Eger az 1850-as évek első felében, Joó János rajzán, 1854-ben.

(mai melegvizes források és a strand közelében)

"Előterén az Eger patak egyik holtága látható jegenyefák és szomorúfüzek árnyában. Középen a csinos fürdőház áll, melynek bal oldalán az érseki kert bejárása, jobbról az alacsony fallal kerített hévizes tó, az egri mosónők legfőbb gyűlhelye. Képünk hátterében a belvárost láthatni magasra emelkedő tornyaival, jelesb épületeivel, melyek közől balról elsőbenis a székesegyház tűnik föl kettős tornyával s oszlopcsarnokával; ennek irányában a lyceum épülete csillagász tornyával. A czisztercziek kéttornyú egyháza e mellett kissé nagyobb távolban látszik; középen felénk a ferencziek egyháza, mely mellett jobbra a távolban feltünö hegyes tornyocska a kórházat diszíti. A jegenyesor kezdeténél a két magas tetejü torony a minoriták egyházán van, előtte a megyeház épülete áll. Ezután jobbra láthatni a város éjszaki részében eső görög egyház czifratornyát; elötte közelebbről a török sugártornyot; végre a szerviták alacsony tornyát a romokba döntött ősi vár tövében, melynek tetején a kalvária keresztjei culminálnak."

(Bejelöltem azt a kis hidat, ahol a szekérkordé megy át a fürdőépület felé! A térkép 1887-es állapotot ábrázolja és kék kör mutatja a híd helyét az Eger- patak oldalágán!)