MENÜ

Így világosodott ki Eger!

A régi idők emberének nagy megpróbáltatást jelentett a sötét utcákon való közlekedés. A kövezetlen, vagy ami még rosszabb, a rosszul kövezett, bokatörő utcákra csak az tette ki a lábát sötétedés után, akinek nem volt más választása, mert halaszthatatlan dolga volt. Az életmód megváltozásával, főleg a városokban, korán felmerült az igény a közvilágításra.

Az első rendszeres utcai világítást – hol máshol? – Párizsban vezették be olajmécsesekkel, 1558-ban. (Magyarországon ekkor még a sötétség jótékony oltalma alatt bujkáltak a török elől ükapáink, dehogy is kellett nekünk utcai lámpa!) Európa nyugati feléhez képest csaknem százéves késéssel, Budán, 1777-ben vezették be a közvilágítást, akkor még olajlámpásokkal. Európa nagyobb városaiban már egy évszázad óta világítottak az utcára szerelt olajlámpák pislákoló fényei, amikor Pest és Buda polgárai még kézilámpásokkal botorkáltak a koromsötét utcákon. „Aki besötétedés után az utcákon ügyes-bajos dolgai után kénytelen járni, köteles száz lépésről látható lámpást vinni magával. E rendelkezést megszegők latorság gyanújával elfogattassanak, mert a sötétben csak tolvajok vagy más gonosztevők surrannak az utcákon.”

Több mint 180 évvel ezelőtt kilenc olajlámpást gyújtottak meg!

Manapság ünnepi fényekben tündököl a megyeszékhely belvárosa, ám persze nem volt ez mindig így. Egykoron, 1836. november 25-e előtt még sötétben jártak éjszaka az itt élők.

Nos, az első utcai lámpa lángja 1836. november 25-én lobbant fel. A gyújtogató - kinek nevét sajnos nem jegyezte fel a történetírás - a Kaszinó épületének támasztotta létráját, s a kapu fölött függő karcsú lámpa kanócát gyújtotta meg. Azt azonban bizonyosan tudjuk, hogy a jelenetet végignézte három helyi polgár, jelesül: Köllner Károly, Singer Ferenc és Teutscher Alajos, akik indítványtevők voltak a Cassinói Társaságban, hogy legyen világosság Egerben is.

Az egyesület (amelynek tagjai között volt magyar báró, osztrák katonatiszt, rác kereskedő, német iparos, olasz építőmester is) egy sor gondolatot vetett fel a város fejlesztésére úgy, mint utcák elnevezése, az egri bor hírnevének megőrzése, takarékpénztár alapítása, gyár létesítése répacukor készítésére. No, és persze az éjszakai világítás megoldása is, amire a pénzt gyakorlatilag „összetáncolták”, azaz egy bál bevételéből fedezték. A Pesthez intézett hivatalos levélben (amely elolvasható Kapor Elemér Kisváros a felhők fölött című könyvében is) úgy fogalmaztak: „A tökéletesedés, s csinosodás ösvényén villan sebességgel haladó Országunk fő városának, Pesthnek fény köréből egy sugár városunk Közönségére is kihatott”. Abban az esztendőben kilenc olajlámpást gyújtottak meg esténként, de a számukat szaporították a későbbiekben. Ily módon, 1841 telén már tizenhat lámpás fenntartását vállalta a Kaszinó.

A gázvilágítás terve 36 évvel később vetődött föl, igaz, ez esetben a mesterségesen készített világító gázról van szó. Egy berlini társaság jelentkezett az ajánlattal, amely szerint gázművet létesítenének Egerben. Akadályt jelentett ugyanakkor az a tény, hogy még nem volt térképe a városnak, így ennek a költségét is megszavazták a döntéshozók.

A szerződés szerint 1873-ban már gázlángoknak kell helyettesíteni a petróleumlámpákat (az olaj ára időközben megemelkedett, ezért ezt kezdték használni). Igen ám, de hiába telt-múlt el az idő, csak nem történt semmi.

Az Egri Újság 1874-ben arról számolt be, hogy:„Tavassy Antal polgármester előterjeszti, miként Egells Károly berlini lakos, vállalkozóval a légszeszvilágítás létesítése iránt kötött szerződés folyó év január 21-én lejárt anélkül, hogy a vállalkozó vállalatát - mely miatt több ízben figyelmeztetve és felhívva volt - tejesítette volna, így az általa biztosítékul letett 1000 forintos kötvény a város tulajdonává vált, mely kötvényt a lámpavilágítás alapjához csatoltatni, s annak a kamatát az évi lámpavilágítási költség fedezésére fordítani javasolja”.

A gáz tehát elillant, anélkül, hogy valaha is világított volna Egerben egy nem teljesített szerződés után. Az viszont biztos, hogy az első villanylámpák 1894 novemberében gyúltak ki a városban.

 

 

Asztali nézet