MENÜ

Botlatókövek Eger

A borlatókövek a 2. világháborúban a holokauszt áldozatául esett egri zsidó polgárok lakhelyét jelölik. A házuk előtti járdában egy kis feliratos réztábla jelöli emléküket.

  1. Hatvani kapu tér 1-2.

A Hatvani kaput 1789-ben úgy említik, mint Eger város legfontosabb kapuját, amelyen keresztül Hatvan felé jártak. 1836-ban bontották le. Nevezték még Hatvanyi kapunak, Szent János kapunak és Hosszú utcai kapunak is.

  1. Webermann Arnoldterménykereskedő. Eger, 1884. máj.10. – Auschwitz, 1944. június 12.
  2. Webermann Arnoldnészül. Kohn Gizella. Bonyhád, 1887. 07. 14 - Auschwitz, 1944. június 12.
  3. Kossuth utca 22.

A 18. század közepén Hatvani utca, majd Urak utcája, ezután Barátok utcája néven volt ismeretes. Utóbbi elnevezés a ferences rendi barátok templomára és kolostorára utalt. Nevezték még Hosszúpince utcának 1802-ben, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század közepén a mai Butler-ház kaszárnyaként működött. Káptalan utca volt a neve 1945-ig, mert itt voltak a kanonokok rezidenciái. Ebben az utcában volt a Barátok hídja is, egy 1787-es összeírás szerint a patakon túli részt Baráthíd utcának nevezték. Nevezték régen Császár és Hatvani belső utcának is. A felszabadulás után a Vörös Hadsereg útja nevet viselte, majd rövid ideig Ifjúság útja volt a neve. Ma már Kossuth Lajos emlékét idézi az utcanév.

  1. Fleischmann Vilmosa Hevesmegyei Népbank ügyvezető igazgatója. Domoszló, 1880. jan. 14. – Auschwitz, 1944. június 12.
  2. Fleischmann Vilmosné szül.Glück Sarolta. Kassa 1891. máj. 16. – Auschwitz, 1944. június 12.
  3. Fleischmann Sándor. Eger, 1915 – 1944. november 5. Munkaszolgálatosként ismeretlen helyen halt meg.

III. Csiky Sándor u. 30.

Korábbi elnevezései: Baktai út, Speciális utca. Breznay Imre szerint az utóbbinak névadója Spetz József gyógyszerész volt, aki ebben az időben a korábbi jezsuita patikát bérelte ki, amely a ciszter rendház északkeleti sarkán működött.

  1. Dancz Gyulaborkereskedő. Mezőkeresztes, 1893.03.20 - Buchenwald, 1945.március 2.
  2. Dancz Gyulánészül. Singer Szerén. ? Auschwitz, 1944. június 15.
  3. Dancz Éva. Eger, 1922. - Auschwitz, 1944. június 15.
  4. Dobó István utca 16.

A 17. század, vagyis a török uralom végén természetesen Török utcának hívták. A 18. században neve: Váralja utca. Jól mutatja Eger újkori történetét a név változása, ahogyan nem véletlenül nevezték a polgárosodó város utcáját Német utcának – a vár alatt laktak a német iparosok, kereskedők.

  1. Deutsch Jenőkereskedő, Eger, 1879. december 28. Meghalt. Mühldorf.
  2. Deutsch Jenőnészül. Grószmann Hermina, Hejőbába, 1879. június.15.
  3. Almagyar utca 12

1802-ben Maklári kapu utca néven is előfordult, mivel a Maklári kapuhoz vezetett.

