Eger-Putnok közötti részen 2009 óta szünetel a személyszállítás, de Szilvásváradig, a mai napig közlekedik vonat.

„Megy a gőzös, megy a gőzös” Putnokra.

Hazánk legnagyobb bazaltszurdoka a Bükkben, Eger és Szilvásvárad között helyezkedik el. A szurdok régen oly szűk volt, hogy a 19. században Pyrker János egri érsek átvágatta, hogy elférjen egymás mellett két szekér. A vasút vonalvezetését már nem tudták megoldani, ezért viaduktok és alagutak készültek el. A vasútvonal az Eger patak völgyéből indul és hosszasan a Szilvás patak medencevonalát követve kanyarog észak-északkelet felé.

„Eger városát ívben kerüli meg a vasút és felvezet a várba, ahol a bolyki tornyot kellett roppant nehézségekkel átszelni. E munkálatnál a régi várfolyosókat és kazamatákat biztosítani kellett a beomlás ellen.
Elhagyva Eger városát, Felnémet érintésével eljutunk a híres szépségű szarvaskői völgybe, melynek sziklás oldalain hatalmas támasztó kőfalakon kanyarog a vonal, merész hidakkal átlépve a torrens patakot és a Pyrker utat. Majd két sziklaalagúttal szeli át a kiugró andezit sziklás hegyszorosokat. Impozáns töltéseken és hidakon érjük el Mónosbél állomást, hova a 7 km-re fekvő nagyszabású Egercsehi kőszénbányából szállítja a szenet egy drótkötélpálya. Bélapátfalvát is érintjük, melynek határában a Bükk-hegység kitűnő mészanyagát kihasználandó 2 millió korona befektetéssel mész- és cementgyár épül. Mindkét iparvállalat a vasúttal kapcsolatosan létesült. Innen felemelkedünk a vonal legmagasabb helyére, a Szilvási vízválasztóra, mely csúszó agyagos altalaja folytán megakasztotta az építés menetét a további földmozgás meggátlása nagy víztelenítő védművekkel van biztosítva. Ez a művelet műszaki tekintetben a vasútépítés legnehezebb része volt. E hely már Szilvásvárad határában van, melynek állomására 10 kilométer keskeny vágányú vasút hozza a Bükk hegység eddig kihasználatlan sűrű erdejéből a hatalmas fatörzseket. Innen a vasút a gyönyörű Szilvási völgyön halad, mely halastavaival és vízeséseivel kedvenc helye lesz a turistáknak.

Nagyvisnyón túl a vonal elhagyja ezt a völgyet és Nekézseny, Sáta, Sajóvárkony és Királd községek határában halad. Királdnál a meglevő 9 km. hosszú Királd-Putnoki bányavasúthoz csatlakozik és ezt felhasználva, Putnokig vezet.

A vasútépítése 8 és fél millió koronába került. Tervezője Márkus Ágoston főmérnök, kinek vezetése alatt két év alatt fejeződött be az építés.” (MISKOLCZI NAPLO –Miskolcz, 1909. november 30.)

Az Eger környéki vasútvonalak közül az Eger-Putnoki vasút volt az, amely a háború folyamán a legnagyobb károkat szenvedte. A 695 km-es vasútvonalon több mint 10 alagutat robbantottak fel a németek, köztük a szarvaskőit, amelybe egy ötcsatlós román mozdonyt is belerobbantottak.

A helyreállítási munkálatok jól haladtak, s 1945 őszén Bánhidi Antal MÁV igazgató ünnepélyes keretek között nyitotta meg a bélapátfalvi cementgyár vasútvonalat.