességét hangsúlyozza. Az oltár mögött levő nagy falfelületen, Jézus Szíve mellől, felhőkön közénk leszálló Szeplőtelen Szűz Mária, színes 2.40 m. magas, hatalmas, de finom vonalú szobra áll, ájtatosan imádkozó, Őt kísérő és körülvevő angyalok kara között. A szobor naturális, kissé modern elgondolású, (hársfából faragta Bányai Ödön fiatal szobrász művész), de színezésével teljes összhangban egyesül a festett angyalok karával. Alattuk, az oltárasztal magasságában, két oldalt egy-egy angyalcsoport őrzi a legfölségesebb Oltáriszentséget. Arányos csoportokra osztva helyezkednek el az angyalok alakjai, arcukra nemes komolyság borul. Nem angyaltípusokat fest a művész, hanem egységes angyalcsoportot, amelynek mozdulatai híven tükrözik az áhítatos imádásba merült lelket. Ezért nem mozgalmas a kép, csak a gyönyörű színezésű kékes-szürkészöldben gomolygó felhők lehelnek életet. Azonban a sárgás, meleg árnyalatú angyalalakok egyforma szín értékét kékes-lilás színű szárnyak bontják meg. Az angyalok légiesen áttetsző, beuroni stílusú alakjai, a mennyei békét és a fenséges nyugalmat sugározzák felénk. A kápolna színhangolása meleg, az új világítás és a rejtett fényforrások bocsátanak finom, meleg sárga fátyolt a falsíkokra és az oltárra. De érezzük a mély lelkiség bensőséges átélését, amely utánozhatatlanul megszépíti a legkisebb festményt is. A nagytudású művész ecsetjét imádságos lélek vezette s ezért képei is imára hangolnak. Az áhítat mélységes csendjébe merült, buzgó leánylélek is meghallja a képeken át az Angyal üzenetét: a Szentcsalád meghitt boldogságában, vagy egy eszméért hozott önfeledt áldozatban gyújthatja meg szívének világító mécsesét. Ezt a szép, de költséges művet, a szükséges javításokkal együtt Tiszt. M. Kondé Mária főnöknő azonban csak az intézet nagylelkű jótevőinek áldozatos segítségével valósíthatta meg. Alapvetője volt Baráczius József prépost, kanonok 10.000 P, és Venczell Ede pápai prelátus 3.000 P adománya. Bőkezűen hozzájárult még Kriston Endre felszentelt püspök, dr. Ivánovich Emil apát-kanonok, dr. Vizy Miklós prépost, kanonok 1.000—1.000 P, Meyer Béla prépost, kanonok és Endrédy Vendel zirci ápát 500— 500 P, Keresztury Mária 220 P, Gajda család 200 P, Frindt Jenő apát-kanonok, dr. Vécsy László, dr. Rubovszky Ferenc, Quirin József, Orosz Barnáné, Egy Édesanya emléke, Úrasszonyok kongregációja 100— 100 P, Szőke Sándorné 70 P, dr. Török Józsefné 60 P, dr. Csepela Lajos, f dr. Petro Kálmán, dr. Boti Lajos, Kovács Mária, Vall Erzsébet, Majtényi Gyuláné, 50—50 P-vel. Az intézet volt növendékei 2.200 P-t és Eger közönsége, tavalyi kerti ünnepélyünkön 1.200 P-t gyűjtöttek. A kegyes jótevőkre hálás szívvel gondol az intézet és a megújított szép kápolnában buzgóbban imádkozó minden hívő lélek.

M. Benes Anna dr