Sokkal több mint egy orvos: dr Glósz Kálmán (1863-1927)

Glósz Kálmán azon híres egri orvosok egyike, akik nemcsak a gyógyításból, hanem a város polgári fejlődéséből is kivették a részüket. Ha át akarjuk tekinteni a munkásságát, akkor a századfordulós Egerhez kapcsolódóan egy jelentős és szerteágazó „leltárt” kell összeállítanunk.                                                                                                                               Glósz Kálmán 1863. október 8-án született Egerben Glósz Károly pékmester és Kövér Magdolna fiaként. A család, majd a fiatal orvosként dolgozó Glósz Kálmán legismertebb lakhelye az egri Czukor (ma Jókai utca) volt. (Még Glósz Kálmán Margit és Klára lányait is ide anyakönyvezték) Az elemi- és középiskoláit Egerben végezte, a cisztereknél érettségizett. 1886-ban a Budapesti Tudományi Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi diplomát, és rövid klinikai tanársegédi munka után szülővárosa hívására hazatért, és városi alorvos lett. … és ezzel indult az a hihetetlenül tevékeny élet, amit Glósz Kálmán az egri emberek szolgálatában élt.

Munkásságának főbb állomásait Szecskó Károly és Kiss Péter gyűjtötte össze, az ő írásaik alapján készítettük az alábbi összefoglalót:  

• Glósz 1891-től városi alorvos volt.
• 1900-ban, 37 éves korában tiszti főorvosnak választották, amely funkciót haláláig betöltötte.
• Több tervet dolgozott ki Eger vízellátásának megoldására, csatornázására.
• Sokat fáradozott a helyi fürdőkultúra fellendítéséért.
• Az ő indítványára létesült a városi sertésvágóhíd is.
• Gyakorló orvosként vezette az irgalmasrend kórházának belgyógyászati osztályát, majd elmegyógyintézetét is.
• Igazgató-főorvosa volt a Szent Vince Kórháznak 1916-ig.
• Igazgatta az egri menházat.
• Orvosa volt a papnevelőnek, a süketnémák intézetének, a Szent József Fiúnevelő Intézetnek.
• Oktatott az Egri Érseki Jogakadémián, az Egri Érseki Tanítóképzőben és a ciszterciták gimnáziumában.
• Az első világháború éveiben a csapatkórház számos sebesültjét gyógyította, sőt vállalta egyesek személyes ügyeinek intézését is.
• Gyógyító tevékenységének legnemesebb része volt, hogy szegény sorsú betegeit munkaidő előtt ingyen gyógyította, sőt volt, hogy a recepthez pénzt is mellékelt.
• 1892-ben mint alorvos lépett az önkéntes tűzoltóság kötelékébe. Ennek keretében szervezte meg a vidéki városok körében elsők között 1897-ben Egerben a mentőszolgálatot, ő lett az első mentőorvos, sőt ő végezte a mentőszemélyzet kiképzését is.
• Nyolc éven keresztül volt a Heves Megyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet titkára. (1892-99) Nagy részt vállalt abban, hogy ennek árvaháza felépült.
• Alapítója volt a Vöröskereszt egri szervezetének.
• A város tekintélyes polgáraként bekerült a képviselőtestületbe és a megyei Törvényhatósági Bizottságba.
• 1912-től igazgatósági tagja, 1927-től pedig elnöke lett a Heves Megyei Takarékpénztárnak. Tagként dolgozott az Egri Szövetkezett Bortermelőknél is. Tagja volt az Egri Városfejlesztő Rt.-nek, a Heves megyei Méhészeti Rt.-nek és az Agrár Takarékpénztár Rt. igazgatótanácsának.
• Glósz volt Gárdonyi Géza háziorvosa, egészen az író haláláig. Az orvos-beteg kapcsolat az évek során meleg barátsággá alakult át. Az író 1904-ben az orvosa iránt érzett hálája jeléül száz humoros könyvet adományozott az irgalmasrendiek kórházának, amit 1905-ben újabb száz kötettel bővített a betegek állapotának enyhítése érdekében.
• Az első egri telefonok felszereléséhez 1894-ben 35 előfizetőre volt szükség, Glósz Kálmán volt az első 49 megrendelő egyike.

Glósz Kálmán 1927. május 14-én halt, és május 18-án volt a temetése az egri Hatvani temetőben.

Dr. Glósz Kálmán az orvoslásban kiemelkedett, mint vezető és mint az egyszerű, szegény emberek gyógyítója. A korszak rendkívül sokoldalú egyénisége, aki szakmáján kívül Eger város életének döntően befolyásoló fejlődésében is részt vállalt, például iskolákban oktatott, munkálkodott jótékonysági egyesületekben, vöröskeresztben és más városi szervezetekben. A város vezetése is méltatta tevékenységét és beválasztották a képviselőtestületbe és a megyei Törvényhatósági Bizottságba.

Szecskó Károly így zárta a saját, méltató cikkét: „Méltó lenne arra, hogy a hálás utókor szülővárosában utcát nevezzen el róla, illetve emléktáblával fejezze ki ma is meglévő házán elismerését hajdan volt kiváló fia iránt.” Ezzel a mondattal mi is tökéletesen egyetértünk. A ház, amire Szecskó Károly utalt, a Barkóczi és Rózsa Károly utca sarkán ma is álló Mártonffy-ház. Ahová Glósz felesége, Mártonffy Margit öröksége révén költözött a család.

Írta: Tóth Szilvia idegenvezető

Felhasznált irodalom:

Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig, Eger, 2007

Gárdonyi egri orvosa volt. Dr. Glósz Kálmán Szecskó Károly írása 1989-ből

Rédey Ágnes anyakönyvi és folyóiratokban történt kutatása

A képen dr. Glósz Kálmán