GÁRDONYI 100. EMLÉKÉV EGERBEN (1. rész)

Dr. Estók Bertalanné Kiss Olivia írása

GÁRDONYI GÉZA EMLÉKHÁZ BEMUTATÁSA

Gárdonyi 1897-ben vásárolta meg ezt a házat végleges letelepedési szándékkal Egerben, a Sánc-negyed Hóhérdomján. Mielőtt beköltözött volna a házba, kedvére átalakíttatta. Megemeltette a falakat, nagyobb ablakokat csináltatott, új cserepeket rakatott fel, megoldotta a belső természetes világítást. Vele költözött Egerbe édesanyja és két fia, akiknek a szomszédban vásárolt házat. Ebben a házban születtek legértékesebb művei: Egri csillagok, a Láthatatlan ember, Az én falum, A bor, az Isten rabjai, Fehér Anna, az Ábel és Eszter...itt írta a Fűzfalevél-nyárfalevél c. verseskötetét.

Az Egri csillagok című regényből Várkonyi Mátyás és Béres Attila készített musicalt, amelyet 1997-ben mutattak be, 1998- tól Az egri Gárdonyi Géza színház is műsorra tűzte, Beke Sándor rendezésében. 2006-ban a Csíksomlyói búcsún Blaskó Balázs- Kelemen Csaba rendezésében élvezhették az előadást. Az Egri csillagok hangoskönyv formájában is megjelent, Bitskey Tibor színművész 20,5 óra alatt olvasta fel CD-re. A regény milleneumi kiadását Győrfi András festőművész illusztrálta. A regényt több, mint 20 nyelvre fordították le. Várkonyi Zoltán 1968-ban készült filmje tovább fokozta a regény népszerűsítését, kitűnő színészek jelenítették meg az egriek hősies küzdelmét a törökök ellen. Az egri Marcipániában látható Kopcsik Lajos Oscar-díjas mestercukrász alkotása, kép Gárdonyiról, szék és a jellegzetes pipa.

Bródy Sándor diáktársa javaslatára dönt az egri letelepedés mellett. Bóka László írja: "Elvonulása tüntetés mindaz ellen, amit Pesten látott, azért vonul el, hogy meg tudja őrizni emberi és írói tisztaságát."

Évekig tanulmányozza a szakirodalmat Az Egri csillagok c. regény megírásához. A magyar életet a török hódoltság idején, a török szokásokat, a törökök harcmodorát, bejárta hőseinek helyszíneit, elutazott Konstantinápolyba, bejárta a börtönt... mindent megtett, hogy hiteles regényt írjon Eger hősies küzdelméről.

Dobó és a várvédők esküje a hazafiság jelképe lett: Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem igéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebbvaló parancsolatának. Isten engem úgy segéljen!

"Az én nagy kérdésem ez volt: Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe."

Gárdonyi József szerint az író így értékelte regényeit: " Az Isten rabjai” nekem a legszebb regényem, Az Egri csillagok a legjobb regényem, és A láthatatlan ember a legkedvesebb regényem.

Film forrása: detekencs