Utcanevek és emléktáblák Egerben

Dr. Pásztor Emil írása 1990-ben

Az egri városi tanács igazgatási osztályának vezetője a helyi információs hetilap 1990.június 1-jei számában azzal a kéréssel fordult a lakossághoz, hogy nyilvánítsunk véleményt a legsürgősebb utcanév-változtatások ügyében. Rövid idő alatt több száz írásbeli javaslat gyűlt össze az ügyfélszolgálati irodának e célra elhelyezett urnájában. A lakosság írásbeli javaslatainak figyelembevételével júliusban a városi tanács úgy döntött, hogy egyenlőre 13 egri utca és tér nevét változtatja meg, mégpedig 1991.január 1-jei hatállyal. Csupa olyan utcáról és térről van szó, amely a Rákosi- és Kádárkorszakban kapta mai, nem nagyon szívesen fogadott és viselt nevét. Ezek a következők: 1. A vasútállomás előtti Lumumba tér neve Állomás tér lesz. 2. A Líceum előtti Szabadság tér visszakapja régi nevét: Eszterházy tér lesz ismét, miután az eddigi Ho Si Minh Tanárképző Főiskola is most már Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola lett. A Líceum pompás műemlék-épületét városunk a XVIII. században élt Eszterházy püspöknek köszönheti. (Emléktábláját a Líceum földszinti aulájában találjuk.) 3. A székesegyház és a Domus Áruház közötti Felszabadulás tér új neve: Pyrker tér. Pyrker László érsek építtette az egri székesegyházat, amely Magyarország második vagy harmadik legnagyobb temploma. (Pyrker László emléktáblája, illetőleg bronz emlékműve — Borsos Miklós kiváló alkotása — bent a templomban található.) 4. A Lenin térnek a tanács a Hősök tere nevet adta, de azt hiszem ez a döntés nem volt eléggé körültekintő, hiszen Egerben már van Hősök utcája (a Kisasszony temető közelében). Kétféle megoldást tudok elképzelni: vagy Hatvani kapu tér, vagy Mártírok tere legyen a végleges név. Az első mellett az szól, hogy valaha itt volt a Hatvani kapu (vö.: Cifra kapu, Rác kapu, Serte kapu), amelyre emléktábla is utal a Lenin tér 2.sz. házon (a társadalombiztosítási igazgatóság saroképületén). Ezen a városkapun át — a mai Kossuth Lajos utcán — vezetett az út az egri várba, lent pedig itt kezdődött a Hatvani hóstya nevű városrész, amely Nyugat felé a Hatvani temetőig terjedt. A kaputól délre kezdődött a Hatvani út (a későbbi Deák Ferenc, illetve a mai Lenin út). Ahogy Budapesten van Bécsi kapu tér, Egerben miért ne lehetne a mai Lenin térből Hatvani kapu tér? Különlegesség lenne ez egy ilyen nagy múltú és ma nagy idegenforgalmú városban. Úgy vélem, hogy ezzel a kérdéssel a szeptember 30-i helyhatósági választás után összeülő új képviselő-testületnek is foglalkoznia kellene még a január 1-jei hatályba lépés előtt. De ha a Hatvani kapu tér névtől idegenkedik a lakosság egy része, akkor kapja vissza a tér az 1948-tól 1964-ig viselt nevét, legyen Mártírok tere. Ezzel a névadással 1848 százéves évfordulóján elsősorban az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak akart közös emléket állítani a város lakossága. Ha ma felújítanánk a Mártírok tere elnevezést, ezzel a magyar történelem korábbi és későbbi (például 1956-os) mártírjaira is emlékeznénk. 5. A Lenin út — amely 1945-től 1956-ig Sztálin nevét viselte — most a Vasút utcáig újra Deák Ferenc út, onnan tovább kifelé pedig Mátyás király út lesz. E második részre vonatkozólag sokan a Kerecsendi út nevet javasolták. Jó kompromisszumos megoldás lehetne szerintem, — ha az ősszel még visszatérnek erre a kérdésre —, hogy a vasúti csomóponttól az Aradi utcáig legyen Mátyás király út, tovább Kerecsend felé pedig Kerecsendi út, mint régen. 6. A lajosvárosi Indig utca januárban már Déva utca lesz. 7. A Szovjet hadsereg út visszakapja régi nevét, amelyet 1957-ig viselt: Szvorényi út. Szvorényi József (1816-1892) országosan ismert tudósa volt városunknak. Irodalomtörténeti és nyelvészeti műveit a lexikonok is számon tartják. Szerzetestanárként lett az itteni cisztercita gimnázium igazgatója. (Emléktábláját az utca elején — a színházzal szemközti ház falában — nemrég felújították.) 8. A Május 1 utca már a múlt századtól kezdve Servita utca volt, míg a Rákosi-korszakban, 1951-ben meg nem változtatták ezt a hagyományos népi nevet. Ezután ismét Servita utca lesz. Neve az ottani templomra is utal. A városi tanácstól 229-en kérték írásban a régi utcanév visszaadását, míg a maira csak 22-en voksoltak. 9. A mai Marx Károly utca ugyancsak 1951-ben kapta — kéretlenül — ezt a nevet, addig Érsek utca volt a népi és a hivatalos neve, minthogy az érseki palotával szemben indul a Dobó tér felé. Régi-új neve a jövő évtől kezdve Érsek utca. Erre 230 írásbeli szavazat érkezett a tanácshoz, míg a mai utcanév megtartását csupán 21-en javasolták. 