SZIGRITZ GÉZA ÉS id.RINGELHANN GYÖRGY

Tarródi Szigritz Géza (Krivángyetva, 1907.01.18.—Eger, 1949.12.13.; Szigritz Mihály Géza – Poppe Ilona) Eger egyik legnagyobb úszóegyénisége volt, aki 17 esztendősen üstökösként robbant be a magyar úszósportba. 1924-ben nagy meglepetésre 200, 400 és 800 méter gyorson országos bajnok lett. Egyéni számban ő volt az egri úszósport első hazai bajnoka, és tizennégy magyar bajnoki címet szerzett. Bajnoki címei között szerepel az 1500 méteres távúszás országos bajnoka, és a 2000 méteres Balaton-bajnokság győztese.

Az egri MESE tagjaként 1924 és 1930 között tízszer volt válogatott.

Az 1926. évi budapesti Európa-bajnokságon 4 × 200 méteres gyorsúszás váltóban ezüst, az 1927. évi bolognai Európa-bajnokságon a szintén 4 × 200 méteres gyorsúszás váltóban bronzérmet szerezett. Versenytársai: Wanié Rezső, Wanié András és Bárány István voltak. A szegedi testvérpár és a két egri gyorsúszó az 1928-as, amszterdami olimpián ugyanebben a számban IV. helyezést ért el.

Ő volt az egri úszócsapat egyik alapítója és oszlopos tagja.

id.Ringelhann György (Eger, 1912.08.03. – Budapest, 1962.01.08.; Ringelhann Béla Ráfael – Fejér Julianna Gabriella) a megalakult egri úszócsapat tagja volt. Az 1927-28-as években a diákcsapat résztvevőjeként a 4x100 és 4x200 m. gyorsúszó-staféta főversenyben az első helyen végeztek olyan csapattársakkal, mint Bitskey Árpád, Bárány Gyula és Baranyai Károly.

Szigritz Géza az úszás mellett szép eredményeket ért el a vízilabda-sportban is, hiszen nemcsak tagja, hanem edzője is volt annak az egri vízilabda-csapatnak, amelyik először harcolta ki a feljutás jogát az első osztályba.

Ringelhann György 1927-től a MESE vízipólócsapatának tagja, 1928-ban az úszószakosztály jegyzője. 1929-ben játszotta első OB I-es mérkőzését a MESE csapatában „Haralyi” néven. A pólósoknál fiatalon, 1935-től lett játékvezető, szaktanácsadó és szakosztályvezető. 1943-tól az egri klub elnökeként tevékenykedett. Országosan elismert ügyvéd és Heves-Vármegye főügyésze volt. Gyermekei is kiváló sportolók lettek. Fia, ifjabb Ringelhann György vízilabdásként, Klára és Julianna úszóként volt ismert.

A második világháború kirobbanása után tovább folytatódott az úszóélet, azonban 1944 őszétől nehéz napok következtek. A mozgósítást követően Szigritz Géza a vízilabda szakosztály alelnöke, és Ringelhann György a vízilabda szakosztály elnöke is bevonult katonai szolgálatra, s rajtuk kívül többen is (Bakó Jenő, Márisch Kornél) hadműveleti területre indultak. Ringelhann György a háború alatt több munkaszolgálatos életét mentette meg.

A felszabadulás után a vízilabda szakosztály két kiválósága újjászervezte a vízilabdasportot.

Összekötötték őket közös céljaik, a sport népszerűsítése, a vízilabda-utánpótlás nevelése, erősítve a fiatalokban a sportághoz elengedhetetlenül fontos küzdőszellemet. Azt a küzdőszellemet, amely őket is jellemezte céljaik elérésében. További sikeres tevékenységüknek rövid életük szabott határt.

Szigritz Géza minden idejét az uszodában töltötte, ott is érte utol 44 éves korában a váratlan halál.

Id. Ringelhann György dr. betegség következtében, 49 évesen hunyt el.

Mindketten életük utolsó napjáig az egri vízilabdasport tevékeny résztvevői voltak. Az utókor feladata a múlt tisztelete és emlékük megőrzése