Talányos egri utcanevek

(N.Z. írása 2005-ből)

Rózsa Ferencről a rendszerváltásig illett tudni, lévén illegalitásban dolgozott, s részt vett a Kommunista című lap szerkesztésében, bár nem újságíró, hanem építészmérnök volt. 1942-ben letartóztatták és kegyetlen kínzások után meggyilkolták. De ki volt Rózsa Károly, akiről a megyeszékhelyen utcát neveztek el? A város polgármestere, akit az 1848. június 9-i közgyűlésen választottak tisztségébe, miután az 1848. XXIV. törvény értelmében Eger a rendezett tanácsú városok státusába került. Néhány héttel később, június 26-án tartották meg az első népképviseleti választást. Akkor Egernek még alig több mint 18,5 ezer lakosa volt, s közülük 11,9 százalék volt választó. Ők, szám szerint 2062-en, közfelkiáltás útján, ellenjelölt nélkül Csiky Sándort választották meg képviselőnek. Bajza József művelt kisnemesi családban született 1804-ben. Tanulmányait Gyöngyösön kezdte, majd Pesten jogásznak készült, de a törvénykönyveknél jobban izgatta őt az esztétika, a filozófia és az irodalom. Az egyetemi évei alatt kötött életre szóló barátságot Toldy Ferenccel, aki felfedezte benne a tehetséges költőt, s beajánlotta Kisfaludy Károlyhoz, aki a magyar romantikát később megteremtő tehetséges fiatalokat gyűjtötte maga köré. Bár Bajza költőnek indult, maradandót kritikáival és tanulmányaival alkotott. 1829-ben Pesten, a német színházban ismerkedett a teátrumok világával. „Dramaturgiai és logikai leckék magyar színházbírálók számára” című tanulmányát 1836-ban tette közzé. Egy évvel később a Pesti Magyar Színház igazgatója lett, majd egy vita miatt, amely a színház műsorarányai miatt robbant ki, 1838-ban lemondott a pozíciójáról. Bajza az Athenaeum folyóirat köré csoportosult liberálisokkal és a drámai színészekkel egyetemben attól tartott, hogy az Erkel Ferenc által erősen támogatott operaművek túlsúlya a magyar dráma ügyére káros hatással lesz. 1847 és '48 között ő volt a Nemzeti Színház aligazgatója. Dayka Gábor 1769-től 1796-ig élt. Miután nagyon fiatalon halt meg, egész életműve belefér egy kis kötetbe. Még az irodalomkedvelők sem tudnak sokat felőle. Ama kevesek közé tartozott a XVIII. század végi magyar költők körében, akiknek nem volt kapcsolatuk a Martinovics-mozgalommal. Mégsem teljes a hazai felvilágosodásunk képe Dayka költészete nélkül. Nemhiába volt az oly jó ízlésű Kazinczy igen nagy véleménnyel róla. Sajátos, máséval össze nem téveszthető hangot jelentett irodalmunkban. Hatását érezzük a közvetlen utána következőkön is, akik nála sokkalta nagyobb költők voltak: Csokonai, Berzsenyi. Az a gyér számú költemény, amelyet Dayka hagyott ránk, teljesen szinkronban volt kora Európájával. Endresz György 1893-ban született. Az 1. világháborúban mint a 64. repülőszázad pilótája vett részt, több kitüntetést kapott. A háború után az Aero Express, majd a német Junkers művek pilótája, később az Aero Szövetség oktatótisztje volt. A világon tizenötödikként repült át az óceánon. Endresz György a világ óceánrepülőinek találkozójára készült Bittay István rádiótávírász navigátorral Rómába. 1932. május 21-én 15 órakor érkeztek meg. A gépnek kanyarodnia kellett, hogy beérjen a Littoro repülőtérre. Ahogy a szárny megbillent, a gép lezuhant és kigyulladt. A pilóták szörnyethaltak. A Széchenyi utcáról a Domushoz vezető lépcsősor Foglár György nevét viseli. Róla annyit tudtunk meg az interneten barangolva, hogy püspök és kanonok volt Egerben. Teológiai tanulmányait a bécsi egyetemen végezte. 1740 és 45 között 50 ezer forintos költséggel egy jogi iskola felállításával teremtette meg az egri jogakadémia alapját.