EGRI ZSIDÓSÁG RÖVID TÖRTÉNETE

Forrás: Tóth László

Az egri ortodox zsinagóga és a status quo hitközség templomának története

Az egri zsidóság életéről, letelepedéséről az első adatok az 1465–1495 körüli évekből származnak. Verancsics Antal egri püspök 1560-ban Morvaországból hívott Egerbe üveggyártó zsidókat a vár sérült ablakaink beüvegezésére. Egy neves jeruzsálemi történész szerint az egri vár falának némelyik kövén és a jeruzsálemi városfalon hasonló építész jelek láthatók. Ezen adatok alapján feltételezhető, hogy Eger várának megerősítésében még jeruzsálemi építőmesterek is részt vállalhattak. Városunk török megszállása éveiben a zsidók is aktívan részt vettek kereskedelmi és gazdasági életben. Leginkább keletről hoztak be nálunk nem kapható árucikkeket.1840-ben egy törvény értelmében eltörölték a zsidók számára előírt lakhatási tilalmat, így megkezdődhetett a legális letelepedésük nálunk is. Az ezt megelőző években csak engedéllyel lakhattak itt zsidó családok, ezért leginkább Eger környéki településeken éltek és onnan jártak be városunkba. Pyrker János László egri érsek elsőként Schwartz István Naftálinak adott 1832-ben letelepedési engedélyt, aki tehetséges vállalkozóként először bőrgyárat,majd gőzmalmot építtetett Egerben. Hamarosan városunkba költözött Bródy Jakab, Bródy Sándor író édesapja is, aki gabonával kereskedett és Bartakovics Béla egri érsek gabonafelvásárlója volt egészen az érsek haláláig. A zsidó családok nagy többsége a belvárosban az üzleti negyedben lakott. Létszámuk az évek múlásával jelentősen növekedett.1910-ben a népesség-nyilvántartás szerint 2674 fő volt és a teljes egri lakosság 9.5 százalékát tette ki. Szorgalmuknak és üzleti rátermettségüknek köszönhetően gazdasági aktivitásuk jelentős szerepet játszott a város fejlődésében is. A zsidó ortodox hitközség 1877-től működött Egerben. Hitközségük a későbbiekben az országos törekvéseknek megfelelően kettéoszlott és megalakult a status quo hitközség. Az ortodoxok első imaterme a Schwartz féle gőzmalomban működött, amíg 1880–1883 között a mai Kossuth Lajos utca végén az ortodox zsinagóga épült. A neoklasszicista stílusú épület az 1960-as évekig őrizte funkcióját. Hetente egyszer kinyitották, de a hívők számának drasztikus csökkenése a holokauszt szörnyű tragédiája miatt annyira lecsökkentette létszámukat, hogy hamarosan megszűnt a hitélet is. A zsinagóga állami tulajdonba került, majd bútoráruházat alakítottak ki az épületben. Méltatlan funkciójától megszabadítva jelenleg a Zsinagóga galéria működik falai között. A status quo hitközség temploma nagyecséri Kánitz Dezső hitközségi elnök kezdeményezésére 1913-ban készült el. Az épület az egykori Újvilág utcában, a mai Hibay Károly utcában állt a jelenlegi Unicornis Hotel helyén. Tervezője Baumhorn Lipót akkoriban az ország leghíresebb zsinagóga építésze volt. A zsidó templom eklektikus stílusban épült. A körülbelül 30 méter hosszú, 22 méter széles és 35 méter magas, három tornyú épületet az ország legszebb zsinagógái között tartották számon. A főbejáraton kívül még négy oldalbejárattal tagolt épület, gazdag külső díszítő elemeivel, színes ablakaival pazar látványt nyújthatott. Az ünnepélyes felavatást 1913. szeptember 13-án rendezték meg. Az avató beszédet dr. Hevesi Simon budapesti főrabbi tartotta. Neves egri közéleti személyiségek is részt vettek az ünnepségen, többek között Jankovich Dezső polgármester, Kállay Zoltán főispán, Majzik Viktor alispán, valamint katolikus főpapok és református lelkészek. A második világháború végén a zsinagóga is megsérült, mennyezete megrepedt, ablakai betörtek és a bútorzat is megrongálódott. A hitközség a maradék bútordarabokkal a szemben lévő zsidó iskolában rendezett be imatermet a hívek számára. A zsidó templom épületét államosították,majd 1967-ben lebontották. Felbecsülhetetlen építészeti és vallástörténeti értékkel lett szegényebb városunk. Erre az esztelen pusztításra nem lehet értelmes magyarázatot találni. Az épület a rongálódások ellenére megmenthető lett volna. Az idősebb generációkon kívül emlékét már csak könyvek, fotók, és képeslapok.

A képen balra az izraelita főtemplom.