FELSŐTÁRKÁNYI KASTÉLY

(Fuorcontrasti kastély, Gondűző kastély magyarul)

Barkóczy Ferenc püspök 1729-től 1733-ig a Német–Magyar Kollégium növendéke volt Rómában, ahonnan a kastély létesítésének ötletét hozta. Ekkor még érintetlenül vették körül az őrök várost a nagyszerű nyaralók, villák. Ennek mintájára felsőtarkanyi hajlékát építette fel a püspök.

Romából 1745-ben tért haza és Erdődy Gábor halála után az egri egyházmegye püspöke lett. Hatalma és anyagi helyzete lehetővé tette, hogy a külföldi egyházfejedelmek példáját kövesse, melyben római tapasztalatai segítettek.

Valószínű, hogy már korában, Egerben töltött évei alatt bejárta és megkedvelte a Tárkány feletti erdőt. A főpap számára fontos volt, hogy Eger újjáépítésé ízlése szerint történjen.

Eger 1687-ig, a török uralma alatt szinte teljesen elpusztult, s csak lassan kezdett újjáépülni. Ekkor meg szegénykés kis városka volt, és nagyszabású alkotásokra nem volt elegendő a helyi munkaerő. Ezért Barkóczy külhonból hívott ide elsőrendű művészeket, de természetesen helyi mestereket is alkalmazott. A felsőtarkanyi kastély – a Fourcontrasti (gondűző, búfelejtő) – rövid idő alatt készült el.

A szerzetesek ház történetében később is számos adatot jegyeztek fel az épületben zajló életről. Vajon a kastély hogyan nézett ki?

A két völgy közötti parton álló kastély főhomlokzata mögött, es mindkét oldalan tölgyfaerdővel borított, magas hegyhatak emelkedtek, jobb oldala az alatta elterülő tóban tükröződött.

Az épület tervezője valószínűleg Gerl Mátyás volt, vasmunkait pedig Fazola Henrik készítetté. Az építkezéshez szükséges márványt a közeli bányából szállítottak. A palotának négy saroktornya volt. A berendezéséről az 1761-ben felvett leltár tudósit. Az összeírás szerint a palotában többek között volt egy nagyterem asztallal,

A püspök hálószobájában nagy Krisztus kép volt található. A palota

előtermében holicsi poharak álltak az asztalon. A földszinten szálloda volt, ahol valamennyi vendég kényelmesen elfért. Külön szobájuk volt a kocsisoknak és a személyzetnek.

. A kápolnában Maria-kép függött a falon, aranyozott keretben.

A püspök előszobájában a falak kínai selyemkárpit bevonatúak. Az első torony szobában márvány asztalok álltak, ezen

kívül Szent István alabástrom szobra, Ádám és Éva szobra Cupidoval, Barkóczy viasz portréja stb. A második toronyszobában a berendezés hasonló volt az A földszinten szálloda volt, ahol valamennyi vendég kényelmesen elfért. Külön szobájuk volt a kocsisoknak és a hajdúknak. A kápolnában Maria-kép függött a falon, aranyozott keretben. A főpapnak nyaraló kastélya legkedvesebb tartózkodási helye volt, ahol gyakoriak voltak az előkelő látogatók, akiket főúri pompával fogadott. Az ott zajló fényes életről művészi ábrázolás híján csak az egykorú leírások adnak halvány kepet. Barkóczy szerette a szabadban rendezett ünnepségeket, díszes felvonulásokat. Udvartartásának alkalmazottai, a hajdúk, a huszárok és az udvari zenészek, magyar formaruhát viseltek. A fogatok felszerelésé is magyaros jellegű volt.

Egyik alkalommal előkelő vendég, a francia nagykövet 1757. március 30-an érkezett meg Felsőtárkányba, akit nagy pompával fogadtak. A hintókban egymást követték az előkelőbbnél előkelőbb uraságok. A követ tiszteletére káprázatos vacsorát adott a püspök, ahol francia és olasz dallamokat adott elő a zenekar. Ezeket a követ rendkívül élvezetésnek találta, ezért Barkóczy egy kis hordó finom nedűt ajánlott fel neki.

Barkóczy Ferencet gróf Eszterházy Károly követté püspöki székben, aki elődjétől merőben eltérő egyéniség volt. Szemelyét aszketikus szigor jellemezte, amit papjaitól is elvart. Úgy volt a barokk kor főpapja, hogy messze állt tőle Barkóczy pompaszeretete es életvitelé. Ezért lebonttatta a kastélyt, amelynek ablakait es faragványait Egerbe szállítottak, s azt a püspöki palotába építettek be. Ezen kívül köveket vittek a Kiskörére és Tarnaörse plébánia építéséhez. Ezzel megkezdődött e gyönyörű helynek a pusztulása, a kastélynak ma már nyoma sincs.

Forrás: Dr, Szecskó Károly történész

Mellékelt kép:

Az egri irgalmas kolostor refektóriumának táblaképpen az egykori felsőtarkanyi kastély

Fotó: Lónyáné Nagy Éva