Séta a Széchenyi utcán

Írta: Szecskó Károly

 (Beszelő házak I.)

 Az egri séták tematikája új elemmel bővul. A bemutatott épületek történeten kívül azokról a neves személyekről is szolok, akik lakói voltak, vagy más módon kötődtek azokhoz. Sétánkat a Széchenyi utca páratlan oldalan kezdjük. A Kováts János utca szám alatti épület, melynek utcafrontja a Széchenyi utcán található, Lenkey János szülőháza. Korábban (2009. jún. 23.) a Kisasszony temetőben tett sétánk soran már beszéltem róla és bátyjáról, Károlyról. Most mondandómmal a ház történetének ismertetésére és Lenkey János hamvainak újratemetése szorítkozom. A ház építésének pontos időpontját nem ismerjük, de feltehetően a Rákóczi szabadságharc után épült. Breznay Imre katatásai alapján tudjuk, hogy első lakója Deák András volt, aki 1721-ig itt élt, majd Fodor András lett a tulajdonos. Tőle örökölte meg Ferenc fia, aki 1728-tol 1761-ig lakott az épületben. Kriacsek György követte őt, 1790. március 1-jetől pedig Morvai Antal, aki néhány nap múlva, május 5-én kikötözőt. Az új tulajdonos Főcser András, később Wagner János. 1803. november 5-től Józsa István került az épületbe, akitől Lenkey Károly, Lenkey János édesapja bérelte. Az 1848-49-es forradalom es szabadságharc tábornoka 1807. szeptember 7-en ebben az épületben született, Károly bátyja pedig Becsben. Lenkey Jánost 1936-ban temettek újra. Közismert, hogy őt nem végeztek ki Aradon, mivel elméje elborult. Haláláig az aradi várbörtönben raboskodott, ahol 1850 február 9-en hunyt el (ez a pontos dátum es nem február 8, mint az a Kisasszony-temetőben a sírkövéen olvasható). Vajon miért került sor Lenke tábornok egri újratemetése? Arad varos román vezetői fel akartak számolni a helybeli Ó-temetőt, ahol Lenkey nyugodott. Miután a román kormánnyal sikerült megállapodni, a hős hamvait tölgyfa koporsóba helyeztek, melyet Aradról vonato szállítottak Egerbe. A szerelvény 1936. május 30-an érkezett a varosba, a hamvakon kívül Lenkey János katonaládájával es kettétört sírkövével. Braun Károly polgármester Demeter Adorján villanygyári főmérnököt bízta meg a szállítás lebonyolításával. A Lenkey relikviák fogadására az egri állomáson több ezer fős tömeg jelent meg. A kocsi a Deák Ferenc utón végig haladva ment a Líceum felé, majd innen a Széchenyi utcán keresztül a Kisasszony temetőbe. Lenkey Janos hamvait ideiglenesen Károly bátyja es édesanyja melle temettek. A varos vezetőségé azt tervezte, hogy később diszsirhelyre temetik, de ez ismeretlen okból nem történt meg. A sírnál Braun Károly mondott gyászbeszédet a varos nevében. A 14. egri honvéd ezred részéről vitéz Zákány György búcsúztatta. A szertartást Novák Sándor apátkán ónok vezette. A temetésen megjelent Lenkey Lajos, a család egyik leszármazottja, aki akkor a diósgyőri vasgyárban dolgozott.A varos vezetői utcát kivantak Lenkey tábornokról elnevezni. Breznay Imre neves történetíró a belvárosban levő Orom utcát javasolta, mivel ez az utca volt legközelebb Lenkey szülőházához. A lakóházán 1937-ben emléktáblát helyeztek el,melyet Hevesy Sándor főmérnök tervezett. 2007 szeptembereben Lenkey tábornokszületésének 200. évfordulója alkalmából új bronzból készült emléktábla került a régi alá. Az épület leromlott állapotú, es Széchenyi utcai frontján két üzletet is nyitottak, ízléstelen cégérekkel es feliratokkal. Örömmel mondhatom, hogy a varos közgyűlésé már döntött arról, hogy a lakóházat felújítják, s megmentik apusztulástól.

A Kováts János és Széchenyi utca találkozásánál áll a volt kórházépület. A hajdanán egyemeletes épület az egykori Xenodochium, azaz a szegének menedékháza, amelyet Komárom János kanonok erre a célra építtetett. Ekkor alapítványt tett, amelyről a városi jegyzőkönyv 1730. november 26-i bejegyzésé tudósit. Az épület homlokzatan felirat állt: a szűkölködő emberiségnek Komárom János 1747-ben. Ezt bővítettek Kováts János alapítványából, amikor másik épületszárnyat emeltek, melynek festett felirata: Kováts János elszegényült öldijeinek 1843-ban. Igy a két szárny majdnem hasonló építészeti kialakítással közrevetté a Szent Anna templomot. Kórházzá Bartakovics érsek kezdeményezésére alakítottak át, melyet 1858-ban a Pali Szent Vincéről Nevezett Irgalmas Nővérek, ahogy az egriek mondtak „szürke nénikék” vettek át. A jelenleg látható épületegyüttes több telek összevonásával alakult ki. A nővérek 1948-ig voltak gazdai a kórháznak, amely ekkor állami kézbe került.

Szent Vince kórház 1938-ban.

A Szent Anna kápolna (Széchenyi üt 29. sz.) 1730 korul épült Erdődy Gábor püspök es Komárom János kanonok indítványára. Három oltára van: a főoltár Szent Anna, az egyik mellékoltár István király, a másik pedig Szent Lőrinc tiszteletére készült. A templom három harangját Komárom kanonok öntetté 1730- 1735 között. A templomot valószínűleg mar 1729-ben felszenteltek. Az 1930-as évek kozepen Takács István mezőkövesdi születésű, később híressé vált festőművész két társával freskókat készített a templomban.

 

Elhagyva a Szent Anna templomot, az úgynevezett Rottenstein hazát (Rottenstein köz 3. sz.) nézzük meg. Az épület történetéről a következőket tudjuk: a ház már 1726-ban állt, ekkor nemes Gyömörének birtokolta. 1754-1756 között nemes Balogh Sándor és nemes Balogh Adam volt a tulajdonos, 1758-tol a ház Rottenstein Ignác nevére került. Tehát a hazát nem Rottenstein Károly Antal jómódú nemes családból származó egri polgár építetté, ahogy az emléktáblán található. Rottenstein a varos főbírója volt 1716-1745-ig. Portréját a Dobó István Var múzeumban őrzek, melynek érdekességé, hogy a főbírót magyar viseletben ábrázolja, kezében a királyi okirattal. Felirata a következő: Eger varos privilégiumának kieszközlésé az ő főbírósága idejében történt. Halála után leszármazottéi nevén volt az épület 1887-ig. Később a Répássy családé lett, majd öröklés réven 1927-től Kállay Árpádné tulajdona. 1941-ig ő es örökösei voltak a ház gazdai. Az épületet 1952 körül államosítottak es különböző cégek működtek benne. Az évtizedek során állaga nagymertekben leromlott, de az Egervin kikötözésé után szépen felújítottak.

