Az elfedett városfal titka

„Az egykori Egal szórakozóhely, illetve az EgriX extrém sportpálya bontásának befejezése után próbaásatást végeztek a területen. Ahogy az várható volt, előkerültek a régi, középkori városfal és -árok, illetve egyéb épületek maradványai.”- adta közzé az elmúlt évben az egri sajtó. A Cifraiskola kertjében lévő rom és az északi kerítése fölött a bozótosban megbúvó támfal emlékeztet arra, hogy a külső és belső városfal húzódhatott a mai iskolai épület szélén.

Eger várost a 16. század végéig csak palánkfal védte, amelyet itáliai mesterek vezetésével megerősítettek, illetve kőfallal helyettesítettek, hogy megfeleljenek a kor hadászati követelményeinek. A fal építése a Dobó-féle várostrom után az 1570-es évek végén kezdődött és nagyobb része már 1592-ben készen volt.

A káptalan által épített Cifra-kapu címeres kövén található 1587-es évszám is erre utalhat, mivel a kapuk a városfal szerves részei voltak. A Cifra kapu a várost kerítő falrendszer északkeleti szögletének közelében, az Eger patak partján húzódó útnál állott. A korabeli ábrázolások szerint az erős, magas, sisaktetős kapuépítményt két oldalról 1-1 többszintes körtorony biztosította.

Régészeti adatok szerint a városfal vastagsága 0,8 és 1,2 m között ingadozott. Magasságára csak a meglévő maradványokból következtethetünk. A városfalon kívül - a védelmi lehetőséget fokozandó - egy sekélyebb, mélyebb árok húzódott, melynek mélységét a terep alakulása befolyásolta. A nyugati szakaszon az árokmélység elérte a 2-2,5 m-t. Egy 1688-as leírás szerint az árok kővel volt kirakva, ami valószínűleg a rézsű erózióvédelmét volt hivatva szolgálni. Az árok külső peremén mérsékelt földsánc magasodott. A védelem szempontjából súlypontozott területeken a földsánc vonalában kőfalak épültek, így rövidebb szakaszon a kettős falrendszert („Zwinger-Mauer") találunk, de ez nem terjedt ki a város egész területére.

A Városfal utcában a felszínen lévő felújított fal és a belvárost a felszín alatt és a felszínen övező falmaradványok a középkor emlékei. Nyitott szemmel járva érdemes lenne lencsevégre kapni ezeket, míg végleg az enyészetté nem válnak.

Forrás:

Berecz Mátyás: Eger városfalai = Agria XLII.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 2006

Beszélő utcanevek – A városfal utca

Sugár István: Eger város falainak és kapuinak története = Agria VI.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1968

Hajdani jezsuita kertben álló városfal ill. bástya maradvány.