A holokauszt Egerben!

1941-ben Heves megye lakossága összesen 325 421 fő volt, ebből 7053 zsidó volt (az összlétszám 2,2%-a). A legtöbb zsidó két városban, Gyöngyösön és Egerben élt. Eger lakossága ekkor 32 482 fő volt, ebből 1787 zsidó volt (az összlétszám 0,55%-a). Az egri járásban, Heves megye hat járásának egyikében 52 004 fő volt, 487 zsidóval (az összlétszám 0,01%-a).

A Nyilaskeresztes Párt 1939-es általános választása a Heves megye közigazgatási központjában, Egerben a szavazatok 36 százalékát szerezte meg. A zsidótörvények életbe lépése után hatályba léptek rendeleteik, ellehetetlenítve a zsidók gazdasági és társadalmi létét – pedig ezek a rendeletek nagymértékben aláásták a hadigazdaságot és a társadalmat. A helyi törvényhozó bizottságok zsidó tagjait fokozatosan eltávolították, és a zsidó tulajdonú földeket kisajátították. A nagyobb cégek megpróbálták keresztényekkel feltölteni a vezetőséget.

A munkaszolgálat, a kényszermunka egyik formája a zsidók megalázásának új módja lett. 1941 nyarán, miután Magyarország belépett a háborúba, a legtöbben a forradalmakban részt vevő zsidókat bizalmatlannak minősítették és a kistarcsai internálótáborba deportálták. Egyikük HELLER József, 57 éves ügyvéd volt, akit ellenséges propagandával vádoltak, mert cionista és szabadkőműves volt. Júliusban Magyarország egész területéről tartóztatták le a magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidókat, és adták át a németeknek. Végül kiutasították őket az ukrajnai Kamenyec Podolszkijba, ahol kivégezték őket. A deportáltak között volt LÖWENBERG egri szabó, családjával, összesen 5 fővel. LÖWENBERG-ek évtizedek óta Egerben éltek, de nem tudták megszerezni a magyar állampolgárságot.

Az Eger című újság 1942. április 2-án beszámolt a Baross Szövetség évi budapesti kongresszusáról. A Baross Szövetséget azért hozták létre, hogy a zsidókat kiszorítsák gazdasági pozícióikból. A találkozón részt vett a Szövetség egri csoportja is, élén PETRÓ Kálmán országgyűlési képviselővel. A Szövetség legfontosabb célpontjai a zsidó jogok csökkentése, a zsidó cégek megkülönböztető hirdetőtábláinak kijelölése és a zsidók korábbi nevük használatára kényszerítése volt. Az újság beszámolt a csoport saját, 1943. február 8-i kongresszusáról is. A kongresszust FRINDT Jenõ prebend apát nyitotta meg. KISS György textil-nagykereskedelmi tulajdonos, a Szövetség titkára beszédében rámutatott, hogy a „Baross Szövetség”

A zsidó kereskedőknek megtiltották a piacokon való árusítást. Az alispán (a megyei joghatóság helyettese) 1942 júliusában kiadott rendelete szerint a zsidók reggel 9 óra előtt nem vásárolhattak élelmiszert sem a boltokban, sem az üzletekben, ami a háborús ellátási nehézségek idején plusz büntetésnek bizonyult. A zsidó férfiak munkaszolgálati felhívása ellátási nehézségeket okozott a kereskedelemben, a kézműves és az orvosi ellátásban. Közvetlenül ezután, 1944. március 19-én megjelent a Gestapo Heves megyében. Hatvanban, a Grassalkovich-kastélyban alakították ki székhelyüket. A zsidókra vonatkozó szabályzatok kiküldésével SZABÓ Gyula alispánt és SZIBERTH aljegyzõt (a megyei közigazgatás helyettes vezetõjét) bízták meg .

