Beszélgetés az egri török női fürdő feltáró régészével.

Sugár István írása: 1960. május 1.

Több alkalommal beszámoltunk már olvasóinknak arról, hogy az egri Dózsa György téren, az úgynevezett Tarai-ház udvarán, az ásatások egy török fürdő romjait tárták fel. Megragadtuk az alkalmat, hogy az Egerben tartózkodó, a feltárást végző Gerő Győző régészt, a budapesti Történelmi Múzeum tudományos munkatársát, a magyarországi török építészeti emlékek feltárási munkálatainak vezetőjét felkeressük és felvilágosítást kapjunk a nagy jelentőségű ásatásokról. — Az egri török női fürdő létezéséről már rég tudunk — mondotta Gerő Győző. Evlia Cselebi, az 1664-1665-ben nálunk járt török utazó már említést tett róla. Ezt olvashatjuk az útleírásnak az egri fürdőkre vonatkozó részében: egyik a belső vár kapuja alatt, a hídfőnél, ez Valide szultána fürdője, mely nagyon kellemes vizű, hatkamrájú fürdő, egész kupoláját vörös keramit fedi. A fürdőnek föld feletti megmaradt falcsonk részletei, amelyek a jellegzetes török, úgynevezett szamár-hátíves díszítés jegyeit viselték magukon, hívták fel a figyelmet a fürdőre. Kérdésünkre megtudjuk, hogy 1958 nyarán kezdték meg az ásatásokat. Feltettük a kérdést az ásatást vezető régésznek, hogy adjon olvasóinknak ismertetést a feltárás eredményeiről — A feltárás során előkerült — mondotta Gerő Győző, a török építészeti emlékek országos hírű szakértője — egy elég nagy kiterjedésűnek látszó fürdőnek egy részlete, ami feltehetően a XVII. század első évtizedeiben épülhetett. A feltárás során előkerült a föld mélyéből egy XVIII. századbeli polgári háztartás gazdag edényanyaga, kerámia és üvegtárgyaival. Érdekes leletre bukkantak az ásók nyomán, amikor a mélyebb rétegeket tárták fel. Egy XVIII. században működött rézöntő műhely nyomaira akadt az ásatás. Ez azt bizonyítja, hogy a fürdőnek megmaradt épületrészeibe egy rézöntő mester telepedett be, aki ott állította fel rézöntő műhelyét. Ezzel kapcsolatban a feltárást vezető régész elmondja, hogy a levéltári adatok szerint, a fürdő épületét a városi összeírások még a XVIII. század első felének éveiben, mint „fürdőház”-at említik, — tehát valamilyen formában még állott. — Az eddig feltárt fürdőrész mind alaprajzi elrendezésében, mind pedig technikai berendezését tekintve a maga nemében egyedülálló. Egy nagy, jellegzetesen nyolcszögletű helyiség alapjai kerültek elő a föld mélyéből, E helyiségből keresztirányban 4 kamra nyílik, amelyekben mosdó medence állott. A nyolcszögletű alapú helyiség rendeltetését még nem ismerjük —, mondotta a török specialista régész —, az azonban bizonyos, hogy jellegzetes kupola fedte, hiszen a kupola indítása ma is megtalálható. A feltárt fürdő tulajdonképpen nedves gőzfürdő volt. Egyedülálló a fűtési rendszere! Előkerült a központi fűtőtér, a kemence, honnan csatornahálózat oszlott el alagútszerűen a fürdő padlózata alatt, s az abban keringő forró levegő melegítette fel kellemes hőmérsékletre a helyiséget, illetve a padlózatot és teremtett kellemes, meleg, párás levegőt a helyiségben. Feltettük informátorunknak a kérdést, hogy mi várható a további ásatások során? — Okvetlenül elő kell kerüljön a nagy fürdőmedence, amely még valamelyik épület alatt lapul meg a föld mélyén. Továbbá várható a napvilágra kerülése a fürdő előcsarnokának és mellékhelyiségeinek. Evlia Cselebi idézett leírása szerint, valóban nagyszerű, egyedülálló fürdőépítmény lehetett az egri Valide szultána női fürdő. Megtudjuk, hogy előreláthatóan az idén nyáron tovább folytatják az ásatást, sajnos, azonban akadályozza a további feltárást, hogy a fürdőépület jelentős részei még a föld alatt vannak, s e részeken ma lakóépületek állanak. Bár a kisajátítások megtörténtek, de egy, talán két család lakásproblémái miatt pillanatnyilag súlyos akadályok merültek fel a további munkában. Gerő Győző a sajtó nagy nyilvánosságán keresztül kéri az illetékeseket, hassanak oda, hogy lehetővé váljék az egész fürdő épületromjainak feltárása. — A budai török fürdőkön kívül, ez az egri fürdő az egyetlen, ahol átépítéstől mentesen, hitelesen rekonstruálható ez a páratlan érdekességű női fürdőépület, az analógiák és a meglevő részletek alapján. Eger óriási jelentőségű műemléket nyer a teljes feltárással, s tudományos értéke mellett igen jelentős idegenforgalmi szerepre fog emelkedni az egri Valide szultána török fürdő. Búcsúzásul még elmondja a régész, hogy a törökök magas fürdőkultúrája nem tisztasági célokat szolgált, hanem vallási előírásokkal állott kapcsolatban, amely mind a férfi, mind a női mohamedánokra vonatkozott. Általában csak folyóvízben volt szabad a vallási fürdést elvégezniük, ezért voltak a fürdőkben mosdómedencék. Egyébként a törököknél is társadalmi összejövő hely volt a fürdő, mint amilyen a régi rómaiaknál volt. A XIX. század közepi adatok szerint, amikor egy, ott még ma is álló épületet építtetett az Ürményi-család, előbukkant a vörösmárvány medence része, sőt olyan adat is van, hogy alig csillapíthatóan feltört a forrás vize is. Azt a reményét fejezi ki régész-informátorunk, hogy a teljes feltárás után ott egy páratlan érdekességű török hódoltságkori muzeális gyűjtemény lesz bemutatható, amely a feltárt épületrészekkel sok ezer érdeklődőt vonz városunkba. A magunk részéről szeretnénk hinni, hogy a Valide szultána török női fürdő mielőbbi teljes feltárása révén, újabb páratlan értékű és érdekességű műemlékkel gazdagodik városunk, amely búsásan kárpótolja a feltárásra fordított forintokat.