Eger város polgármesterei 1456-tól, napjainkig
Eger, 1926. január 16. írásból, kiegészítésekkel!
Trak Géza polgármester 1925-ben megbízta Pálmay József egri városi levéltárrendezőt, az országos nevű heraldikust és geneologuss, hogy állítsa össze Eger város polgármestereinek névsorát. Pálmay hosszú levéltári kutatások alapján fejezte be értékes munkáját és 1456-tól Eger város polgármestereinek, illetve főbíráinak teljes névsorát összeállította. 1688-től a mai napig az egri városi levéltárból szerezte az adatokat, a régebbi főbírák neveit pedig az érseki, illetve káptalani levéltárból, Bartalos Gyula hagyatéki irataiból, részben pedig Gorové, Kandra Kabos és Szabó Ignác műveiből kutatta ki.
Pálmay József díszes keretbe foglalta az illusztris névsort, mely ezentúl a polgármesteri hivatal falát fogja ékesíteni, rég letűnt korok dicsőségét, vagy szomorú idők oktató példáit hirdetve a késő unokák előtt. A díszes névtábla szövege a következő: IV. Bélának 1261. szeptember 30.-án kelt adománylevele szerint püspöki, Lipót királynak 1688. évben kelt adománylevele szerint szabad királyi, majd érseki, végre rendezett tanácsú Eger városának főbírái illetve polgármesterei:
1456: Literati Tamás.
1551: Petöcze András deák, Heves vármegye részéről főbíró. Az egri vár védelmében esett el Dobó mellett.
1551—1552: Balogh András, Borsod vármegye részéről főbíró.
1586: Szabó János.
1577: Kelemen Zs.
1578—79: Lakatgyártó László, Heves vármegye részéről főbíró.
1578—79: Nagy Albert, Borsod vármegye részéről főbíró.
1583: Szabó Sebestyén.
1688—89: Domokos Jakab, a kamarai biztos által kinevezett bíró.
1690—92: Borsitz János, a kamarai biztos által kinevezett bíró.
1692—95: Faragó András.
1695—98 : Mlinkó Mátyás. Ezen időben a főbíró jus gladii-val (pallosjoggal) bírt.
1699: Tiba István.
1699—1700: Szabó András.
1700—1710: Ziska Mátyás.
1711—1712: Brozováy Mihály.
1712—1716: Haas Károly.
1716—1745: Rottenstein Antal.
1746—1749: Wallner József.
1750-1752: Forst Antal.
1752—1783: Herner Ferenc.
1764—1765: Koczka István.
1777—1782: Farkas János.
1783—1791: Najmajer Ignác.
1791—1826: Najmajer János.
Közben több ízben akadályozva volt; 1790: Killiány István.
1799: Ally Pál.
1804: Koczka Ferenc.
1820: Simonyi János volt a fungens bíró.
1827—1841: Csepány János.
1841—1847: Rózsa Károly.
1847—1848: Gáhy József.
1848—1849: Schaffner János.
1849—1849: Joseffi György.
1849—1849: Scheidl Adolf.
Windisnhgraetz herceg a várost megszállván, új tisztikart nevezett ki melynek élére Scheidl nyugalmazott őrnagyot tette, ki azonban öngyilkos lett.
1848—51: Bohács János. Scheidl bevonulásáig volt főbíró.
1852—58: Bernett Ferenc. A Ferenc József rend keresztese.
1859: Lakner Antal Császári és királyi Comisiárius, vezetője a polgármesteri hivatalnak.
1860—1881: Schaffner János. Az 1849-ben letett tisztviselők Schaffner Jánossal az élén visszahelyeztettek.
1862—66: Török Sándor.
1867—86: Tavassy Antal. Az első alkotmányos polgármester.
1886—97: Grónay Sándor.
1897—1923: Jankovics Dezső.
1924—1935: Trak Géza. 1919. december. 18-án a polgármesteri állásba behelyettesíttetett.
1935—1940: Braun Károly
1940—1944: Dr. Kálnoky István
1944—1944: Dr. Pál Endre
1945— Dr. Takács László
1945-től 1989-ig nincs kimutatás
1990—1998: Dr. Ringelhann György.
1998—2006: Nagy Imre.
2006—2019: Habis László.
2019— 2024: Mirkóczki Ádám.
2024— Vágner Ákos
Összeállította: F. P. (P. L.)