A Dobó Gimnázium (Széchenyi u. 19. sz.) gyönyörű épületének egy részé több mint 250 eves. Azon a telken emeltek a jezsuiták, amelyet Foglár György kanonok 1748-ban adományozott nekik, s ebben létesült a kollégium es a gimnázium. A barokk stílusú épület homlokzatát latin nyelvű felirat díszíti, melynek jelentésé: A fiatalságunk jó erkölcsben és tudományokban való képzésére alapíttatott 1754. Dísztermében a 18. század közepétől rendszeresen mutattak be iskoladrámákat (a Dobó István Gimnáziumot es történetet részletesen bemutatta Hernádi Ferenc tanár úr 2010 júniusában). Miután a jezsuita rendet 1773-ban feloszlattak, nem használtak az épületet, majd 1784-1787 között a ciszterciek iskolája lett, ezt követően másfél évtizedig a királyi gimnáziumnak adott helyet. Majd 1802-ben a ciszterciek újra visszakaptak, s itt tanítottak az 1827-es tűzvészig. Az akkor elpusztult épületet újratermeltek, majd Pyrker érsek a varosnak ajándékozta. A képviselő-testület döntésé alapján ekkor került a katonasághoz, es létrejött az úgynevezett „gimnazialis laktanya”, ami az 1880-as évekig működött. 1890-ben a város vezetésé új iskola létrehozását kezdeményezte, s ennek helyszínéül ezt az épületet jelöltek ki. A vallásis közoktatásügyi miniszter az 1891-1892-es tanévtől engedélyezte Egerben a négy osztályos reáliskola felállítást. Az első igazgató Illovszky István beregszászi polgári iskolai tanár, őt követte 1892-ben dr. Kemény Ferenc. Az ő közbenjárására az épületet a város helyreállíttatta. A barokk épület melle később új modern épületest emeltek. Az iskola 1921-ben vette fel Dobó István nevet. A II. világháború után Hevesy Sándor tervei alapján a megsérült épületet rendbe hoztak. Az iskola neves tanarai: Gódor Kálmán festőművész, Hallgató Sándor, Kemény Ferenc az újkori olimpiai játékok egyik kezdeményezője, Lang Sándor geográfus, egyetemi tanár. Híres diákok: Bán Imre irodalomtörténész, egyetemi tanár; Bárány István úszó, olimpikon, Magyarország örökös úszóbajnoka (1982); a Bitskey testvérek (Aladár, Árpád, Zoltán) úszok, Csorgó Sándor matematikus, az MTA tagja; Hevesy Sándor építészmérnök, Kroó György zenekritikus, Utassy József költő,műfordító.

Dobó István Gimnázium 

A Széchenyi u. 15. szám alatt található a volt jezsuita, majd ciszterci templom. A két tornyos barokk templom, hozza épített rendházzal es iskolával 1700-1743 között épült (a templomot egy korábbi séta során bemutatta Kilián Istvánné művészettörténész) az idők folyaman a 18. század kozepen emelt gimnázium épületé nagymertekben leromlott, ezért 1899-ben a zirci apát, Vajda Ödön úgy határozott, hogy egy modern iskolát kell felépíteni (1900-1902), melyet Alpár Ignác, híres fővárosi építesz tervezett. Neves tanarai közül feltétlenül megemlítendők: Ágoston Julian (Imre) író, Ihász Gábor nyelvész, Horváth Zsigmond a hazai fényképészet egyik úttörője, Kassuba Domokos igazgató, Kürti Menyhért irodalomtörténész, Maczkó Valér esztéta, Szörényi József nyelvész, akadémikus; Tordai Anyos író es költő.

A Széchenyi es Bródy utcák sarkán (Széchenyi utca 13.) áll az úgynevezett Carleone -ház. Giovanni Battista Carleone olasz származású mester, aki 1712-től haláláig Egerben élt. Erdődy Gábor püspök az 1740-es években Romában tanult, a Nemet-Magyar Kollégiumban. Itt ismerte meg Carlonet, aki a főpap kérésére jött Egerbe. A szép barokk épületet Carleone magának építetté, három régi ház helyen 1725 körül. A Széchenyi utcai szárny homlokzata oromzatos nyeregtetővel fedett, s rajta fülkében Szűz Maria-szobor látható. Valószínűleg 1760 köruü készült, talán Steinhauser Antal (?) egri mester alkotása. Az épületet a 19. század folyamantöbbször átalakítottak, és az 1980-as években felújítottak, valamint udvari szárnyat újjáépítettek. Carlone nevéhez fűződik számos eszakkelet-magyarorszagi templom meg tervezése: a felnémetig templom (1715 utána), Egerben a volt jezsuita templom (1717-1740) es rendház, a debreceni Szent Anna-templom (1719–1746), a miskolci minorita templom (1729-1743) es kolostor (1743-1773), valamint az egri püspöki palota egy részé (1716-1738). Carlone egri lakóházának tulajdonosai közül néhányat név szerint is ismerünk: Losonczy Mátyás káptalani levéltáros (1795-1834), Major József (1840-1845), Guth Pál sebész (1845-1848), báró Scherczer Eliza (1848-1851), Bernett Ferencné (1851-1884) es Simonyi Károly.

