SZEDERKÉNYI NÁNDOR (Sikátor, 1838 - Bp., 1916)

Főispán, lapszerkesztő. Eredeti nevén Strompf Ferdinánd. Középiskolai tanulmányait 1847-től 1853-ig az egri ciszterci gimnáziumban végezte. Ebben az esztendőben felvették az egri szemináriumba. Innen még pappászentelése előtt eltávozott, és Pesten jogot tanult. Innen két esztendő után visszatért Egerbe, és 1864-ben az Érseki Joglíceumban folytatta tanulmányait. Az ekkor három évfolyamos intézményben utolsó éves hallgató lett. 1867-ben Heves és Külső-Szolnok vármegye aljegyzője lett.

1868-ban a kiegyezés ellen tiltakozó, és az ország teljes függetlenséget ,.célzó’ megyegyűlési határozat miatt kirendelt királyi biztos felfüggesztette állásából, és felségsértés vádjával egy évig vizsgálták ügyét. 1871-ben politikai ellentétek miatt párbajt vívott Novotha Gyula földbirtokossal a kormánypárt hevesi vezérével, és ennek során agyonlőtte. Tettéért háromhavi fogházbüntetésre ítélték. 1873-ban a dunapataji kerület képviselőjévé választották.

1874-től a Magyar Újság szerkesztőie volt, de amikor az fúzionált az Egyetértés c. lappal, megvált állasától, 1878-ban már Eger város országgyűlési képviselője, függetlenségi programmal. Többször újra választották. 1896-ban Lukács László pénzügyminiszterrel szemben három szavazattal lemaradt, de 1901-ben újra megkapta a többség bizalmát.

Amikor 1894-ben az egyházpolitika miatt a függetlenségi párt kettészakadt, akkor őt választották meg az un. Ugron-Bartha Párt vezetőjévé, mely hivatalosan a ,,Szederkényi Nándor elnöklete alatt álló függetlenségi és 48-as párt” nevet viselte: ezt a tisztét 1904-ig töltötte be. 1906-tól Heves vármegye főispánja, de 1910-ben lemondott. A megye még 1886-ban elhatározta, hogy az ezredév emlékére megíratja saját történetét. A munkával Szederkényi Nándor országgyűlési képviselőt és Balassy Ferenc maklári plébánost bízták meg. ők a munkát úgy osztották meg maguk között, hogy Balassy írta a mohácsi vészig tartó időszakot egy kötetben, Szederkényi pedig a folytatást az 1867. évi kiegyezésig három kötetben ( Heves vármegye története (II-IV.kötetek).Szederkényi a kitűzött időre el is készíti, mig Balassyt betegsége akadályozta munkájában. Közbe jött halála miatt kéziratát már Szederkényi rendezte sajtó alá. Az egyes köteteket megjelenésük előtt a Magyar Történelmi. Társulat bírálata el.

Később Szederkényj alapította az egri ,,Mátra” c. lapot.

Forrás: Kiss Péter – Hatszáznégyen Eger múltjából...