Egy eltűnt egri bástya nyomában

Dr. Kapor Elemér írása 1980-ból

A Mária utcai kis gyaloghídon kell megállni, valahol a közepe táján, aztán visszafordulni, és föltekinteni arra a különös építészeti együttesre, arra a magyar paraszti fogalmazású dalmát tengerparti tájra, utca-utca fölé emelt házsorokra, házakra, amelyeknek építési, kialakulási törvényeit, települési lélektanát még senki sem mérte fel, s amiket összevéve úgy neveznek: Cifrapart. Cifrának elég cifra, az bizonyos, és éppen, ezért nevezték el cifrának, mert olyan, amilyen.

Ennek a településnek az északi része a legérdekesebb, a Tetemvár. A Darvas utca itt zegzugokba fordul, majd a 44. számnál megtorpan. Onnan lefelé hanyatt-homlok meredek visz le az alatta levő Pázsit utcába, s ha valaki nem tudna féket tenni a bokájára, vagy megbotlanék, a Cifrakapu valamelyik házának udvarán találná magát.

A Tetemvár maga — rejtélyes név. Egy-egy ilyen nevet nemzedékek adnak át egymásnak, s megesik, hogy az ötödik nemzedék már nem is emlékezik a névadó mozzanatra, eseményre, helyre. A Királyszékről még máig is átkúszott az időn a legenda, hogy a püspökségei alapító István király innen nézte a várbeli székesegyház építését. Hol lehetett ez a hely pontosan, ki tudja? A hagyomány az egervári vasútállomástól nyugatra eső területre gondol. Onnan be lehetett látni az építkezésre kivált, ha már a torony magasabb szintjén dolgoztak a kőművesek. Ezt a hagyományt már Tinódi Lantos Sebestyén is őrzi, imigyen:

…Csuda szép helyen

Eger vára vagyon

Az völgyre fekszik

egy hegyoromzaton

Északra ellenbe

Királyszéki vagyon

Napkeletre egy nagy

magos hegy vagyon;

Arról benézhetnek

várban szabadon…

A tetemvárról makula hír sincs. Ha csak az nem, hogy a régi gótikus palota pincéit a törökök börtönnek használták, s a börtönök valahol mélységes föld alatti üregbe nyíltak, oda taszították a szegénysorsú rabokat, akikért senki sem tudott váltságdíjat fizetni.

A történelem homályából előbukkan egy másik kérdés is: hová temették halottaikat az 1552-es ostrom török hadai? Mennyi török pusztult el a vár falai alatt, nem tudjuk. Egy Delalzade nevű krónikás ennyit mond: A vár alatt elesett vértanúknak nincsen száma.

Tinódi így ír:

…Szertelen nagy kárt

törökök vallának

Királyszékin,

mert ott nagy ágyúk hullának...

A halottakat sürgősen el kellett takarítani a falak alól, mert akadályozták volna a további ostromot és el kellett hántolni a tetemeket, mert szeptemberben és október elején még elég meleg az idő, s az elpusztult testek gyorsan oszlanak.

Az ostrom utolsó harmadában Dobót arról értesítik kémjei, hogy a török táborban pestis pusztít. Ez újabb tömeges temetést jelent. Több ezer főre tehető tehát a török halottak száma, amelyeket el kellett temetni. Hová? A Királyszéke övezetében? Kívül, vagy belül a várfalon? A Királyszéke felé tekint a vár Tömlöc és Földbástyája, ahol a legkeményebb harcok folytak. Ennek a területnek minden négyzetmétere gyanús. Naponta ezrek és ezrek járnak ezen a területen. Eszébe jut-e valakinek, hogy régi holtak tetemein tapos, gondol-e arra, hogy miféle harcok fiai ölelkeztek itt a halállal évszázadok rétegei alatt? Az idők csukott ajkai nem válaszolnak.

A Tetemvár legmagasabb pontján, bástyaszerű apró fennsíkon, kis ház emelkedik, a Darvas utca 44. számú épület. Mellette fut le az utca nyugati meredekje, s futna egészen a Cifra térig, ha nem állná útját a „cifraiskola” magas, parti kerítése. Így csak a Pázsit utcába fut. Valamikor az iskolaépület északi fala mögött keskeny sikátor vezetett föl a Darvas utca említett meredek vonulatához. A bástyaszerű építmény alapja a Pázsit utca 10. számú ház kicsiny udvarán nyugszik. Ennek az alapnak tüzetes vizsgálata valószínűvé teszi, hogy itt a hajdani városfal egyik bástyája állt. A régi kis várost a Maklári kaputól (ma Szarvas-tér) a volt káptalansor kertjei, mögött, a Hatvani kapu, a bazilika, Kisvölgy kapuja, ráctemplom, Szent Miklós kapu (ma Ráckapu-tér), Mária utca. Cifrakapu, Darvas utca vonalán körülölelő fal az első török ostrom idején még csak palánkmű volt, gerendák, deszkák közé döngölt agyag. A kőfal csak kevéssel a második ostrom előtt készült el. A falak mentén, azokhoz építve bástyák álltak. Ezeknek a száma a különböző egykorú metszeteken eltérő. Ezekről a bástyákról lehetett végig tekinteni a közbeeső falszakaszokat, ezért, ha irányát változtatta a fal vagy a terep dombos-völgyes volt, szükségesnek mutatkozott oda bástyát építeni. A ma is álló, műemlékként megjelölt bástyáról (a régi nyomdaépület mellett) el lehetett látni egyrészt a Hatvani kapuhoz, másrészt a Kisvölgy kapujáig.

Annak a helynek, ahol ma a Darvas utca 44. számú ház áll, különös jelentőséget ad, hogy onnan lehetett látni nemcsak a Cifrakapuig, hanem végig lehetett tekinteni a Ráckapu-térig terjedő falrészt.

A Tetemvár utcánál indul dél felé az az emelkedés, az a „kisded dombhát”, amely a várban végződik. Vörösmarty írta „Eger” ' című eposzában, a város szépségét méltatva:

…várkoszorúzta fejét kisded dombhátra lehajtja...

A Kisded dombát a Tetemvár e pontján magasra szökik, s a támpillérekkel megerősített fal bástya benyomását kelti. Fokozza ezt a benyomást, hogy szélét nem övezi kerítés, szabadon áll. Kétségtelen, hogy ma támfal szerepét tölti be ez az építmény, de valószínűleg egy régi bástya alapján. Sváb Panni néni, aki errefelé lakik, s túl a hetvenen sok mindenre emlékezik, ma is Bástya utcának hívja ezt az utcát, mert régen ez volt a neve.