HOL VOLT EGERBEN A VERBUNK-HÁZ?

A verbunkos német eredetű szó, szerzést, toborzást jelent.

Az állandó hadsereg felállítása (1715) után alakult ki a mulatozással és tánccal egybekötött toborzás. A tíz évenként, ill. háború esetén szükség szerint elrendelt hatósági sorozás, katonaszedés közötti időszakokban szervezték az újoncok szabad toborzását. Szervezeti kerete a „Werbung Kommandó” volt, amely a hadkiegészítés egyéb teendőit is a közigazgatási apparátus segítségével látta el, így a hatósági sorozást, valamint a katonaszökevények körözését és előállítását. A toborzó kerületek nagyságától függően az egyes ezredek „Werbung Kommandói” fiók parancsnokságokat tartottak fenn

A szabad toborzás különösen a huszár ezredek számára volt eredményes, olyannyira, hogy hatóságilag sorozott újoncokra alig volt szükségük. Gvadányi József huszár ezredes, író (1725–1801) - aki Egerben tízéves korától a jezsuiták egri gimnáziumában tanult 5 éven keresztül - leírásai nyomán már a látványosabb verbuválás körvonalai rajzolódnak ki: az utcai vonulás, a virtuóz szóló, a csoportos (kerékben) táncolás, valamint a verbunkot követő páros tánc szerepe.

A mulatozást követő napokban járultak az ifjak a sorozóbizottság elé, ahol nyilvántartásba vették őket. A legények különböző okok miatt adták katonáskodásra a fejüket: volt, akit a mulatozás hevében, pillanatnyi döntés alapján csapott fel katonának, másokat szerelmi bánat emésztett, szerepet játszott a messzi tájak vonzása, a kalandvágy, a társadalmi felemelkedés lehetősége vagy akár a (megérdemelt) börtönbüntetés elkerülése is.

A Tábornokházról van ismeretünk, mivel a helytartótanács 1756-ban utasította a városi tanácsot, hogy gondoskodjon a császári generális számára megfelelő kvártélyról. A Pichler György egri kőművesmester vezette munkálatok 1757-ben be is fejeződtek.

Eger helytörténetének kutatója Breznay Imre szerint a Cifra kapu tér 4. szám alatti iskola helyén állott a Verbunk–ház, amelyet a következő koronás fők látogattak meg:

” II. József két ízben járt Egerben. Először 1770. május 20-án, másodízben pedig 1784. október 17-én érkezett ide és 19-én tért vissza Pesten át Bécsbe. Mint a Ferencesek megjegyzik: „Milyen szándékkal jött ide , nem tudhatni……..Másnap reggel a püspök, Farkas János főbíró és több tábornok kíséretében gyalog járta be a várost és megvizsgálta a katonai épületeket, mint a generális házat ( a mai Zalár utcai emeletes ház) a katonai verbunk- házat, továbbá a Lyceumot, a székesegyházat, a papnevelő intézetet, az öreg papok házát( a mai Szent József Internátus), a görög egyesületek templomát, a katonai kórházat, mely szintén a Cifra-kapui állami elemi iskola körül lehetett.”

József főherceg nádor 1805. augusztus 6-án látogatott városunkba.” A nádor- mint a ferencesek feljegyezték- kb. délután 4 órakor érkezett meg. A kőporosnál polgári lovascsapat fogadta és kísérte be.” A barátok hídjánál Zábrátzky József nagyprépost üdvözölte. Onnét gyalogosan jött a vármegyeházig, amelyet megtekintett, majd átsétált a Lyceumba s onnét a székesfőegyházba, honnét az érsekhez ment. Rövid idő múlva ismét szemlére indult s meglátogatta az Irgalmas kórházat s azután a katonai kórházat (cis Portam Civitatis Superiorem, vulgo Tzifra- Kapu, mely a Práff-malom körül volt, a város felső, vagyis a Cifra kapuján túl)……..Visszatérve az érseki lakba, ott vacsorázott s ott hált meg, majd pedig korán reggel Buda felé indult, ahol székhelye volt.”

Estel Ferdinánd főherceg és magyar királyi herceg, aki Magyarország katonai parancsnoka volt,-1817. április 22-23-án tett látogatásáról a „Magyar Kurir” 1817. évi 36. száma emlékezik meg ily módon: „Másnap 23-án mindeneket igen szemesen megnézegetett Ő Kir. Fő Hercegsége, úgy mint a katonai Magazinumot, a Generális Házat, a Verbunk házat, a várat, a Foglár Collegiumát (az Angol kisasszonyok mai épületét) a Lyceumot és utoljára a polgári katonaságot….”