A harangok Rómába mentek, de maradtak a templomok padlásain a kereplők

A közelmúltban számoltunk be arról, hogy muzeális értékű óraszerkezeteket rejtenek az egri templomtornyok. A kutatók Kerékgyártó József és Farkas Péter kereplőket is találtak.
Szuromi Rita írása 2012-ből
Nagycsütörtök estéjétől a nagyszombati feltámadás szertartásáig nem szólnak a harangok. Helyettük kereplőkkel hívják a híveket misére.
A közelmúltban két egri kutató, Kerékgyártó József és Farkas Péter az egri harangok felmérése során nem csupán különleges óraszerkezeteket talált az egri tornyokban, hanem régi kereplőket is.
- A csengőket kézi kereplők helyettesítették, melyek'bordás, vagy kalapácsos kialakításúak voltak - mesélik. - A templom- tornyokban a harangok helyett a kereplők nagyobb láda, szekrény méretű változatait alkalmazták. A kereplő egyébként fából készült hangszer, melynek hangja kerregő, csattogó hangot ad. Többféle kialakításuk is ismert: a kalapácsos kerepelő esetén deszkalapra szerelt, tengelyen előre-hátra lendülő fakalapácsok verik a deszkalapot.
A bordás kereplőn a keretre szerelt rugalmas faléc-fanyelv szabad vége egy fogaskerékhez hasonló bordástengelyhez ütődik. Mindkét szerkezetet kézi és nagyobb, láda méretű változatban is készítették. A templomokban mindkét kerepelési módot alkalmazták. A nagyobb méretű kereplők tengelyére a fogazat helyett különböző szögben elhelyezett dudorokat, „szögeket” helyeztek, melyek több nyelvet működtettek. A nyelvek alsó lapjára kalapácsot is szerelhettek.
Kézzel, hajtókar segítségével forgatták a tengelyt, a dudorok- ról-tüskékről lepattanó nyelvek, illetve a kalapácsok a láda tetejéhez csapódtak. A ládaszerű szekrény berezonált és a csapódó hang mellett rezonáns hangot is adott.
A Bazilika déli tornyában találtunk egy alig felismerhető és nagyon romos állapotú kereplőt - folytatja a két múltkutató. - A toronyban dolgozó munkások
„szemetesládát” láttak benne. Csupán a hajtókar emlékeztet arra, hogy ez valamikor kereplő lehetett. Fájdalmas Anya (Hatvani) temető kápolnájában a kereplőt a Szent Mihály-harang szomszédságában a gerendára rögzítették. Ma már nem használják és madarak fészkelnek rajta. A Szent Antal (Minorita templomban a harang közelében, a keleti toronyban leltük meg a szintén nagyon rossz állagú templomi kereplőt. Galambok fészkeltek benne! A legjobb állapotú a Szent Anna-kápolna kereplője, melyet a Szent Vince-harang közelében fedeztünk fel. Látható, hogy közel annyi éves, mint a harang.
A kereplés ősi szokás: a római katolikus liturgiában nagycsütörtök Glóriájától a nagyszombativigília szertartás Glóriájáig a harangok és csengők nem szólalnak meg, mert „Rómába mennek”, hogy ott gyászolják Krisztus megkínoztatását és keresztre feszítését. Addig, amíg a harangok hallgatnak, régebben, de több helyen még ma is a kereplő hívogató hangja szólítja a hívőket a nagypénteki és a nagy- szombati istentiszteletre. Csak szombaton, a feltámadás után szólalnak meg újra, hogy hirdessék az életnek a halál feletti győzelmét.

Fotókon a Minorita és a Sz. Anna templom régi (romos) kereplői)