EGRI DOHÁNYGYÁR TÖRTÉNETE
A dohányt a spanyol gyarmatosítók Amerikából hozták be és terjesztették el a kontinensünkön. Ipari feldolgozása a 18. században kezdődött el Európában.
Az első szivargyár Spanyolországban épült 1757-ben, míg a cigarettagyártás csak 1862-ben kezdődött el Drezdában. Magyarországon dohányt az 1660-as évek óta termesztenek, és egészen 1851-ig a dohánytermelők adómentességet élveztek.
Ekkor Ausztria Magyarországra is kiterjesztette a dohány jövedéki hatáskörét, és ezzel a jogszabállyal megszűnt a szabad dohánytermesztés.
Az 1867-es kiegyezés után Magyarország területén is egyre több dohánygyár épült, 1895-ben már 18 gyár működött az országban. Lassan megváltoztak a dohányzási szokások is.
Míg a 19. században a legelterjedtebb dohányzási mód a pipázás volt, a 20. század elejére a szivarozás lett egyre népszerűbb. A cigarettagyártás az első világháború alatt, majd azt követően jelentősen fellendült, igazodva az új szokásokhoz. Egerben a gyár alapításának és építésének tervei már 1893-ban megfogalmazódtak. A létesítmény megvalósulását támogatták Wekerle Sándor pénzügyminiszter, Szederkényi Nándor egri országgyűlési képviselő,
Kállay Zoltán polgármester és Samassa József egri érsek is. Az épület tervezését és kivitelezését az egri Staud és Fiai cég végezte. Az építkezés két ütemben valósult meg. 1896-ban elkezdődött a termelés, de még 1900-ban is bővítették a gyárat. A dolgozók többsége nő volt, akik komoly fizikai munkát végeztek. Az épületben ingyenes bölcsődét és óvodát is létesítettek. Az 1910-es évektől sokat javultak a munkakörülmények a gyárban.
Bevezették a fizetett szabadságot és a nyugdíjbiztosítást is. Abban az időben ezek a juttatások szinte elképzelhetetlenek voltak más munkahelyeken. Az 1886-os filoxérajárvány során az egri szőlőültetvények jelentős része elpusztult, így sok egri és Eger környéki család megélhetése veszélybe került. Az egri dohánygyár folyamatos munkát és állandó jövedelmet biztosított sokak számára, sőt, az egriek körében nagy megbecsülés övezte a gyárban dolgozókat.
A nagy gazdasági világválság (1929-1933) okozta recesszió nyomot hagyott a dohánytermék előállításban is. A drágább, minőségi szivarok helyett előtérbe kerültek a szivarkák, mai nevükön cigaretták. 1938-ra a szivargyártás teljesen megszűnt Egerben. Ebben az esztendőben cigarettából már több,mint 96 millió darabot gyártott az egri dohányüzem. Bemutatott időszakunk végén, a II. világháború éveiben a dohánygyárat is hadiüzemmé nyilvánították, majd a szovjet megszállást követően a szovjet hadsereg igényeinek kielégítésére állították át, először egy orosz hadnagy vezetése alatt, majd 1945 június 27-től magyar irányítással
Az 1950-es években itt gyártották a Kossuth, a Terv és a Munkás nevű cigarettákat is, amelyekből évente mintegy 470 millió szálat állítottak elő. Az 1960-as évektől több modernebb gépsorral is korszerűsítették az üzemet. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően új filteres gyártósorokat telepítettek. Jelentősen bővült a gyár termékeinek választéka, és javult a cigaretta minősége is.
1972-ben került le a gyártósorról az első nyugateurópai licenc alapján készült cigaretta. Ez azt is jelentette, hogy a külföldi partnerek alkalmasnak ítélték az egri dohánygyárat termékeik gyártására.
A Philip Morris céggel kötött szerződésnek köszönhetően 1978-ban megkezdődött a Marlboro gyártása. A gyártáshoz szükséges összes alapanyagot a multinacionális cég biztosította. Az 1989-es rendszerváltozást követően néhány év elteltével, 1992. január 2-tól a Philip Morris lett a gyár új tulajdonosa.
Új időszámítás kezdődött a gyár életében, mivel a nemzetközi cég hatalmas fejlesztéseket hajtott végre, és a legmodernebb gyártósorainak köszönhetően megnövelte a „kiváló minőségű” cigaretta előállítását.
A Philip Morris Alapítvány Eger városának kulturális és művészeti életét is aktívan támogatta, többek között tehetséges fiatalok tanulását segítette különböző ösztöndíjakkal. Sajnos a kedvező folyamat 1996-ra félbeszakadt. Éppen a gyár 100 éves évfordulóján kezdődött el annak felszámolása, mivel az itt készített cigaretták gyártását más országba helyezték át. A nagy múltú Egri Dohánygyárat eladták, lebontották és helyére Agria Park bevásárlóközpontot építettek. A volt dohányraktárban ma az emléktár található, ahol a 350 m2-es területen nyomon követhető a technológiai fejlődés a kézi előállítású szivaroktól a gépi cigarettagyártásig.
Ezenkívül ma már csak az egykori víztorony, az igazgatósági épület és a szökőkút emlékeztet városunk nagy jelentőségű gyárára.
Forrás: HEOL
,Csecsemő-otthon az egri dohánygyárban a múlt sz. elején.
Gyártügépsor:
