FEHÉRSZARVAS VADÁSZTANYA LEGENDÁVÁ LETT,

Puskás Öcsi is többször megfordult benne.

Sike Sándor írása (HEOL)

Vannak véletlen, ám csak 56 év múltával kiderülő egybeesések. Ilyen például az, amikor újságíró és az általa faggatott Konkoly György, a legendás vendéglátóhely, ez egri Fehérszarvas Vadásztanya "örökös vezetőjének" az életútja egy adott dátum szerint találkozik. Jelesül: mindketten 1969. szeptember 1-jén kezdték meg az iskolát a hevesi megyeszékhelyen

Kollégánk és a Fehérszarvas nevével – előbb csak tanulóként, később üzletvezetőként, aztán bérlőként, majd tulajdonosként – a köztudatban is egybeforrt Konkoly György persze nem ugyanarra a képzési formára érkeztek Egerbe. A vendéglátás későbbi nagy alakja – már az érettségin túl – a felszolgálói szakmát tanulni jött ide, míg munkatársunk a középiskola első osztályát kezdte. A szálak később azért néha találkoztak. Szervezett formában például úgy, hogy az új évezred első évtizedében a megyei napilap szerkesztősége néhány alkalommal itt tartotta meg a sajtónapi ünnepségét.

A Fehérszarvas Vadásztanya fél évszázadon át volt Eger legendás étterme

A Fehérszarvas Vadásztanya egy komplexum részeként külön legendává lett

A hetvenes évek világa, benne az éttermi vendéglátás, a fiatalok esti-éjszakai szórakozása szempontjából teljesen másként működött, mint ahogyan ma azt elképzelni tudjuk. Ez a Konkoly Györggyel folytatott beszélgetésünk, és munkatársunk személyes tapasztalatai alapján is leszűrhető tanulság. Ha csak az akkori éttermeket nézzük, feltűnően nagy lehet az idősödő korosztály hiányérzete. Nincsen már meg – csak a szűkebb belvárosban – a Széchenyi, a Vadászkürt, a Belvárosi, a Mecset, a Vörös Rák, A Kazamata, a Taverna, az Otthon (ez a volt Ifjúsági Ház, később Kepes központ épületében működött a hetvenes évek közepéig-végéig), s a Szantofer se az már, ami egykor volt. Persze a régieket új éttermi vendéglátóhelyek váltották fel.

A felszolgálás sok odadást követel, és lemondásokkal jár

A nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály is elismerte az egri Fehérszarvas Étterem üzletvezető helyettesének, Liktor Csabának a vendéglátóhelyen folytatott több mint három évtizedes tevékenységét.

– Mára más a stílus. Az a kapcsolat, ami nekünk volt a vendéggel, az megszűnt. Meghittebb volt annak idején. Igényelte a vendég, hogy beszélgessünk vele, figyeljünk rájuk. Ma már formaruha is csak a Macokban és a HBH-ban van – mondja Konkoly György, aki azt is határozottan állítja: a szakácson múlt és múlik minden étterem sikere, s a jó szakácsot meg kellett, s ma is meg kell fizetni.

A Fehérszarvas ételei konferenciák asztalain is felbukkantak
Fotó: Szántó György/Heves Megyei Hírlap

A Fehérszervasról nyugodtan elmondhatjuk, hogy egy igen jellegzetes "komplexum" része volt. A Park Szállóhoz tartozott, kevesebb mint száz méterre a színháztól. Mellette a Fagylaltkert, akkoriba élőzenével, tíz méternyire a hajnali kettőig nyitvatartó Grill bár, s a Park Szálló másik oldalán az Eger Hotel régebbi szárnya, amelynek "Hall" elnevezésű termében élőzenére lehetett táncolni.
Innentől pedig nézzük a legendás vendéglátós szemüvegén át a történéseket. Konkoly György elmondása szerint ő 1969. szeptember elsején jött a Park Szállóba, a Fehérszervas pedig 6-án nyílt. Tanulóként nem azonnal, kicsit később került oda, de ott is volt tanuló.

Szomorú vége lett Eger egyik legmenőbb helyének, itt mindig élmény volt elnyalni egy fagyit – fotókkal

– Akkikel együtt kezdtem a Fehérszarvasban él még Cseh Bandi, aki Futaki Bandit váltotta az üzletvezetői pozícióban. Harmadik Bóta Gyuri volt, majd Polgár Lajos. Őket követtem én. A Hungar Hotels volt végig a munkahelyem egyébként. Még akkor is Hungar Hotels volt a tulajdonos, amikor béreltem a Szarvast. Tulajdon szerint csak 1996-ban lett az enyém. A Mecset étterem tartozott még a Hungar Hotelshez, valamint a Dobos Cukrászda – idézi a régi időket a vendéglátós.

A Fehér Szarvasban a világ minden idők legjobb labdarúgója, Puskás Öcsi többször megfordult. Például itt járt 1996. márciusában
Forrás: Beküldött fotó

Megtudtuk tőle, hogy a hely a Park Szálló része volt, s 1978-ban bízták meg üzletvezetőnek és azóta ott maradt 2006-ig. A hely borozónak indult, de akkor is volt már étel. Ahogy lement a vendég a lépcsőn, jobbra volt a borozó. Kis kőpadok, kőasztalok, hordószékek, s ott lehetett borozni. Balra pedig az éttermi rész hideg- és meleg kajával.

– Az éttermet a Hungar Hotels megbízásából Király Laci tervezte. Elsején Jászboldogházáról megjöttem a Park Szállóba, azt se tudtam hol vagyok, vidékről jöttem. Jászboldogháza az a vidék – folytatódik a múltidézés.

– Apumnak sokszor voltak vendégei, elhozta őket Egerbe a várost,a strandot , a várat megnézni, Szilvásváradot is. Akkor nagy szám volt még, most is az. Így kerültünk oda, hogy maszekban is jött apum, mi is jöttünk vele, megebédeltünk, kimentünk a strandra. Én meg megszerettem az éttermet. Lehetett volna mennem Pestre, Kecskemétre, Szolnokra, de azért választottam Egert, mert itt nagyon jól éreztem magam. Gimnázium után kerültem ide, itt végeztem el a szakmai iskolát. Másfél éves iskola volt a felszolgáló képzés.

Konkoly Györgytől megtudjuk, hogy akkoriban még a Fagylaltkert is működött, zenével. A Hallban volt a táncos lehetőség, ott is dolgozott, mert a szamárlépcsőt végig kellett járni. Ott volt felszolgáló három évig, majd a Grillben is. A Mátra Szálló következett, ott már üzletvezetőként.

– Ott tanulhattam meg, hogy miként kell vezetni egy szállodát, csinálni egy éttermet. Mikor kezdtem a Kazamata még nem volt meg, hanem a Taverna, a Zöld Pecsét bárral az igen. Ami pedig a színház közönségét illeti: nagyon sokan jártak be, de az is csak annak köszönhető, hogy én megvártam az előadás végét. Olyankor nem mehettünk haza 11 órakor. Az előadásnak 10-kor lett vége, mindenki vacsorázott, szólt a zene, általában hajnali egykor fejeződött be. Így szoktattuk oda őket. Azt nem mondhattuk, miután leült kiöltözve, hogy egyen meg egy szendvicset, tatár bifszteket és menjen haza. Túlóráztunk és akkor még volt fogyasztás is, tehetősebb emberek jöttek – fejti meg az egyik rejtvényt a vendéglátós.

Az éttermen belüli boxról megtudjuk: egy eldugott kis valami volt, beültek oda egy borra, beszélgetni öten-hatan. A kisterem is "ilyen valami" volt, csak 16 főre, húszra. Kellemes. Egy családnak születésnapra, egy vállaltnak munkaülésre. Ott adtak a cégek találkozót a vendégnek "beszéljük meg és közben megvacsorázunk". Munkaebédek, munkavacsorák voltak ott.

Az ételeik közül a tatár bifsztek kuriózum volt. Főként, mert '69-ben nem volt divat nyers húst enni. A Fehérszarvasé nagyon híres volt, sokan elvitelre kérték. A titok pedig? A fűszer arányaibann van a lényeg, szívvel lélekkel csinálom, meg addig kevergetem, míg jó nem lesz. Oda kellett figyelni a minőségre. Csak bélszínt lehet beletenni, semmi mást.

Specialitásuk volt viszont a vadmalac leves, amit nagyon jól csinált Elek mami, aki Hutáról jött a Szarvasba. A néni hozta magával a receptet, aminek már akkor nagy sikere volt.
– Sokan utána már csak a vadmalac levesre jöttek, nagyon megszerettettük a vendégekkel. Meg kellett adni a módját. Sűrűnek kellett lenni, ízletesnek. Tejfölt kellett bele rakni, nem 12 százalékosat, hanem húszasat. Csak minőségből lehet minőséget adni. Sok egyéb dolog mellett attól volt jó a Szarvas, hogy kellemes zenét csináltak a Csámpai Károlyék, Tanyi Zoliék – a fia, az apja is játszott ott –, meg Péter az őszhajú. A vak zenész Bíró Józsi is... Csámpai, és a Péter volt a legjobb, ment a vacsorához a zenéjük, nem volt hangos. Kicsit más volt Bíró Józsika, ha nem figyeltünk oda, hajlandó volt átmenni jazzba, hogy odaterelje a figyelmet.

Zenészek garmadáját karolta fel

Csámpai Károly az élő zenés­ szórakozóhelyek, ­programok egyik koronázatlan egri királya. Rengetegen tanultak tőle muzsikálni, a mai ­napig mindenkit segít, akinek köze van a zenéhez.

Kérdésünkre Kokoly György azt is elárulta: csúcsidőben 15 dolgozó biztosan volt. Csak szakácsból öt kellett, mert két műszakban dolgoztak. Kinyitottak délben is. Eredetileg csak este volt, aztán annyira ment, hogy nyitni kellett. Délidőben csoport mindig volt, orosz, német csoportok állandóan. Az Inturiszt szervezésében jöttek a világ minden részéből.