1944. március végén minden telefont megvontak a zsidóktól. Az összesen 630 telefonból 550 (az összes 87,14%-a) volt zsidók tulajdonában. Dr. FISCHER Lajost, a zsidó hitközség elnökét több kereskedővel és értelmiségivel együtt egy budapesti internáló központba zárták. Az egri városi rendőrség parancsnoka április 5-én rendeletben kötelezte a zsidókat, hogy adják át az összes rádiókészüléket. A „Status Quo Ante” vallási zsidó hitközség létszáma április végén 748 fő volt. POLÁTSIK Jenő nagykereskedő volt az elnök, RÁCZ Zoltán pedig a hitközség rabbija. Április végéig 116 zsidó tulajdonú üzlet bezárt. A város polgármestere engedélyt adott a helyi Baross Szövetség képviselőinek a zsidó tulajdonban lévő üzletbe zárt készletek rögzítésére és átvételére. (Ezeket a leltárnyilvántartásokat a megyei levéltár vezeti.) Április 19-én tizenegy ítéletet hoztak, egyenként 30-300 pénzbírsággal.pengő (magyar fizetőeszköz) egyenként, az előírt sárga csillagos jelvény viselésének elmulasztásáért. Az elítéltek között volt Dr. ALFÖLDI Béla és Dr. PRESZLER József ügyvéd is, utóbbit rádióadás hallgatása miatt további 150 pengő pénzbírsággal is megbüntették.

1944. május 5-én a városi újságban megjelent az alispán rendelete, amely bejelentette a zsidók gettóba költözését és a Zsidó Tanácsok létrehozását. A rendelet elrendelte az otthonokban hagyott személyes javak leltárát is. Heves megyében 6601 zsidót helyeztek át a gettóba, ebből 1620 Eger városból, 352 pedig az Egri járásból származott. Az önkormányzattal kötött megállapodás alapján Eger belvárosában alakították ki a helyi lakosok gettóterületét. Újabb gettó létesült az egri és a hevesi járás lakosai számára, Bagólyuk részben lakott bányavidékén, Szúcs község közelében.

A táborokat eleinte a helyi hatóságok ellenőrizték, majd később a magyar királyi tábori csendőrségre ruházták át az irányítást. A megye alispánja a kerecsendi téglagyárat jelölte ki a megyei koncentrációs táborok egyik helyszínéül. Hatvan városában a Belügyminisztérium ún. zsidókérdésekkel foglalkozó tanácsadó szervet hozott létre. Ez németekből állt, akiknek döntése volt mérvadó a kapcsolódó rendeletek értelmezésében és kiegészítésében. A tanácsadó szervvel ZÖLDI Márton és FERENCZI László katonarendőr ezredesek működtek együtt. Az önkormányzati vezetők rendszeres tájékoztatót tartottak a katonai hatóságok képviselőivel és a rendőrség vezetőivel.

A bagólyuki, egri és tiszafüredi gettók lakóit a kerecsendi téglagyárba szállították, és a maklári pályaudvaron marhavagonokba rakták. A bagólyuki és kerecsendi tábor vezetője POLGÁRY Pál, a szélsőséges nézeteiről ismert hírhedt fõszolgabíró ( a iudex servientium (a helyi joghatóság választott testülete) legmagasabb rangú testülete) volt.

CZAPIK Gyula egri érsek SZTÓJAY Döme miniszterelnöknél tiltakozott a zsidók deportálása ellen, eredménytelenül. Az érsek 40 nagyváradi zsidónak adott menedéket palotájában. Egy honvédtiszt, HORVÁTH Kálmán százados a honvédrendőrség III. kerületi gettóiban tett látogatása során több ezer túlkoros férfit vonultatott be munkaszolgálatra, nagyobb esélyt biztosítva számukra a túlélésre.

Ötfős bizottság határozta meg az egri gettó területét: HEDRY Lõrinc fõispán (a megye illetékességi vezetője), SZABÓ Gyula (alispán), POLGÁRY Pál (fõszolgabíró), ZSÁKAY József (rendõrkapitány) és KÁLNOKY István (város polgármestere). Feladatuk volt a gettó ellenőrzése is. KÁLNOKY polgármestert nyugdíjba kérték, utódját PÁL Endrét május 27-én nevezték ki. Az önkormányzatnál a zsidókérdés előadója PAPP István (városi tanácsos) volt.

