„Spetziális utca” is volt Egerben

Csillag László írása.

A Spetziális utca 1885-ig hordta ezt a nevet. Eger város képviselő-testülete határozatot hozott, amely így szól: „Az eddig Spetziális, másként Baktai utczának Csiky Sándor utczára történt elnevezését határozza el a város képviselőtestülete.”

Spetz József nemhogy jómódú, de kimondottan gazdag ember volt. Pest városában is volt egy híres-neves patikája. Egri vagyonát gyarapította azzal is, hogy 1802-ben megvásárolta a mai Ifjúsági Ház helyén állt nagy telken fekvő épületet, amely akkor földszintes volt. Az eddig a volt jezsuita rendházban elhelyezett gyógyszertára is ide került. A patika 1822-ig volt Spetz Józsefé. Ekkor eladásra került, de az épület továbbra is Spetz maradt.

Az egymást váltó tulajdonosok kezén a patika 1900-ig volt a Spetz-házban. Akkor átköltöztették az Uránia mozi épületébe, ahol, mint már az előbbi időkben is, „Magyar király” névvel működött megszűnéséig.

Spetz József nagy gyakorlati érzékű és vállalkozó szellemű férfiú volt. Vásárolt háza telkének hátsó részén cukorkagyártó üzemet is létesített. Ezután hogy az adott lehetőséget még jobban kihasználja, emeletessé alakítja a földszintes házat. A földszintre kávéház, az emeletre nagyterem, úgynevezett „szála” kerül. Ez kiválóan alkalmas évközi és farsangi táncmulatságok megtartására, előadások igénybevételére. Mindezek meg is történtek, mert egy színjátszó társulat 1815-ben bemutatta produkcióját.

A nagyteremben felépített színpad legjelesebb vendége Déryné Széppataki Róza volt, az egyik legtehetségesebb magyar énekes és színésznő, aki különböző színtársulatokkal bejárta az akkori Magyarországot, és elévülhetetlen érdeme, hogy lelkesítő szerepléseivel a nemzeti öntudat felébresztésének nagy munkájában a legtöbbet tette, amit tehetett. Gyönyörű hangja, közvetlen modora és finom humora nagy népszerűséget szerzett.

Déryné ott is lakott, a nagyterem melletti emeleti szobában, ahogy naplójában is olvasható.

A Spetz József 1834-ig volt a nevezetes ház gazdája. Ezután a sokféle vállalkozás, a költséges építkezési munkák miatt fizetési nehézségei támadtak, és évről évre romlott az anyagi helyzete.A Spetz- házat 1841.január 29-én el kellett árverezni. Két rangos egyházi férfiú vette meg. Tőlük bérelte tovább is az 1833-ban megalakult Egri kaszinó, mivel ők már Spetztől is bérelték megalakulásuktól kezdődően, 45 éves bérlet után, 1878-ban a kaszinó meg is vásárolta az egész épületet, és megszűntéig tulajdonában volt. Az elmondottakhoz hozzátartozik, hogy az épület homlokzatán álló „FATI PÁRTUS” feliratról szóljunk.

Eger város életének történetében hatalmas tűzvészek is pusztítottak. Ez az épület mind az 1800-as, mind pedig az 1827. évi tűzvész alkalmával leégett, s ezek után épült újjá. Így jellemzően kerülhetett a latin nyelvű felirat a ház homlokzatára, ami azt jelenti, hogy az épület a fátum, a „rossz sors szülötte”.

Ez a nem mindennaposnak mondható egykori egri Spetziális utca elnevezésének és a vele kapcsolatos elő- és utóeseményeknek a históriája.

Bekarikázva aFATI PARTUS felirat.