Sétánk következő látnivalója a Foglár es a Széchenyi utca sarkan álló épület, Kováts János nevelő és mecénás szülőháza. Egerben született 1764. augusztus 25- én. Elemi iskolai es gimnáziumi tanulmányait szülőhelyen, a jogot 1781-től Becsben végezte. 1784-től Bánffy György gróf fiainak, majd két évtizeden keresztül gróf Pálffy Károly magyar királyi kancellár unokainak nevelője. Ekkor már olyan ismert volt, hogy felkeltette a császári udvar figyelmet is. I. Ferenc császár es király megbízta Ferdinand trónörökös és testvérei, Rajner és Lajos főhercegek nevelésével, akiket magyar nyelvre es irodalomra oktatott. Eredményes munkájáért az uralkodó 1827-ben aranyeremmel tüntette ki, es kinevezte a magyar királyi udvari kancellária ágensévé. 1807-ben Kováts János volt Eger város polgárainak teljes jogú megbízottja, a város felszabadulási es úrbéri pereben. Vagyonából hatalmas összeget fordított emberbaráti es kulturális célokra. 1824-ben az Egerben tanuló diákok részére tizenkétezer forintos alapítványt tett, melyből négy első- es négy másodéves bölcsész, illetve joghallgatót támogattak. Hétezer forintot áldozott az egri városi kórház es szegen intézet létesítésére, s az 1829-ben kelt végrendeletében vagyonának általános örökösévé tette ezeket az intézményeket. 1833-ban a Magyar Tudós Társaság is tiszteleti tagjava választottá. A II. világháború előtt emléktáblát helyeztek el szülőházán, 1958-ban pedig a volt szegenyhazon. Kováts János Eger város rokonszenves, áldozatkész szülötté volt. Jelmondata: Szép meghalni hazám érted, vagyis élni sokáig s hasznos tettekkel szolgálni halálig a közt. – máig érvényes. Portréját, mely Miklóssa József olajfestményé (1824) a Dobó István Vár múzeumban őrzek.

Fotó: Bartus János

Az Érseki Palotához (Szechenyi u. 1–5.) érkeztünk, amelyet részletesen bemutatott (2008. aug. 26.) Löffler Erzsébet, az Érseki Gyűjteményi Központ igazgatója. Az épület hajdani lakói, akik sokat tettek a palota mostani szépségéért: Erdődy Gábor, Barkóczy Ferenc es Eszterházy Károly püspökök, valamint Pyrker János László érsek. A palota C ép ületben működik a Főegyházmegyei Múzeum es Levéltár, valamint a Szent István Rádio. Ebben a szárnyban élt 1914-től 1939-ig Óriás Nándor a római jog tudósa, akinek emlékére halála után az Egri Városszépitő Egyesület emléktáblát helyezett el. Egy ideig itt lakott Juhasz Mária I.B.M.V. igazgatónő is, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett, hogy 1990 szeptemberében az Angolkisasszonyok Sancta Maria Leánygimnáziumában ismét megkezdődhetett az oktatás. Tiszteletére a gimnázium falán tanítványai emléktáblát helyeztek el, a következő szoveggel: Itt élt és dolgozott Mater Juhász Mária (1914-2001) angolkisasszony szerzetesnővér a keresztény magyar leánynevelés és megújulás apostola. Az Érseki Palota C. szárnyához csatlakozik az egykori érseki istálló, amely a 18. század közepén épült, szintén barokk stiíusban. Különlegessége, hogy az állatoknak rózsaszín márványból készítették a jászlat, a födéet pedig szép kőoszlopok tartották. Nagy öröm, hogy milliárdos beruházással megújul ez a nagy multú, gyönyörű épület, melyet látogatóközponttá alakítanak. Szerencse, hogy eredeti bútorzata a történelem viharait is túlélte.

(Elhangzott 2012. aug. 14-en, a Szechenyi utcan)