  1. Róth Miksarövidárukereskedő. Bátor, 1887.november 7. – Dachau, 1944. ősze
  2. Róth Miksánészül. Protovin Eszter Mátranovák, 1889.május 30. – Auschwitz, 1944. július 15.
  3. Róth Rózsa.Eger, 1927. december.10 – Auschwitz, 1944. július 15.
  4. Bajcsy-Zsilinszky u. 5 – leszármazottak Egerben élnek

A Széchenyi utcából nyílik, s a Dobó István térbe torkollik az utca. Régi neve Piac utca, mivel a mai Dobó István tér helyén levő piachoz vezetett. Később Líceum utca néven is szerepelt, aztán nevezték egy időben a megye volt főispánjáról, Kállay Zoltán utcának is.

  1. Klein Zoltánüveg- és pocelánkereskedő. Zabar, 1888. február 18.
  2. Klein Zoltánné szül. Gutman Erzsébet. Bp.1895. november 23.

VII. Bajcsy-Zsiliszky utca 12.

  1. dr. RóthDezső ügyvéd. Eger, 1882.február16. – Auschwitz, 1944. június 12.
  2. dr. Róth Dezsőnészül. Schwarcz Lina. Dormánd, 1887.április 23. - Auschwitz, 1944. június 12.

VIII. Kossuth Lajos utca 1.

A 18. század közepén Hatvani utca, majd Urak utcája, ezután Barátok utcája néven volt ismeretes a ferencesek templomáról és kolostoráról. Nevezték még Hosszúpince utcának 1802-ben, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század közepén a mai Butler-ház (Kossuth Lajos utca 26.) kaszárnyaként működött. Káptalan utca volt a 1945-ig a kanonokok rezidenciái miatt. Nevezték régen még Császár és Hatvani belső utcának is. A felszabadulás után a Vörös Hadsereg útja nevet viselte, majd rövid ideig Ifjúság útja volt a neve.

  1. Dr. Balázs Jenőügyvéd. Bátor, 1881.július 11. – Auschwitz, 1944. július 15.
  2. Hibay Károly utca 13.-

Korábbi Újvilág utcának hívták a sarkon álló kocsmáról. Eleinte csaknem mindenütt úgy szerepelt, mint „Piatea stricta”, de más ilyen kis utcát mindenféle följegyzés állandóan „Piatea angusta” néven is említenek. A kettő értelme ugyanaz: szűk, vagy szoros. Viszont a „stricta“jelentése szalag is . Ezért is hívták az itt lakó rác kereskedők ház elé is kipakoló sok apró boltocskájáról. Egy időben már csak özvegyeik lakták, ezért Özvegyek utcája, azaz „Platea viduarum” lett belőle. Ezt Platea vidumnak rövidítették. Mivel nem értették, ezért egyszerűen Vidám utcának mondták. 1840 után Zsidótemplom-köz volt a neve, mert ide építették a Kaszinó utca keleti végén, a 3. számú ház helyén a zsidó imaházat 1803-ban. Az utca és környéke sokáig az egri zsidó közösség központja volt, itt épült fel az iskola is. (1944-ben a Hibay Károly - Fazola Henrik utca - Dobó István utca által határolt területen volt az egri gettó.)

  1. Dr. Molnár Sándorügyvéd. Eger, 1881.július.10. – Auschwitz, 1944. június 12.
  2. Dr. Molnár Sándorné szül. Rosenfeld Gizella.Tiszafüred, 1883.1október 12. - Auschwitz, 1944. június 12.
  3. Hibay Károly utca 7.
  4. Blasz Sámuelfőkántor. Máriapócs, 1880.augusztus 15.
  5. Blasz Sámuelné szül. Horovitz Regina.Tiszaszalka, 1882.08.18
  6. Érsek utca 1.

Az utcanevet legkorábban 1851-ben említik. A 18. században szabómesterek, szűrszabók és gombkötők lakták. Nevezték Kossuth utcának, Görbe utcának, a 19. század első felében Fazola Lénárd (1737–1805) díszműkovács házáról Lakatos utcának, de volt Marx Károly utca is.

