Az új utcanevek Egerben, 1911-ben.

Eger város legutóbbi közgyűlésén bemutatták az új utca-elnevezésekre vonatkozó tervezetet, amelyet egy ebből a célból kiküldött bizottság dolgozott ki.

Készséggel elismerjük, hogy lelkiismeretes és figyelemre-méltó munka ez a tervezet; hanem egy szépséghibája mégis van: úgy fest, mint egy — báli névsor. Csupa név.

Tessék csak elolvasni így, egymásmellé helyezve:

Almagyar-utca = Báthory István-utca, Baktai-ut, Füzér-utca, Virág-utca = Türr István-utca, Bárány-utca = Horánszky Nándor- utca, Perényi és Sertekapu-utca = báró Perényi Zsigmond-utca, Cegléd-utca = Lehel vezér-utca, Cifrakapu-utca = Kiss Ernő-utca, Csákány-utca — Lenkey János-utca, Deméndi-út = gróf Bercsényi-utca, Darvas-utca = Irányi Dániel-utca, Ék-utca = András bíró-utca, Farkasvölgy-utca = gróf Thököly-utca, Gimnázium utca = Vavrik Béla-utca, Gerinc-utca = báró Eötvös József-utca, Hold-utca = Szaitz Leó- utca, Hadnagy-utca = Behm József-utca, Hal- és Piac-tér = Batthyány Lajos-tér, Irgalmas- utca — gróf Erdődy Gábor-utca, Kapás-utca = Mindszenti Gedeon-utca, Kisvölgy-utca = Berzsenyi Dániel-utca, Kertész-utca = Almássy Pál-utca, Kilián-utca = Kisfaludy-utca, Kisasszony-utca — Kazinczy-utca, Könyök-utca — Tinódy Sebestyén-utca, Korona-utca = gróf Teleky László-utca, Király-utca = IV. Béla király-utca, Lejtő-utca = Dassewffy Arisztid utca, Maklári-ut = Barkóczy-út, Malom-utca = Lázár Vilmos-utca, Menház-utca = Pájer Antal-utca, Mély-utca = Csányi László-utca, Nyár-utca = Irinyi-utca, Nap-utca = Frangepán-utca, Nyil-utca = Kinizsi-utca, Óvoda-utca = Györgyényi-utca, Orom-utca = Nagy Sándor-utca, Pacsirta-utca és Tévesztő-köz = Bartakovics Albert-utca, Piac-utca = Rottenstein- utca, Pázsit-utca = Bolyki Tamás-utca, Ráchegy-utca = Verbőczy István-utca, Ráckapu- utca, Ráckapu-tér = Szent László-tér, Szőlőutca = Bornemissza Gergely-utca, Síp-utca — Schweidel József-utca, Szépasszonyvölgy-utca = Aulich Lajos-utca, Szarvas-tér — Szent István-tér, Szarvas-utca == Szent István-utca, Szűz-utca == Kölcsey-utca, Sándor-utca = Wesselényi-utca, Telekessy-utca — Párvy Sándor-utca, Tél-utca = gróf Nádasdy-utca, Tavasz-utca — Krassy Félix-utca, Torok-utca = Török Ignác-utca, Tóth-utca = Tárkányi Béla- utca, Tisztviselőtelep == gróf Leiningen-utca,

Takács-utca — Gárdonyi Géza-utca, Tündér-part = Klapka-tér, Tűzoltó-tér — Szent Flórián-tér, Újvilág-utca — Pöltenberg-utca, Újsor-utca = Tompa Mihály-utca, Vásár-tér — Telekessy-tér, Vereskút-utca = Damjanics-utca, Vécsey-utca = gróf Vécsey Károly-utca, Vadász-utca = Láhner György-utca, Válós-út = Zoltay-utca, Zseb-köz — Szent Vince-köz.

Szerencsére a közgyűlés még nem döntött az általános utca-keresztelés dolgában. Mert hát azt tartja a közmondás is: a kását se eszik olyan forrón, ahogyan főzik. A tervezetben néhány utcát összevont a névosztó-bizottság, ami az utcák határvonalainak a megbolygatásával jár. Ez pedig már az építészeti szakosztály dolga és igy a tervezetet átadták az építészeti szakosztálynak, javaslattétel végett.

Copf biz ez; a magyar közigazgatásnak sokat gúnyolt, hagyományos akadékoskodása. Hanem hát ebben az esetben mégis csak jónak bizonyult ez a copf. Legalább nyilvánosságra került a város utcáinak új keresztlevele az utolsó szó kimondása előtt, és így hozzászólhatunk a névválasztáshoz, mielőtt még ráütnék a végleges pecsétet.