A zsidók gettóba költöztetése 1944. május 15-én fejeződött be. Mind az 1620 zsidó lakost három helyre költöztették. Eredetileg nagyobb területet hagytak jóvá, a Gólya utca, a Káptalan, Újvilág és a Vadász utca egy része, a Szúnyog-köz, a Dobó tér, a Harangöntõ, a Mecset, a Torony és az Uszoda utca határolja. Néhány nappal később néhány házat kihagytak az eredeti listáról, hogy kisebb területet hagyjanak el. Négy-öt családot kényszerítettek össze egy lakásban. A hercegi fatelepen külön házban helyezték el a keresztény hitre áttért zsidókat és a vegyes vallású házaspárokat, mintegy 16-18 főt. Alfred SARLO-t nevezték ki vezetőjüknek. A gettó területét két méter magas fakerítés zárta, a kifelé néző ablakokat beszögezték és meszelték.

A zsidó tanács tagjai voltak: POLÁTSIK Jenõ nagykereskedelmi tulajdonos, LÕW Béla bankvezetõ, BALÁZS Jenõ, KUNOVITS Jenõ, FRANK Mór, BRAUN Ignác, GROSZ József és FISCHER József (jogász). Jellemző volt a hangulatra, hogy május 15-én az egri zsidó temetőben három sírt nyitottak meg, mert vádemelés alapján felmerült, hogy ott értékeket rejtettek el – nem találtak semmit. A gettóban többször is végeztek személyi átvizsgálást, először május 23-án, a pénzügyi hatóság vezetésével. A személykutatást és a felügyeletet végző személyeket a Hatóság vezetője, HODONSKI Géza és a város polgármestere jelölte ki. Az elkobzott tárgyakat és készpénzt az erre a célra létrehozott bizottság jegyzőkönyvben rögzítette. Az értékeket a Minorita Rend épületeibe vitték. A személyes átvizsgálás során a gettó összes lakója egész nap a gettó udvarán állt, köztük betegek és idősek, köztük a 94 éves rabbi. SZERENCSÉS Pál rendőrnyomozó különösen heves volt a keresés során. A Gestapo több embert bízott meg az elrejtett értékek feltárásával. HORVÁTH Kálmán százados május végén mintegy 200 főt vont be a gettóból a kiskorúak vagy túlkorosok nemzedékei közül. HORVÁTH Kálmán megérkezése előtt mintegy 200 fiatalembert a kerecsendi téglagyárba vonultattak, ahol a terület előkészítését kellett volna végezniük, így elvesztették a munkaszolgálati besorolás lehetőségét. A fiatalokat a katonarendőrség éjszakára a téglakemencékbe zárta. köztük betegek és idősek, köztük a 94 éves rabbi. SZERENCSÉS Pál rendőrnyomozó különösen heves volt a keresés során. A Gestapo több embert bízott meg az elrejtett értékek feltárásával. HORVÁTH Kálmán százados május végén mintegy 200 főt vont be a gettóból a kiskorúak vagy túlkorosok nemzedékei közül. HORVÁTH Kálmán megérkezése előtt mintegy 200 fiatalembert a kerecsendi téglagyárba vonultattak, ahol a terület előkészítését kellett volna végezniük, így elvesztették a munkaszolgálati besorolás lehetőségét. A fiatalokat a katonarendőrség éjszakára a téglakemencékbe zárta. köztük betegek és idősek, köztük a 94 éves rabbi. HORVÁTH Kálmán százados május végén mintegy 200 főt vont be a gettóból a kiskorúak vagy túlkorosok nemzedékei közül. HORVÁTH Kálmán megérkezése előtt mintegy 200 fiatalembert a kerecsendi téglagyárba vonultattak, ahol a terület előkészítését kellett volna végezniük, így elvesztették a munkaszolgálati besorolás lehetőségét. A fiatalokat a katonarendőrség éjszakára a téglakemencékbe zárta.

