A fertálymesterségről! Harmadik rész!

Írta: Breznay Imre.

Eger, 1921. június

Így törülték el a tiszteletbeli választott fertálymesterséget 1805-ben, s helyette a fizetéses fertálymesteri intézményt léptették életbe, amikor is lőn a városnak hat fertálymestere, kiknek fizetése fejenként 40 forint készpénz és 25 véka búza.

Ez a megoldási mód azonban nem vált be. A fizetéses fertálymesterekkel csizmadiát fogott a város, mert megbízhatatlanok voltak, kötelességeiket elhanyagolták, s ennek következtében mind nagyobb lett a rendetlenség.

Így azután két év múlva gyökeres változtatást akart csinálni a város.

Vissza akarta állítani a régi tiszteletbeli hivatalt. Nem is telt bele két év és a tanács már 1807. februárjának elején a következő kérvényt adta be a kettős földesurasághoz:

Méltóságos kettős Földes Uraság!

Kegyelmes Uraink!

Ezen folyó esztendő februárius 3-ik napján a generális repartitió authenticatiója kedvéért Főtiszt. kanonok Madarassy János úr, mint Tettes egri főkáptalan dékánja előülése alatt Tettes Fejér István úr, mint a Mlgos érseki uradalom Praefectusa jelenlétében tartatott közönséges gyülekezetünk alkalmatosságával előfordult a közönség részéről azon huzamos panasz,

hogy t. i. a mostani pénzen fogadott fertálymesterek, hivataljok örökösségében bizakodván, ezen kötelességnek rendes elviselésére teljességgel alkalmatlanok, s elégtelenek és sokkal jobb rendtartás következne, ha ezen fertálymesteri kötelesség a régi lábra állíttatna.

Ezen kívánsága a közönségnek a tisztelt praefectus úr előülése alatt, mivel a mostani lábra való állítása a fertálymesteri hivatalnak, melyben két esztendőtűl olta vagyon, a Mlgos kettős földes uraság kegyes helybenhagyásával történt, következésképen most is, a választásnak ideje lévén, a Mlgos kettős földes uraság elejében alázatosan felmutattatni határoztatott.

Mi tehát magunk is sajnosan tapasztalván, hogy a béres fertálymesterek végett sokszor sürgetés dolgainkban, nem minden fertályban találkozván, aki az állandó béres fertálymesterséget felvállalná, tetemes hátramaradás okoztatott, úgy nemkülönben a portió beszedésben is több restantiák maradtak ezen állandó fertálymesterek idejében, mint azelőtt. Hozzájárul az, hogy ezen közfoglalatosságnak elviselésére, a felséges, úgy nemkülönben a méltóságos földes uraság parancsolatainak hirdetésére tapasztalatunk szerint elégtelenek, bérökkel mindazonáltal meg nem elégszenek, hanem nagyobbítani kívánják, holott nem nyerhetvén általok egész rendtartást, s a polgári társaság tárgyainak teljesítését, csaknem használatlanul terheltetik ezeknek fizetésében a község, de ha mindjárt akármilyen számmal fognak islenni a pénzen fogadott állandó fertálymesterek, általok jó rendtartást remélleni nem lehet, csak azért is, mivel csupa szolgai ösztönbűl, s haszonért szolgálják a várost, nem pedig úgy, mint az olyanok, kik puszta becsületért igyekeznek hivataljóknak megfelelni.

Meg lévén ezekről tapasztalásunk szerint győződtetve, alázatosan esedezünk a Mlgos kettős Földes uraság előtt, kegyesen tekintvén a népnek ezen maga segítsége qualificatiojára, s gyakorlására, közhaszon s rendtartásra ügyelő kívánságot, a fertálymesteri hivatalt oly régi lábra, melyben a lakosok egymást esztendőnkint felválthassák állítani, kegyesen engedni méltóztassék, hathatós kegyelmébe ajánlottak, legmélyebb tisztelettel maradunk Egerben, e folyó 1807-ik esztendő februárius 3-án tartott közgyűlésünkben.

A kérvénynek nem volt mindjárt foganatja. Egy év leforgása alatt háromszor ismételték meg, míg azután 1808. áprilisában a tanács javaslata szerint döntött az úriszék, s kimondotta, hogy:

„... figyelembe vévén ezen úri szék a város kérelme mellett felhozott nyomós indokokat, elrendeli, hogy a szegődményes fertálymesteri intézmény megszüntetésével, a fertálymesterek a régi eljárás szerint városnegyedenkint az illető negyed polgárainak e hivatásra alkalmas egyéneiből évről-évre választassanak.”

Ettől az időtől ismét tizenegy, majd tizenkét tiszteletből választott fertálymestere van Egernek a mai napig.