Tapasztalásból tudjuk, hogy vannak dolgok, amelyeket nem lehet kiemelni a megszokott miliőből. Csak egyetlen példára hivatkozunk: milyen más a disznótor a mátraalji palóc falvakban, mint tegyük föl a berlini penziókban. Mert hát megszokták itt így, ott úgy; és hiába, a megszokás, — megszokás. Nehéz azon változtatni, főként, ha nem muszáj. Ezzel azonban nem azt mondjuk, hogy utcáink neveit egyáltalán ne változtassuk meg és hagyjunk mindent a régiben; hanem csak azt, hogy ezt a névváltoztatást kellő körültekintéssel, óvatosan és céltudatosan vigyük keresztül. Vagyis úgy válasszuk ki az új utcaneveket, hogy azok odaillők legyenek és át is menjenek a köztudatba.

Azokat az útvonalakat, amelyek irányt jelölnek (pl. Baktai-út, Deméndi-út, Maklári-út) kár megváltoztatni. Jóhangzású magyar nevük van és az egrieken kívül a vidékiek is megszokták.

Azután a történelmi helyneveket sem szívesen ejtenők el. Az Almagyar-utca és Cegléd- utca Eger szomszédságában volt népes, virágzó, de sajnos, ma már eltemetett községek emlékét jelölik. Miért irtsuk ki ezt az emléket is, mikor úgyis olyan hamar feledünk!

Az új utcanevek a magyar história és kultúra hőseinek neveiből vannak összeválogatva. Néhány helyi nagyság neve is került közéjük, ami igen helyes. Csakhogy az utcák nincsenek mindig szerencsésen megválasztva a nevekhez. A híres, nevezetes Rottenstein városbíró nevét pl. a Piac-utcának szánták. Hát ez nem lesz soha Rottenstein-utca, hanem megmarad örök időkig Piac-utcának, mint ahogy a Jókai-utca még ma is Cukor-utca (a régi cukrász-műhelyek emlékét őrzi a kegyelet), és a régi Káptalan utca még most is csak Káptalan utca, bár már egy időben Mecset-utcának is hívták és újabban Knézich Károly-utca a neve. Rottenstein nevéről (mert az a parányi Zsebköz, ahol a háza volt és ahol lakott, nem méltó az emlékéhez) legjobb lenne az Érsek, vagy a Szent János-utcát elnevezni. Ezek egyrészről az ő működési helyéhez, a városházához vezetnek, másrészt nem olyan forgalmasak, mint a Piac-utca és így a közönség jobban ráérne hozzászokni az új utca-névhez.

És itt helyén valónak véljük azt is megkérdezni, hogy ha utcáink közül néhányat helyi nagyságaink nevéről akarunk elnevezni, akkor miért cseréljük fel azt, ami már megvan, pl. a Kilián-utca nevét? Hát ez nem tősgyökeres egri név? (A helyébe ajánlott Kisfaludy-név egyébként problematikus is, mert ezen a néven három poétát is ismer az irodalom-történet: Sándort, Károlyt és Atalát!)

Visszatérve a kevésbé szerencsésen megválasztott utcákra, tisztelettel kérdjük: mit vétett a hős Klapka, hogy a nevet a Tündér- parttal hozzák nexusba? Avagy Lenkey János miért kerül éppen a Csákány-utcába, mikor a mai Arany János-utcában, a Kobza-féle házban született? (íme, az Arany János-utca elnevezése is bizonyság reá, hogy nagyon is körültekintőnek kell lenni az utcák elnevezésénél.)

A Szeminárium-utcára is jobban ráillett volna a Petőfi neve, mint a régi Bika-utcára, (egyszerűen azért, mert ebben az utcában legalább járt a legnagyobb magyar lírikus,) és a Gimnázium-utcát az egykori Jezsuita-gimnáziumunk hírneves tanulójáról, Gvadányiról illenék inkább elnevezni.

A Király-utca új elnevezése is indokolatlan. Miért legyen ez éppen: IV. Béla királyutca, mikor az egri püspökséget alapító és a várbeli első székesegyházat fölépítő Szent István királynak csak a Szarvas-tér, meg a csak papiroson létező Szarvas-utca jutott?

Azután még egyet. A mi színmagyar városunkban eddig az utcák neve is magyar volt. Most egyszerre tizennégy ilyen név kerülne az utcaszögletekre: Aulich, Bem, Damjanich.

Frangepán, Klapka, Leiningen, Lahner, Pájer, Pöltenberg, Rottenstein, Schveidel, Szaitz, Türr, Vavrik. Nagy név ez mind, de a tisztát azért nem volna nehéz a felére redukálni. Kíséreljék meg!

Az akták még nincsenek lezárva; félben maradt az utcák keresztlevele, — tehát még lehet javítani a reparálni valókon. Tudjuk jól, hogy mindenféle ízlést nem lehet kielégíteni. Ámde a közdolgoknál lehetőleg mégis erre kell törekedni. És az utcanevek megállapításánál talán mégsem okvetlenül szükséges, hogy az új utcanevek — a névosztó bizottságon kívül — másnak ne tessenek.