Június 7-én, egy nappal a kerecsendi koncentrációs táborba költözésük előtt a gettónak újabb megalázó személyes átkutatást kellett elszenvednie. A gazdag férfiakat megkínozták, a nőket, köztük a nemrégiben szülteket, a szüzeket pedig átkutatták a szülésznővérek, testi és lelki sérüléseket okozva nekik. A személyes átvizsgálás során értéktárgyakat nem találtak.

Június 8-án a kerecsendi téglagyárba vezényelték az elcseszett embereket, és 16 kilométeres távolságra kényszerítették oda. Ott a zuhogó esőben menedék nélkül tartották őket, és a kemencegödrökben töltötték az éjszakát. A tábor bejáratánál PAPP katonai rendőrfőhadnagy parancsára akasztófát állítottak fel veszélyként. A katonai rendőrök a közeli erdőben több embert lelőttek. Kerecsendről ismét a 10 kilométerre lévő Maklár vasútállomásra vonultatták az embereket. Az ortodox zsidó hitközség 94 éves rabbiját, SCHREIBER Simont, aki 64 éve dolgozott Egerben, és addig nem tudott járni, hívei és családtagjai egy fotelben vitték az úton.

Június 9-én a Gestapo a súlyos betegeket a kórházból szállította ki, és egy kapitány vezetésével a maklári pályaudvarra szállította őket a marhavagonokba. Voltak köztük fertőző betegségben szenvedő kisgyermekek és műtétre váró betegek is. Egy Egercsehi községből származó CSÁSZÁR nevű orvos családjával együtt öngyilkosságot kísérelt meg, de nem sikerült. A németek bevették a gettó keresztény lakóit is. Csak egyetlen zsidó beteg maradt az egri kórházban. Egy 86 éves mozgássérült nő életét vesztette egy bombatámadás során októberben.

Az Auschwitzba deportált 1620 ember közül nagyon kevés ember tért vissza. A munkaszolgálatosok közül több embert megöltek Oroszországban a keret (a rabszolgamunkásokat vezénylő katonák) kínzásai és az 1943-as visszavonuláskor, vagy később a tífusz miatt. Mégis, arányukban több zsidó maradt életben a munkaszolgálatban. A rejtőzködők közül többeket végül a nyilasok félkatonai csoportjai végeztek ki. RÓTH János és KLINGER Erzsébet Egerben bujkált, de elárulták és letartóztatták őket. Június 30-án elfogtak két lányt és egy fiút, akik hamis okmányokkal bujkáltak. Július 30-án BOROS Pálnét letartóztatták. Valamennyiüket Miskolcra szállították, végül Németországba deportálták.

1944. október 15-én Herkey KÕNIG József őrnagy összehívta a tiszti testület ülését Egerben, és kiadta a parancsot: "minden dezertőrt el kell fogni és fel kell akasztani." Ellenőrző pontokat állítottak fel POLGÁRY Pál főhadnagy, SZÁNTAY Imre tiszti kadét, ADAMECZ István őrmester és HORVÁTH Ferenc főtörzsőrmester vezetésével. Az elfogott katonákat és a munkaszolgálatosokat a kerecsendi városházára vitték, ahol megverték és kifosztották őket.

Dr. SZÉKELY Endre orvost és családját nem internálták a többi egri zsidóval együtt, mert az I. világháború idején a katonai szolgálatban megvakult, és az akkori törvényi szabályozás szerint jogosultak voltak. hogy mentesüljön. A nyilasok hatalomátvétele után a család az egri államügyész börtönébe került, majd átadták a füzesabonyi katonai rendőrkapitányságnak. Dr. KUN András megszökött a munkaszolgálatról és szanatóriumában akart elbújni, de felismerték, elárulták és elhurcolták a SZÉKELY családdal és a munkaszolgálat többi elfogott dezertőrével együtt. Megparancsolták nekik, hogy ássák meg saját sírjukat a Kerecsend melletti erdőben, és nyaki lövéssel meggyilkolták őket.

