Eger Putnoki vasútvonal építésének története már e fórumon volt téma, elevenítsük fel hogyan is történt:

EGRI VÁR ÉS A VASÚT ÉPÍTÉSE

Az 1540-es években Varkoch Tamás várkapitány szorgos vármodernizáló munkálatai során Alessandro da Vedano neves olasz hadiépítésszel a belső vár északkeleti szögletén, a püspöki palotától keletre, egy ó-olasz típusú bástyát építtetett. Ez az ún. Sándor-bástya, nevében emlékeztetve tervezőépítészére. A bástya oldalán nyílott lőrései mögé állított fegyverek ún. oldalazó tüze a belső és külső vár északi falát volt hivatva védelmezni. Jelentőségét az is fokozta, hogy mellette indult ki a belső és külső várat elválasztott hatalmas, széles és mély várárok, s ennek a biztonságát is hivatva volt szolgálni. A Sándor bástyát később Zárkándy Pál kapitány átépítette, megerősítette. E nevezett bástya lett a 20. század elején az Eger-Putnok vasútvonal kiépítésének áldozata.

Eger városát meglehetősen hamar bekapcsolták az ország vasúti hálózatába.

 

Az 1867-ben kiépített Budapest-Hatvan és az 1870-ben felállított Hatvan-Miskolc vasúti összeköttetéshez 1872-ben csatolták a Füzesabony-Eger szárnyvonalat. Lovag Wessely Károly szilvásváradi- és Serényi László gróf, putnoki nagybirtokos összefogásából szervezték az Eger-Putnoki vasútvonal megépítését.1904. december 30-án köt szerződést Beniczky György egercsehi földbirtokos Márkus Ágoston egri mérnökkel és lovag Wessely Károly szilvásváradi nagybirtokos és bécsi tőkéssel az Egercsehi kőszén kitermelése ügyében. Egyre sürgetőbbé vált a már korábban is szorgalmazott egri végállomás megszüntetése, s a vasúti hálózatnak a Bükk hegységen át való meghosszabbításának szükségessége az Egercsehi szén szállítása érdekében. 1904-ben a tervek nyomán már a sínpálya nyomvonalát is kitűzték, sőt 1905 elején a képviselő testületi közgyűlés a szükséges városi területeket ingyen át is adta a vasútvonal kiépítéséhez. Az Eger-Putnoki Helyiérdekű Vasút Rt. kérelme nyomán a vasútépítés engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter 1906. október végén már a parlament plénuma elé terjesztette. A tervezet szerint a vasúti pályatest az Eger vasútállomásról indul ki és a várost déldélkelet-kelet felől kerüli meg. A hálózat legkritikusabb szakasza éppen az volt, mely a vár keleti oldala mentén, a belső és a külső várat hajdanában elválasztott várárokban jutott, majd pedig a belső vár északkeleti hatalmas Zárkándy bástyát átvágva a Hóhérpart tetején, a Gárdonyi-kúria előterében haladva érte el a Vécsey utcát, a mai Eger-vár állomásnak megfelelően.

1906 november derekán vette kezdetét a bástya átvágása, rombolása. Tehát a vállalkozók nagy óvatossággal megvárták a vasútépítésről szóló törvénytervezetnek az országgyűlés elé terjesztését, de annak tárgyalására, vagy éppen törvényerőre emelkedésére már nem vártak és a munkákat elkezdték. Az országgyűlés 1907. január 24-i ülésén került az Eger-Putnok-helyiérdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalás alá, ekkorra pedig már jóvátehetetlen pusztítást vittek végbe a bástyán a munkások csákányai. A barbár műemlék rongálásnak hamarosan híre terjedt. Már 1906. november 25-én a város múltjának lelkes kutatója és nagy barátja: Türk Frigyes gimnáziumi tanár a Heves vármegyei Hírlapban Romboló haladás című írásában fújta meg először a riadót és tárta a tényeket a közvélemény elé. Az eset tragédiáját még csak fokozta, hogy éppen 1906-07-ben lobbant fel hatalmas lánggal az egri várvédők kultusza, hiszen bronz szobrot készítettek önkéntes adományokból Dobó Istvánnak és a végváriak dicsőségének megörökítésére. Gárdonyi Géza író is tiltakozott Heves megye alispánjához irt levelében a várrombolás miatt.

A panaszokra minisztériumi vizsgálatot rendeltek el melynek nyomán sem lehetett a rideg üzleti szellemtől hajtott vandál pusztítást jóvá tenni. A vasútépítési munkálatok zavartalanul folytak tovább és a vasútvonallal véglegesen és jóvátehetetlenül kettévágtak, s részben lerombolták a belső vár északkeleti új-olasz típusú bástyáját.

Az egri vár 1906-1907-ben történt átvágását a teljes közöny, a lelketlen üzleti szellem valósította meg, hiszen tények bizonyították, hogy a vasútvonal elkerülhette volna a várat. A teljes Eger-Putnok vasútvonal átadása 1908. december 12-én történt meg.

Írta: Erdei László

Forrás: Szabó János Győző - Amikor az egri várat vasútvonallal átvágták (1906-7).

Fotók: fortepán