AMIKOR JÓKAI MÓRT EGER DÍSZPOLGÁRÁVÁ VÁLASZTOTTÁK

A gondos levéltári kutatás egyre újabb és újabb érdekes adatokkal és eredményekkel gazdagíthatja városunk s meggyénk történetét, mi sem bizonyítja jobban, mint egy, a napokban előkerült adatsor, mely tudomásom szerint, eddig részleteiben ismeretlen.

1893. december 23-án Eger város képviselőtestületi ülésén először Kovács Kálmán inditványa hangzott el, melyet Jókai Mór 50 éves írói jubileumának mikénti megünneplése iránt" terjesztett elő.

Ezt követően Kemény Ferenc állami reáliskolai (ti. Dobó Istvánról elnevezett) igazgató emelkedett szólásra, és a Jókai-jubileum alkalmából ösztöndíj létesítését javasolta.

Eger úm. városatyái ezt követően a következő határozatot hozták:

Tekintve, hogy Jókai Mór a magyar nemzet koszorús költője páratlan irodalmi működéséről a magyar nemzetnek, mondhatni az egész művelt világ előtt dicsőséget, s önmagának hervadhatatlan érdemeket szerzett... Miért is Jókai Mór koszorús költőnek felszázados írói jubileumát e képviselőtestület is méltán megünnepelni kívánja, egyhangúlag kimondja, a)  hogy a városunk díszpolgárává választja.

1. b) egy utcza Jókai Mór nevével jelöltetik meg." Harmadikként pedig fel- kérték a Kaszinót, mint társadalmi egyesületet, hogy gondoskodjék Jókai irodalmi megünneplésének rendezéséről,

meg-

d),,Egy reáliskolai ösztöndíj alap megalkotása céljából megindított gyűjtéshez az ajánlati pénztári alapítványból a város Jókai alapítvány címén 200 koronával járul...!

AZ 1894, január 13-ÁN tartott képviselőtestületi ülésen hangzott el aztán a beszámoló arról, hogy egy háromtagú városi küldöttség vett részt a budapesti ünnepségeken és átnyújtotta az írónak Eger városa díszpolgári oklevelét. Sikerült megtalálni a díszpolgári oklevél szövegét is, mely imigyen szóllott:

,,DÍSZPOLGÁRI OKLEVÉL

Mi Eger rendezett tanácsú város polgármestere, tanácsa és képviselőtestülete, ezennel örök emlékezetül adjuk hogy midőn alólirt napon és helyen, városunk ügyeinek elintézése végett rendes közgyűlést tartottunk, akkor Nagyságos Jókai Mór Urat, mint a magyar nemzet Koszorús költőjét és iróját, ötven évi páratlan irói működése által a magyar irodalom fejlesztése körül szerzett hervadhatatlan érdemeiért, Eger rendezett tanácsú város díszpolgárának egyhangúlag meg- választottuk, minek hiteléül kiadjuk szokott aláírásukkal és hivatalos pecsétünkkel megerősített jelen okíratunkat..."

Ugyanekkor az elnöklő Grónay Sáondor polgármester jelentette, hogy a jelenlegi Czukor utcza Jókai Mór nevével jelöltetik meg."

Sőt még azt is megtudjuk, hogy az egri állami reáliskola Jókai-öszöndíjához Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is hozzájárul 100 forinttal.

Közben, 1893. november 28-án a városi képviselőtestület a,,Jókai Mór összes műveit magában foglaló 100 kötetből álló díszkiadás"-t is megrendelte. De amikor az- után a kötetek egy része megérkezett, 1895. január 31-én úgy döntöttek a városatyák, hogy mivel nincs hol a könyveket elhelyezni, azok megőrzési helyéül városi levéltárat jelltek kl ettől a kisse kesernyés ízű mellékzöngétől eltekintve, Eger város képviselőtestülete 1893-ban valóban bölcsen határozott, amikor díszpolgárává avatta, és a magyar irodalom legnagyobb romantikus mesélőjének emlékét, egy még napjainkban is meglévő utcanévvel örökítette meg.

Sugár István írása