EGER PÁRATLAN FÖLDTANI-ŐSLÉNYTANI ÖRÖKSÉGGEL BÜSZKÉLKEDHET.

Nemcsak a bor, vagy a vár, de van egy másik nevezetesség és látnivaló, mely utazók százait vonzza a megyébe. A város délkeleti szélén, a Rozália temető után egy hatalmas tátongó gödröt találunk, a közepén egy kis tóval. Ez az első tulajdonosa szerint a Wind-féle egri téglagyár agyagbányája, ahol több millió éves eltemetett kincsek is rejtőznek. Itt található a földtörténeti múltból hátramaradt csigák, kagylók, korallok, cápafogak híres lelőhelye. Azonban a jelenlegi tervek szerint a jövőben megépülő észak–déli tehermentesítő út is itt haladna keresztül, ami igencsak befolyásolja majd a tudományos munkát is. Földtani-őslénytani szempontból ez a hely egy unikum a földtörténeti kortáblázatban az oligocén végét és a miocén elejét „egri emelet” néven különítették el az agyagbánya rétegsorai alapján. Ez a kifejezés azóta a világon mindenütt így szerepel. Ez az etalonja egy földtörténeti periódusnak, ezért kutatása elengedhetetlen. Ősmaradványokat itt az 1800-as évek vége óta gyűjtenek. Innen indult Legányi Ferenc amatőr kutató pályája is, akinek a munkája nyomán új alapokra helyezték a Bükk kutatását.

Forrás: Heol