A dohánygyár első 50 éve dióhéjban. (1896-1946)

„1895. január 30-án Eger városi képviselőtestület megszavazta, hogy a felépítendő gyár részére szükséges területet a vásártér felső részén átengedi….

Megállapodtak, hogy a munkásnőket a Korona Szállóban oktatják majd. 1894. május 21-én debreceni és szegedi dohánylevelekkel megindult a szivargyártás a szálló termeiben. Ideiglenes helyen, átmenetileg kihelyezett oktatókkal, kísérleti jelleggel készült a szivar Egerben….

A századfordulón napi 10 óra volt a gyári munkaidő, a fizetett szabadság ismeretlen fogalom volt. Sok volt a gyermekmunkás, egy 1899-es adat szerint 91 gyermek dolgozott a gyárban, közülük kilencen 12 év alattiak….

A munkaidő reggel 6-kor kezdődött, aki késett, fordulhatott is vissza, aznap nem dolgozhatott. Az asszonyok a házimunkát este és éjjel csinálták, mosni is akkor jártak ki az egri melegvízre, a "lötyögőre"….

Időközben a készletjelentések változásokról árulkodnak: a gyártmányraktár tele van, a szivar kiment a divatból és a dohányáruk piacán a cigaretta lett az úr, így átszervezések kellettek ahhoz, hogy a gyár fennmaradhasson…..

1936-ra napi 450,000 Levente és Dráma márkájú kézi töltésű cigaretta hagyta el a gyárat. Összehasonlításként: ezt a napi mennyiséget akármelyik fővárosi gyárban két cigarettagyártó gép könnyen megtermelte. Gépesítették a dohány felvágását, a cigarettahüvely készítését, ragasztását, darabolását, egy gép napi hatvanezer hüvelyt készített. A cigaretta töltése "egyiptomi módra" történt, azaz kézzel. Az elnevezés valószínűleg az 1832-es török-egyiptomi háborúból származik, amikor az egyik katona pipája eltört és a dohányt a puskapor behelyezésére szolgáló papírhüvelybe töltötte. Ez lehetett a cigaretta eredete….

A Felvidék visszacsatolását elrendelő I. bécsi döntés mozgósította a dohányipart is: piacra került Egerből a Felvidék cigaretta 25 szálas kiszerelésben, de csak 24 darabot tartalmazott a doboz, 1 Pengő 30 fillérért. A 25. szivarkát egy elismervény helyettesítette, amellyel a dohányjövedék nyugtázta, hogy a doboz vásárlója a huszonötödik szivarka árát a "Magyar a magyarért" akció javára fizette be. 1838-ban a gyár egyáltalán nem termelt szivart, viszont 95 millió cigaretta készült kézi munkával, ez az országos termelés 3,7 %-át adta….

A háború kitörése után hadiüzemmé nyilvánították a gyárat, a munkaidőt a front cigarettaszükséglete szabta meg….

A háború végén elkezdték helyreállítani a szovjet katonai parancsnokság alá került gyárat, és Vpirjod (Előre) elnevezésű cigarettát készítettek a szovjet hadsereg számára. 1945 nyarán új magyar cigarettát kezdtek készíteni Egerben Béke elnevezéssel, ennek visszhangjaként a szovjetek június 27-én a gyárat átadták a polgári termelésnek….”

Forrás: http://www.dohanymuzeum.hu/egri-dohanygyar