10. A belvárosi Alkotmány utca neve már a múlt század közepén is Szent János utca volt egészen 1951-ig, amikor hatalmi szóval megváltoztatták. A városi tanácshoz 1990 júniusában 210 írásbeli javaslat érkezett be arról, hogy adják vissza az utca régi nevét és csupán 46-an szavaztak a mai név megtartása mellett. Az Alkotmány utca névhez Egerben a Rákosi-korszakban született alkotmánynak az emléke tapad. Ezzel szemben a régi Szent János utca elnevezés ezeréves népi jókívánságot fejez ki, a régi időkben lakodalmi dal is volt ez: „Szent János áldása szálljon mireánk...” Az egri vár középkori székesegyházának is Szent János volt a védőszentje. Ne tessék hát megütközni azon, hogy január 1-jén visszatér Egerbe a város egyik legpatinásabb utcaneve: Szent János utca. Büszkék vagyunk műemlék épületeinkre, nos, az ilyen régi utcaneveket tekintsük nyelvi műemlékeknek, amelyek szintén megérdemlik a védelmet! 11. Az északi városrészben a patakparti Csapajev sétány új neve: Bükk sétány. 12. A Münnich Ferenc utca, mely a Hadnagy utcát köti össze — annak szinte egyenes meghosszabbításaként — a Lenin úttal, úgy fog megszűnni, hogy rá kiterjesztik a Hadnagy utca nevét. A Hadnagy utca már száz évvel ezelőtt is Hadnagy utca volt, mint ahogy a Széchenyi utca pedig Széchenyi utca. Kevés olyan utca van Egerben, amelynek a neve immár több mint egy évszázadon át változatlanul ugyanaz maradt. Az ilyen régi utcanevek különleges szellemi értékei egy-egy városnak. Eger a legnehezebb időkben is híven őrizte Széchenyi István és az egri honvédő hadnagyok emlékét — még utcaneveiben is! 13. A Beloiannisz utca új neve 1991.január 1-jétől Barkóczy Ferenc utca. Barkóczy püspök nemcsak az egyháztörténetnek, hanem a magyar nevelés történetének is neves személyisége volt a XVIII. század derekán. Ő már Eszterházy Károlyt megelőzően tervezte itt Egerben egyetem létesítését. Barkóczy három, utóda Eszterházy pedig már négy tudománykarú egyetem tervein dolgozott. Igaz, egyikük sem tudta a terveit valóra váltani, de az is bizonyos, hogy e XVIII. századi próbálkozások és a Líceum megépíttetése nélkül ma aligha lehetne városunkban tanárképző főiskola. Meg kell itt említenem, hogy a mai Beloiannisz utca 1952 előtt Györgyényi Ignác kanonok nevét viselte, mert valaha itt működött az az óvoda, amelyet ő alapított. Amikor most a tanács megkérdezte a város lakosságát, hogy ez az utca Barkóczy Ferenc vagy Györgyényi Ignác nevét viselje-e a jövőben, a Barkóczy névre 84 írásbeli javaslat érkezett, míg a Györgyényire csak 49. Á Heves Megyei Hírlap 1990.augusztus 17-i számában Szabóné Balogh Sarolta kifogásolta, hogy én a lap június 21-i számában nem Györgyényi, hanem Barkóczy nevét ajánlottam a Beloiannisz név helyett mondván, hogy én nyilván nem tudom ki volt Györgyényi Ignác. Pedig tudtam ezt az ő cikke nélkül is, de számot kell vetnünk azzal, hogy egy aránylag kis városban nem lehet minden jelentős és értékes emberről utcát elnevezni. Az méltányos dolog, hogy Egerben, amely Szent István királyunk óta püspöki székhely, a majdnem ezer év püspökei közül néhány jelentős személyiségnek az emlékét utcaneveinkben is megőrizzük (Telekesy István, Barkóczy Ferenc, Eszterházy Károly, Pyrker László, Bartakovics Béla.) S az is természetes, hogy ezeknek az utcáknak a székesegyház közelében van a helyük. Barkóczyról korábban a mai Münnich Ferenc utcát nevezték el, a székesegyháztól távol, a Népkerten túl: ez hiba volt, amit ma jóvá kell tenni. így lesz a Beloiannisz utcából Barkóczy utca. Egy város utcanév rendszere akkor jó, ha nem esetleges kívánságok, hanem jól végiggondolt elvek érvényesülnek benne. Ilyen elv például az is, hogy az utcanév anyag változatos legyen, és a különféle szép természeti, környezeti és helytörténeti nevek (Almagyar utca, Bástya utca, Hajdú-hegy utca, Maklári út, Pacsirta utca, Rác kapu tér, Rezeda utca, Szarvas tér, Vár köz stb.) mellett a neves személyiségek emlékét őrző utcák száma ne legyen több 30-40 százaléknál. Sajnos, Egerben 1948 óta igen sok utcát neveztek el olyan, főként munkásmozgalmi személyekről, akiknek sokkal kevesebbet köszönhet ez a város, mint Györgyényi Ignácnak. A továbbiakban az ilyen utcaneveket is jó lenne felülvizsgálni — és esetleg megváltoztatni. Nem célszerű továbbá, hogy Egerben három Nagy utca van (Nagy János, Nagy József és Nagy László utcája), mert ezeket gyakran összetévesztik. Sok esetben egy emléktábla többet érne, mint a puszta utcanév. Györgyényi Ignácnak és az általa alapított óvodának az emlékét is — utcanév helyett — jobb lenne megörökíteni egy szép emléktáblával. (Ha már az egykori emléktáblának nyoma veszett.)