Türk Frigyes emlékezete!
- április 26-án született Egerben.Apja a helybeli ipartanoda rajztanára volt. Elemi iskolai tanulmányait és a középiskolát szülővárosában végezte. 1873 — 76 között a budapesti bölcsészkaron latint, görögöt és filozófiát tanult. Az egyetem befejezése után egy ideig nevelősködött. Hazatérve Egerbe, nem akarta hosszabb időre lekötni magát az oktatással, s így csak rövid ideig tanított a reáliskolában.
Életét a tudományoknak, a művészeteknek és a szabad természetnek szentelte. Állandóan a határt járta, olvasott, út, festett és zenélt. Nagy tudás, európai műveltség jellemezte. Csöndes, elvonult életet élt a Vöröskút utcai házában (ma Bartakovics utca). Kedves belsejű, ma már nem lévő házában sűrűn felkeresték barátai. Legjobb viszonyban Kandra Kabos és Bartalos Gyula történészekkel volt. Az utóbbinak sokat segített kutatásaiban és gyűjteménye rendezésében.
Türk Frigyes a legjelentősebbet a helytörténetírás terén alkotta. 1904-ben látott napvilágot Felsőtárkány és Imókő című munkája. 1906-ban került ki a sajtó alól Eger vára című könyve. A város megismertetése szempontjából ma is haszonnal forgathatók az 1907-ben megjelent Egri útmutató és az Egri kalauz című alkotásai. A Borovszky Samu által szerkesztett, 1909-ben kiadott Heves vármegye című kötetbe több fejezetet írt.
Ma már elfeledett, de jelentős munkákat írt a görög és római történetírókról, költőkről. Még 1895-ben jelent meg Az ó-klasszikus írók népszerű ismertetése: Homérosz című műve. 1898-ban hagyta el a sajtót A szerelem költője: Ovidius című könyve. Titus Livius római történetíróról készült munkája 1903-ban jelent meg.
Eger és környékének rajongójaként írta meg Flóra című könyvét, amely 1900-ban jelent meg. Ugyanebben az évben látott napvilágot „Séta a természetben című munkája”. Ne ölj című könyvét a madarak védelmében adta ki 1903-ban.
Utolsó éveiben Eger történeti monográfiáján dolgozott Ezt a művet azonban már halála miatt nem tudta befejezni. Önálló munkáin kívül sok cikke jelent meg az Egri Újságban, a Heves vármegyei Hírlapban, a Heves megyei Tanügyben.
- április 12-én halt meg.Földi maradványait a Kisasszony temetőben hantolták el.
Sírkövén az alábbi szöveg olvasható:
„A haza leghüebb fia, atyja az elhagyottaknak,
Gyerekek, árvák jó barátja gyámja valál
Természetszerető testvére, barátja múzsáknak,
Eszménynek, a mezők tarka virágainak.
Sírodban madarak dala, hála, s a tarka virágok
Illata altasson, csendesen, áldva pihenj.”
Halála után, 1912-ben írásaiból egy kötetre való jelent meg: Türk Frigyes munkái, összegyűjtve barátai által rímmel. A könyv hasznos adattára Eger és környéke növényvilágának, népköltészetének, szokásainak. Kedves városában utcát is neveztek el róla.
Irta: Szecskó Károly
