A cigányságkutató: Mészáros György

Sugár István írása 1981 márciusában

Most egy kevesek által művelt tudományág avatott mesteréhez vezetett utunk, akinek e téren ma már országos nevet sikerült elérnie. Mészáros György ő, a Hevesmegyei Vízmű Vállalat beruházási és tervezési osztály vezetője. Kerecsenden született, s mivel szülei kertje végében volt a cigánytelep, már kora gyermekségében kapcsolatba került lakóival. Jó nyelvérzéke folytán nyelvésznek készült, és bár másként alakult életútja, elsajátította a lovári cigány nyelvjárást. De mielőtt megismernénk Mészáros Györgynek a cigányságkutatós terén kifejtett gazdag munkásságát, pár mondat erejéig tájékoztatást kapunk a cigányságnak hazánkba kerüléséről. Az India északnyugati részéből kiindult cigányhullámok melyek Európa felé áramlottak, mind hazánkon vonultak keresztül. Az első vándorló, nem letelepülő cigánycsapat 1416-ban jelent meg Magyarországon, Brassó környékén. A következő években egymás után érkeztek vándorcigánycsoportok az országba, s hazánkon keresztülvonulva, gyors ütem ­ ben tovább haladtak NyugatEurópába. Zsigmond király 1424-ben adott menedéket egy bizonyos László nevű, magát vajdának nevező cigánynak és csoportjának, de Mátyás és Ulászló királyok idejéből is maradtak fenn hasonló menedéklevelek, melyek biztosították a cigányok letelepedését. Két irányból érkeztek ezek a csoportok. Részben a Havasalföld felől, s ezek voltak az oláh cigányok. A zöm azonban megkerülte a román nyelvterületet, Szerbia felől vonult hazánkba. Az európai cigányság két főnyelvjárást beszél: a khelderát, mely inkább Nyugat Európában honos és nem tartalmaz magyar jövevényszót, valamint a lovárit, melyiken bőven található magyar jövevényszó. Amikor például Mészáros György Kijevben cigányokkal beszélt, egy sor magyar jövevényszót fedezett fel nyelvükben. Megtudjuk, hogy a német cigánydialektus a szinlo, melyet a legarchaikusabb nyelvjárásnak tartanak, és szókészlete 38 százalékban német jövevényszó. Ezek a köszörűs és ringlispiles cigányok. Olyan nagy a különbség a lovári és a szinlo cigánynyelvjárás között, hogy a két nyelvet beszélő meg sem érti egymást. Az úgynevezett kárpáti cigánydialektust beszélők ősei nem érintettek román nyelvterületet vándorlásuk során. Ezt a nyelvjárást Balassagyarmaton és környékén, a Tarna mentén, s például Füzesabonyban is beszélik. A fodózó cigányok nyelvjárása cerhári. Ezekkel általában Szabolcs-Szatmár megyében találkoznak a kutatók. Megtudtuk Mészáros Györgytől, hogy Poroszlón beás cigányok, a teknővájók laknak, akiknek nyelve a román egy 50 évvel ezelőtti változata. Mészáros oly szakértőjévé érett a lovári cigánydialektusnak, hogy Hutterer Miklóssal megírta a lovári cigánydialektus leíró nyelvtanát. A kötetet 1967-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság adta ki. Publikálásainak se hossza, se vége. Mészáros György azok közé a kutatók közé tartozik, aki nem gyűjti külön írásait, cikkeit, kiadványait. Könyvespolcáról kérésemre csak egynéhányat keres ki. Így a Magyar Tudományos Akadémia Acta Orientalis című, igen rangos folyóiratában a cerhári cigánynyelvjárásról értekezett. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa megbízásából és kérésére Vekerdi Józseffel 1978-ban egy mindenre kiterjedő ismeretterjesztő kiadványt írt. A cigányság a felemelkedés útján címmel. A magyarországi oláh cigánynyelvjárás mondattanát is Vekerdi Józseffel készítette el. A Csenki Sándor által Püspökladányban még régebben gyűjtött cigány népmesék fordítását is elkészítette, s a munka elé Ortutay Gyula írt előszót. Egyébként hazánkban van a legtöbb cigány meseanyag. Több publikációja kerül a kezembe, angol, francia, olasz nyelven. Például 1978-bán a franciaországi Études Tsiganesben jelent meg írása Mészáros Györgynek. Azon kevés szakemberek közé tartozott, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága részére tanulmányt készített megbízatása nyomán a cigánykérdés bizonyos vonatkozásairól. Tagja a Hazafias Népfront országos vezetősége mellett működő rétegpolitikai bizottságnak. A közelmúltban részt vett és a magyar cigánynyelvjárásokról tartott Párizsban előadást a cigánykérdés kutatóinak egy nemzetközi seregszemléjén. Kapcsolatban áll a számottevőbb európai cigányságkutatókkal, s ennek eredményeként 1980-ban Leányfalun nemzetközi baráti összejövetelt tartottak az aktuális szakba vágó kérdésekről. Egy olaszországi professzor angol nyelvű levele is előkerül, mely az idén egy Itáliában tartandó kongresszusra invitálja, melyen azonban anyagi támogatás híján sajnos nem tud részt venni. Az egri Mészáros György most egy nagy munka kéziratán dolgozik. A Gondolát Könyvkiadó részére, Turi Kovács Attilával megírják a cigányság néprajza című kötetet. — A társszerző egyébként a cigányság népi építészetét dolgozza fel. Amikor a jövő tervei iránt érdeklődöm, megtudom, hogy Verkerdi Józseffel, az Országos Széchenyi Könyvtár nemzetközi csereosztályának vezetőjével és a pécsi dr. Várnagy Elemérrel egy jelentékeny cigány nyelvészeti munkát szeretnének formába önteni. — „Szeretném, — mondja búcsúzóul Mészáros György, — ha minél több cigányszármazású magyar állampolgár kapcsolódna be a komoly kutatóm unkába, és cigány kommersz dolgok helyett a ténylegesen létező cigány kultúra gyűjtésében lennének a tudomány segítségére.