Hányszor omlott le a Dobó-bástya?
Dr. Kapor Elemér írása 1976 júliusában
- július 18-a nevezetes időpontként szerepel majd az egri vár újabb kori történetében. Ezen a napon omlott le a Dobó-bástya nagy része, s indult meg az egész bástyafal. Régi történelmi emléket borítottak be az omlás porfelhői.
Dobó István 1548-ban vette át az egri vár parancsnokságát és nyomban hozzáfogott a város felőli rész megrősítéséhez. Ekkor épült meg a róla elnevezett bástya. A bástya építésén és a falakat övező várárok munkálatain három éven keresztül Heves megye egész jobbágysága és ezernél több napszámos dolgozott, akiket Dobó Pozsony és Rimaszombat környékéről hozatott. Közöttük 541 nő is volt. A vár védelmén ezek a nők dolgoztak először. A bástyához a köveket a felnémeti, maklári, ceglédi és kistályai bányákból vágatta. A munkálatokat olasz kőfaragók és kőművesek vezették.
Az 1552-es dicsőséges ostrom nagyon megviselte a bástyát. Nem csoda, hiszen a közelben, a mai Május1. utcai templomnál voltak Arszlán bég ágyúállásai. Ezvolt a bástya első élete.
Az ostrom után a bécsi Udvari Kamara és a Haditanács egész sereg kiváló olasz mérnököt küldött az újjáépítés megvalósítására. Közülük Paolo Mirandola, Pietro Ferrabosco Carlo Theti, Ottavio Baldigara és Christoforo Stella neveit ismerjük. A tervek alapján a bástyákat rendbe hozták, a falakat megerősítették.
A második nagy török ostromot 1596-ban maga III. Mohamed szultán vezette. Október 4-én a török elkezdte töretni a Dobó-bástyát, s golyói rést is ütöttek rajta. Ibrahim pasa ekkor rohamot parancsolt, de azt a várőrség vitézül visszaverte.
Ezer török életébe került a bástya ostroma, a védők közül harmincan estek el, ugyanannyian megsebesültek.
A török sereg árulás folytán október 13-án elfoglalta a várat. Ez volt a bástya második élete.
A törökök Memleket építész tervei és vezetése alatt újból megerősítették, szinte újjáépítették a várat, a bástyát, sőt a városfalakat is.
1687-ben nem érte ágyúgolyó a várfalakat. Az ostromló seregek H’Oria márki és Koháry István vezetésével körül zárták a várat és kiéheztették a török védősereget, amely decemberben megadta magát.
Rákóczi 1704-ben érkezett a vár alá és 13 nagy ágyújával lövetni kezdte a várat. Ekkor bizonyára megsérült a Dobó-bástya is, bár nevével nem találkozunk az ostrom leírásánál. Rákóczi francia hadmérnöke, Jean de Riviére állt ekkor a helyreállítás élére, s hogy a vár falai és bástyái jól állták a császári seregek 1710. évi ostromát, a helyreállítás jó munkájának köszönhető.
Pálfy János császári fővezér november 22-től november 30-ig 957 kétszázfontos bombát lövetett mozsárágyúiból a várba. Ekkor nyilván megsérült a Dobó-bástya is, de nevét külön ekkor sem említik. A császár elrendeli a vár nagy; részének felrobbantását, a föld, alatti folyosókat és termeket földdel tömítik el. A kincstár laktanyákat épít a bástya fölé, s a második; világháború végéig katonai célokat szolgálnak az épületek.
A Műemlékek Országos Bizottsága a háború után restaurálta a falakat és most került volna sor Dobó-bástya kijavítására. A bástya falai mellett, a házak bontásánál nagy teljesítményű markológép dolgozott és súlyos teherautók hordták el a törmelékeket. A bástya falain régóta húzódó repedések napról-napra szélesedtek, tágultak, nem kis mértékben a gépek által okozott rengések hatására. Ha így van, azt kell mondanunk, szerencse, hogy így történt, mert most már alapjából fel lehet ismét emelni, résiben a hajdani, véráztatta kövekből a Dobó-bástyát, azzal a bizodalommal, hogy az idők végezetéig békességben élheti ostromoktól megtöretett, de mindig megújult életét.