  1. Dr. Heller Józsefügyvéd. Eger, 1885.április 06. – Auschwitz, 1944. június 12.
  2. Pudlis Gizella
  3. Heller László MarcellEger, 1931.03.25 – Auschwitz, június 12.
  4. Heller András Pál Eger, 1929.09.30 – Auschwitz, 1944. június 12.

XII. Érsek utca 1.

  1. Lőw Béla bankigazgató. Tiszafüred, 1880.március 3. - Auschwitz, 1944. június 12.
  2. Lőw Béláné szül. Weisz Friderika. Eger, 1879.július 24. - Auschwitz, 1944. június 12.
  3. Schwarcz Arnoldné szül. dr. Ehrenfeld Margitorvos. 1897. június12. – Auschwitz, 1944. június 12.
  4. Schwarcz Arnold a Magyar Általános Hitelbank egri fiókjának fiókigazgató-helyettese. Dormánd, 1885.július15. - Auschwitz, 1944. június 12.
  5. Schwarcz Ferenc Eger, 1939. - Auschwitz, 1944. június 12.

XIII. Érsek utca 2.

  1. Dr. Fischer Józsefügyvéd Eger, 1897. - Kőszeg. 1945. január 16.
  2. Dr. Fischer Miklósné szül. Seidner Márta.Rimaszombat, 1913.április 15. - Bergen Belsen. 1945. május 15.

XIV. Bajcsy-Zsilinszky út 4 (Kállay Z. út)

Régi neve Piac utca, mivel a mai Dobó István tér helyén levő piachoz vezetett. Később Líceum utca néven is szerepelt, aztán nevezték egy időben a megye volt főispánjáról, Kállay Zoltán utcának is.

  1. dr. Engländer Imreorvos. 1898. szeptember 8.– Pusztavám, 1944.október 16. munkaszolgálatos tömegmészárlás
  2. dr. Engländer Imréné Novák Magdolna. Tokaj, 1919.05.23 – Auschwitz, 1944. július 15.
  3. Bajcsy-Zsilinszky út 17.
  4. dr. Sándor Imre orvos. Iriny, 1887.augusztus 13 - Pusztavám, 1944.október 16. munkaszolgálatos tömegmészárlás.
  5. Sándor Imrénészül. Fischer Valéria. Gyula, 1902. november 6. – Auschwitz, 1944. június 12.

XVI. Vörösmarty u. 31.

Vörösmarty Mihály Eger című verses eposz a vár ostroma mellett két pár, a renegát Ómár és Dobó István lányának, Idának; a másik Zoltai és a török Leila szerelmi története is.

  1. Vértes Sándormérnök. Rimaszombat, 1889. június 23. – Pusztavám, 1944. október 16. munkaszolgálatos tömegmészárlás.
  2. Vértes Sándornészül. Reiner Erzsébet. Eger, 1898.november 5. – Auschwitz, 1944. június 12.
  3. Vértes Éva. Eger, 192 március 31. - Auschwitz, 1944. június 12.

XVII. Samassa tér 9. ma Eszterházy tér

A jelenlegi Hatvani kapu térvolt hajdan a Samassa tér.

  1. Dr. Grósz Józsefügyvéd. Verpelét, 1872. január19. – Auschwitz, 1944. június 15.
  2. Dr. Grósz Józsefné szül. Goldstein Margit, Zenta, 1890. július 24. - Auschwitz, 1944. június 15.

XVIII. Szervita utca 9.

  1. Binét Manókereskedő. Eger, 1883.március 23. – Auschwitz, 1944. június 12.
  2. Binét Manónészül. Pápa Margit. Szenc, 1890.szeptember 6. - Auschwitz, 1944. június 12.
  3. Binét Ernő. Eger, 1917. március 24 – Auschwitz, 1944. június 12.

Adatok: régi egri telefonkönyv és térkép

 

Holttá nyilvánítások, anyakönyvek

Fotó: Gönczi Lászlóné Botlókövek az Almagyar utcában.

 

Asztali nézet