Sokszor hajnali ötkor már a vadásztanyán volt

A 75. éltévét taposó Konkoly György otthona egyébként a Fehérszarvastól száz méternyire van. Kollégánkat ide invitálta arra a beszélgetésre, ami az egykori munkahelyére, tulajdonára, mondhatni aktív életére volt hivatott visszatekinteni. A közelség szerinte arra volt jó, hogy több időt töltsön el a Fehérszarvasban, mint otthon. A hajnali öt óra nagyon gyakran a vendéglátóhelyen találta, s nem egyszer az éjféli óra volt az, ami hazavitte. Jó csapattal dolgozott mindig együtt, olyanokkal, akik biztosítékát jelentették a jó vendéglátás megteremtésének.

Mi magunk pedig kutakodtunk egy kicsit a "mindenre emlékező" internet világában is, azért, hogy megtudjunk dolgokat még az egykori vendéglátóhelyről, s magáról a vendéglátóról. Az étteremről azt írja a net, hogy a hely a hal- és vadínyencek titkos találkozóhelyeként volt ismert, ahol az érkező vendéget jeges palackból töltött körtepálinkával kínálták, hogy "felkeltse étvágyát – például a tejfölös vadmalacleveshez vagy hutai szarvasfiléhez."

A központi elem egy ősi oltárra emlékeztető nyílt tűzhely, melyen vendégszem előtt készítik el a vasalt bélszínt és egyéb ínyencségeket.

Amit pedig Konkoly György vendéglátós pályafutásáról rejteget az internet: a Fehérszarvasnál üzletvezetőként, majd tulajdonosi szerepben is tevékenykedett. Több interjúból az derül ki, hogy Konkoly fontosnak tartotta a „klasszikus vadászhangulat” megőrzését (vadételek, kandalló, trófeák), ugyanakkor folyamatosan bevezetett új fogásokat és korszerűsítési, minőségjavító intézkedéseket az étlapon és a kiszolgálásban. Ez a kombináció tette a helyet hosszú távon vonzóvá.

A Magyar Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) vendéglátás-történeti adattárában található nyilvántartás szerint szerepelnek a Fehérszarvasra vonatkozó receptek és leírások, és ezeknél a bejegyzéseknél Konkoly György neve felbukkan mint üzletvezető / hozzájáruló. Ez arra utal, hogy receptúrákat, ételleírásokat, helyi szakmai tudást is rögzítettek tőle. Konkoly György 2011-ben Pro Turismo elismerésben részesült, ami szakmai díj a turizmus/vendéglátás területén — ez alátámasztja, hogy tevékenysége nemcsak helyi, hanem országos szinten is elismert volt.

Az élete volt a Fehérszarvas.

A vendéglátós a Facebook oldalán a közelmúltban közzétett néhány posztot az életét jelentő vendéglátóhelyről. Ebben azt írta: "Én a nyitástól ott dolgoztam. Ugyan nincs kerek évforduló, de 56 év egy ember életében is hosszú idő, egy étterem életében egy korszak. Már évek óta nyugdíjas vagyok, nekem az életem volt a Fehérszarvas. Mit jelenhetett a városnak, a vendégeknek? Ha van egy kedves emléked, megosztanád?"

Igen sokan voltak, vannak, akik reagáltak is erre a felkérésre.

A Fehérszarvas Vadásztanya címei és díjazásai között találjuk:

-1985-ben a Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetségének a FIPREGA-nak szakmai kitüntetése, a Védnöki Tábla

-1986-ban a KÉPES HÉT folyóirat által a magyarországi éttermek között titkos teszteléssel végzett szakmai vizsgálat eredményeként a „Legjobb Étterem” elismerésben részesült.
-1987-ben a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének Budapesten megrendezett CHAINE de Rotisseurs Chef de Table Gasztronómiai Egyesület díjazottja.
-1993-ban a Magyar Konyha, a Konyhaművészet és egyéb szakmai lapok értékelése során bekerült a 10 legjobb magyar étterem közé.
-1998 CHAINE de Rotisseurs Maitre de Table Restauranteur Gasztronómiai Egyesület díj
-2004-ben a CHAINE de Rotisseurs Gasztronómiai Egyesület díjazottja.
Magyar Vendéglátás Csillagai 2005: 20 legjobb éttermei között Magyar Vendéglátás Csillagai 2006: 15 legjobb éttermei között
-2009 Észak – Magyarország Turizmusáért NÍVÓDÍJ
-2009.XIII.Egri Bikavér Ünnep KÜLÖNDÍJ
-2011 Nemzetgazdasági Minisztérium PRO TURISMÓ díj
-2013 Heves Megye 2013 Év Vendéglátósa – Demján Sándor VOSZ elnöke

Fotókat készítette: Szántó György/Heves Megyei Hírlap