Egri szappan készítők vitája a 19. század elején.
- évben a szappan készítők ugyancsak panaszkodtak a városi tanács felé.
Kifogásolták, hogy „a mészárosok nekik a fagyut által adni nem akarják és eszerint ők elegendőképpen és limitált áron gyertyát nem adhatnak, mivel külföldrül kell nekik szerezni a fagyut nagyobb áron." (Szappan készítéskor a faggyút összefőzték hamulúggal.) E válaszra a tanács megparancsolta, hogy a mészárosok a hét egy közösen megállapított napján minden faggyújukat adják át a szappanosoknak. A parancs átvételére a tanács elé felrendelt szappanosok és mészárosok között a megegyezés megtörtént. A mészárosok eleget tettek az előírásnak, „a szappanosok azonban „restek lévén elhordani" a felhalmozódott faggyút, a tanács megbízottja maga fogadott szekeret, s vitette el a mészárosoktól a szappanosok egyikéhez a faggyút. A szappanosok ezután kevés gyertyát készítettek, nem tettek eleget kötelezettségüknek a közösség felé ezért a tanács és pénzbeli büntetésre ítélte őket azzal az utasítással, hogy ha a mennyiséget keveslik, annak orvoslását a helyén keressék ; „mert amíg az érvényben van, mindenkor, és ha kell, keményebb módszerekkel is kötelezni fogják őket a közösség érdekében”. Ez sem használt, kiderült, hogy kamuztak. A szigorú fenyítés kilátásba helyezésére azt válaszolták, hogy jelen helyzet szerint lehetetlen a megélhetésük.
A tanács ezt az mentegetőzést nem fogadta el, kötelezték őket, hogy gyertyákkal lássák el a közönséget, „ ha Egri polgárokká és Szappanos Mesterekké lettek". Ha sem a fenyítés, sem áristom és testi büntetés nem használ, adják fel szappanos mesterségüket.
Irta: Erdei László
Forrás: Lénárt Andor: Az egri céhek és a magisztrátus a 18–19. század fordulóján
A mellékelt képen debreceni szappanosmester látható. Rajz a debreceni szappanfőző céh privilégiumleveléről, 1676
