Lépcsők a jelenből a múltba is

Hevesy Sándor írása 1971-ből

Nemrégiben született meg ez elhatározás egy, az egri autóbusz-állomás felé vezető lépcsős sétány megvalósítására. Az elgondolás szerint a létesítendő sétánynak a Foglár utca középső részén kell majd indulnia, hogy aztán a Petőfi Sándor Kollégium épületétől délre elhaladva érték el az utasok az autóbuszok állomásait, vagy a sétálók az ott a közelmúltban kialakított kedves közparkot.

Az érintendő terület Eger védett, műemléki belvárosához tartozik, és így itt a környezetbe, a városrész múltjába való illeszkedés elengedhetetlen.

A középkori Eger városfala a török idők után még elég épségben fennállott így a bennünket most érdeklő területet védő városfal a jelenlegi Városfal utca vonalán futott, amint ezt az ott — a nyomdaépülettel szemben — megmaradt kiugró védőbástya mutatja. Innen a fal déli irányban menve a Hatvani kapuhoz, Eger legjelentősebb városkapujához érkezett, kelet felől maga mellett hagyva a mostani székesegyház, a „bazilika” helyének közelében díszelgett. Szent Mihály plébániatemplomot.

A további érdekesség pedig az, hogy Egernek az első „parochialis háza” (plébániája) az okiratok szerint az előzőekben említett nyugati városrész alatt, a jelenlegi Foglár utcában létezett, — mellette pedig a kántorlakás szerénykedett. A plébánia pontosabb helyét mutatja egyébként a Foglár utca déli oldalán egy régi befalazott kapunak már ugyan rossz állapotban, de még meglévő két pillérje, és ugyanezt bizonyítja egy, az 1753 évben kelt részletes telekösszeírás is!

A XVIII. századi plébánia előbb ismertetett helye pedig döntő volt a most, nemsokára megvalósítandó lépcsős sétány elődjének mikénti vezetésére vonatkozóan. Nem vitás ugyanis, hogy a plébániáról a Szent Mihály plébániatemplom minél könnyebb, röviden való megközelítése volt kívánatos — ez pedig a mai Széchenyi utca —. az akkori „Püspök utca” irányában nagy kerülőt jelentett volna, így, ezért ment a gyalogút a plébániától fel, nyugatra a közeli városfalig, ahol a városfal keleti oldalán déli irányba haladva alig kétszáz lépés távolságban érkezett a templom kapuzatához.

A „sétánynak”, az útnak a fentiekben leírt vezetése különben egészen pontosan látható Hazael Hugó szervita rendtagnak — egyébként „geodétának” — a XVIII. század közepén szerkesztett, Eger városfalakon belüli területét részletesen mutató térképén is.

A feljáró út elkészítésének idejére nincs ugyan pontos adatunk, de a „végleges kialakítás” bizonyára összefügg egy közeli ház: a mostani Petőfi Sándor Kollégium elődének megépítésével. A régi forrásokból vett értesülések szerint a mai kollégium helyén Kiss János „Ansariai Püspök és Nagy Prépost” 1727-ben új lakóházat építtetett és ott lakott haláláig, amely 1746-ban következett be. Ezután lett az épület végrendelet alapja „az elaggott áldozó Papoknak háza”, amely a következő években még szépült, bővült. Az így kialakult épület dél felőli végfala határolhatta meg azután a feljáró út dombra felfutó részének végleges vonalát.

A környék életében pedig nemsokára nagy jelentőségű változás történt.

Az 1762. évben egri püspökké kinevezett - Eszterházy Károly 1768-ban elrendelte a várost övező falnak a Szeminárium kertjétől a Hatvani kapuig való lebontását. Ugyanakkor a püspöki épületek magánkertjét nyugat felé tovább bővítette. 1769—1771-ben kőfalkerítéssel vétetve azt körül ott, ahol ez a kerítés 1965-ig állott! Ezzel a területváltozással megszűnt a régi közlekedő gyalogút eredeti helyen való további vezetésének lehetősége, ami azonban különösebb bajt akkor nem jelenthetett, mert arra most már nem volt szükség: a plébánia az 1740-es években az előzőkben említett helyéről elköltözött, a „Barátok utcájára”, a főtemplom közelébe.

Hanem érdekes, hogy a feljárat egy ideig így sem szűnt meg teljesen. „Ingenieur Sartory” egy 1787-ben készített és 1806-ban megjelent térképe a gyalogút alsóbb részét tovább is jelzi: csak ezen át lehetett itt a belvárosból a vásártérre, a „Carl Platz”-ra feljutni, miután a Foglár utca felső egyenes folytatása, nyugati vége még a XIX. század elején sem volt megnyitva!

A sétány teljes lezárása, megszüntetése azután 1852-ben történhetett meg, amidőn az „elhagyott papok otthona” megszűnt, és a helyére a jelenlegi kollégium elődje, egy „diák-konviktus” került, valamint ugyanekkor elkészült végre a Foglár utca felső, most is meglévő egyenes szakasza.

Foglár utca lépcsősor 1968-ban.