Eger emlékhelyeinek nyomában!
Berkovics Gy. írása, 1968. márciusában!
A fiatalember hónapok óta nyomoz. A múlt év októberében kezdte a lexikonokban, évkönyvekben, telefonkönyvekben, anyakönyvekben, régi újságokban, különböző irodalomtörténeti kiadványokban, régi vármegyei évkönyvekben, összefoglaló történeti munkákban, helytörténeti leírásokban, életrajzokban, egyháztörténeti munkákban, különböző szaktudomány történeti művekben, művészettörténeti kiadványokban, katalógusokban, intézmények emlékkönyveiben, gimnáziumi évkönyvekben, magánlevelezésekben, munkásmozgalmi kiadványokban, még a temetők síremlékeit is látogatta, régi házakban és utcákban öreg emberek emlékeit faggatta. Még felsorolni is rengeteg, hogy milyen töméntelen forrást használt fel Sebesténél Sándor, a megyei könyvtár könyvtárosa, hogy összeállíthassa „Egri hagyományok” címen a város irodalmi, művészeti, munkásmozgalmi és nyomdászati emlékhelyeit.
A „helyeik”, amelyekről szó lesz, azért emlékhelyek, mert olyan középületek és lakóházak, ahol valamikor nevezetes közéleti írók, költők, festők, építészek, tudósok, vagy munkásmozgalmi harcosok laktak, tanítottak, vagy harcoltak.
Breznaytól Tárkányi Béláig
A líceum épületében dolgozott l851-től C, a Természettudományi Társulat alapító tagja, aki az egri csillagda igazgatója volt, és ő indította az Egri Értesítő című hetilapot, az Eger című napilap elődjét. Badics Ferenc irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja 1874 és 1876 között a líceumban hallgatott teológiát. Bartalos Gyula régész, 1898—99-ben a Hajdúhegyen honfoglalás kori sírokat tárt fel — egy ideig a líceum földszintjén lakott, ahol értékes régiség-gyűjteménye volt. Breznay Imre, a neves egri helytörténész és újságíró, szintén az itt működő tanítóképző tanulója, tanára, majd igazgatója volt. Kandra Kabos, a híres történész, 1863—65 között a líceumi filozófiai iskola növendéke és tanára volt. később ott is lakott. Lányi Ernő zeneszerző, 1892 és 1902 között tanított itt és a főszékesegyház karnagya is volt. Szintén a líceumban lakott Mindszenthy Gedeon költő, aki 1858—66 között igazgató is volt. Pápay Sándor nyelvész, az első magyar nyelvű rendszeres irodalomtörténet szerzője, 1796-tól négy évig tanított itt. Rapaics Rajmond történész, a vatikáni magyar okirattár szerkesztő bizottságának tagja is adott elő a líceumban 10 évig (1870—80). Aztán Tárkányi Béla költő, Tittel Pál csillagász, ifj. Zsasskovszky Endre zeneszerző, orgonaművész ...!
A névsor óriási, ha mindezt egy idegenvezető a kíváncsi látogatóknak felsorolná, bizony sokan elcsodálkoznának helyi tudós és művész elődeink nagy számán és értékén.
Gárdonyi lakhelyei
A dolgozat nyomon követi Gárdonyi Géza egri tartózkodási helyeit is.
A nagy író 1878—79-ben, elsőéves tanítóképzős korában az Arany János utca 16-ban lakott (volt Magazin u.)
Innen költözött a Pacsirta utcába, az úgynevezett Mester házba (ma Grónay Sándor u. 4.).
Mester-ház a Grónay S. u. 4
308464041_3333196817002381_3323638655590242591_n.jpgHarmadéves korában a Rossztemplom utcában (Telekesy utca.), egy azóta már lebontott házba költözött.Aztán a Perényi utcában (ma Bástya utca) talált lakást.Mint ismeretes, 1897-tól a Takács utca 24-ben lakott nagy házában (ma Gárdonyi u. 26.: Gárdonyi-ház).
Az összeállítás a Heves megyei Könyvtár Füzetei sorozat 16. tagjaként kerül kiadásra.Számos egri híresség lakhelyét említi még a dolgozat amelyeket, ha mind értékének megfelelően nyilvánosságra hozzunk, tovább növelhetjük a város idegenforgalmi értékét.49 híresség lakásaKezdve Kolacskovszky Lajostól, a „vörös alispántól” néhány mozgalmi emléket is említ a dolgozat. A Jókai u. 6. alatt (régen Cukor u.) a Lőw, majd a Dobó-nyomdában készítették az Egri Vörös Újságot a Tanácsköztársaság ideje alatt. A Mecset u. 8-ban az SZDP befizetőhelye volt 1929-től 31-ig. Ugyanakkor a Harangöntő u. 7-ben volt a tagok illegális találkozó helye.A dolgozat összesen 49 nevet említ, hírességeket, akik után nyomozva Sebestény Sándor összeállította pontos címjegyzéküket. A munka figyelmet érdemel, nemcsak újabb adatközlő forrása és idegenforgalmi jelentősége, hanem néhány hézagpótló közlése és összefoglaló jellege miatt is.