Az egyetlen megjelent egri újság november 4-én, a SZÉKELY család kivégzése után számolt be az atrocitásokról a Magyar Hírügynökség (MTI) hivatalos hírére hivatkozva: Az I. világháborús veteránok 75%-os fogyatékossággal, eggyel díszítve. arany- és két ezüstéremmel, családjukkal együtt a nyilas kormány szerint is mentelmi jog illeti meg őket. Semmi sem tudta érvényesíteni állításaikat abban az időben, amikor a legszélsőségesebb érzelmek elszabadultak. A végrehajtást POLGÁRY Pál, a korábbi fõszolgabíró adta ki, aki időközben a hadsereg tagja lett – ez volt minden tevékenységének fénypontja. November 9-én a munkaszolgálatról megszökött STEINER Imrét a rendőrség őrizetéről a nyilasok főkapitányságára szállították és ott agyonverték. Az Egerbe bevonuló orosz csapatok BRAUN Gyulát egy fán lógva találták a Kossuth téren. Nyakában egy tányér volt, amelyen ez állt: "Ez az összes szökött zsidó sorsa."

A meggyilkoltakat 1945. március 19-én exhumálták és méltó szertartások mellett az egri zsidó temetőben temették el. A kerecsendi állattemetőben és a közeli erdőben összesen 26 holttestet találtak.

Még mindig voltak olyanok, elsősorban a munkaszolgálatosok, akiknek a háború elől megszökve sikerült menedéket találniuk olyan emberek elől, akik saját életüket kockáztatták a menekültek elrejtésére. LÉNÁRD Sándort özvegy BALOGH és DEBRECENI László asztalos rejtette el. PRESZLER Gyula pár barátjával együtt megszökött a munkaszolgálatról. Megkértek egy katonát, hogy nevezze magát őrzőjüknek a Putnokról Egerbe tartó vonaton. A „Várállomás” pályaudvaron leszálltak és kifelé menekültek a Vécsey völgyébe. A katona később elárulta őket, de a dezertőrnek az ezt követő hajtóvadászat ellenére sikerült elrejtőznie.

Több forrás is beszámolt egy Heves és Borsod megyei zsidó értelmiségiekből, orvosokból, mérnökökből álló munkaszolgálati vállalati egység tragédiájáról. 1944. október 16-án a század a Dunántúli Pusztavámon állomásozott, amikor az SS-csapatok és a Volksbund tagjai vonultak a faluban. A falu lakosságának szemtanújaként 217 embert gyilkoltak meg a csapatok, köztük Dr. SÁNDOR Imrét, Dr. SZABÓ Jenõt, Dr. GRÓSZ Györgyöt, Dr. ENGLÄNDER Imrét, Dr. GYÁRFÁS Jánost, Dr. LENGYEL Zoltánt, PÁNCÉL Györgyöt, orvosok és gyógyszerészek, valamint VÉRTES Endre, VONA Imre, SÁRKÁNY Endre és FISCHER Miklós egri mérnökök.

A deportált gyerekek közül senki sem élte túl. 1946-ban emlékművet avattak a zsidó iskola udvarán; jelenleg a zsidó temetőben található. A „Status Quo Ante” zsidó közösséget és intézményeit a munkaszolgálat túlélői szervezték át. A túlélők között volt Jochanan SCHREIBER, Simon SCHREIBER unokája is; a hitközség rabbijává választották és 1945-től 1949-ig szolgált. 1949-ben az egri „Status Quo Ante” közösség mindössze 294 főt számlált; KRAJ Lajos az elnökük. 1950-ben Jochanan SCHREIBER rabbi bevándorolt ​​Izraelbe, és megalapította a Yeshiva Erlau nevű jesivát ."

Forrás (részek):
Egri zsidó polgárok - Az egri zsidóság története a holokauszt előtt és alatt
Copyright ©2004 by ORBÁN Ágnes (sz. SZEGÕ) Ph.D.

1 sz. kép
1945
Képeslap: A fotós ismeretlen

Mártírtemetés Egerben 2 sz. kép
1945. március
Képeslap: A fotós ismeretlen

A kerecsendi erdőben meggyilkolt 26 mártír egri temetése. A képen beszédet mond SZÉKELY úr, az Egri Izraelita Hitközség elnöke.Mártírszállítás Egerbe temetésre 3 sz. kép
1945
Képeslap: A fotós ismeretlen