A fertálymesterségről! Második rész!
Írta: Breznay Imre.
Eger, 1921. június 4.
(helyesírás a kornak megfelelően)
A fertálymesterek szám a 1823-tól tizenkettő. A dolog természete szerint a tizenkettes szám csak hosszú fejlődés eredménye. Amint terjedt és épült a város, növekedett a lakosság száma, úgy szaporodtak és alakultak a városrészek is. 1716-ban például még csak hat negyede (Seriese) volt Egernek, mit egy akkori jegyzőkönyvből megállapíthattam. Az 1717. évi tisztújító, vagy építőszék protocullumában (január 2-dikán) először találom nyomát a fertálymester választásnak a következő sorokban:
Pro Decúrionibus ad Latus Dn. Jurd. ordinatus
Ezek a mai város I—IV. negyedének felelnek meg. Ezek tehát a legelső fertálymesterek, akikről hiteles tudomásunk van. 1718-ban a következők viselték e tisztséget: Szabó Dávid, Komáromi Mihály, Papp Gusztáv, Borbély Sámuel, Molnár György és Csutora János. Ezt a második csoportot azért említem meg különösebben, mert ezek közül négyen a következő 1719. évre is megmaradtak e tisztségben. Már pedig azóta a fertálymesterség csak egyszer viselhető és egy évig. Ezt a gyakorlatot bizonyítja minden jegyzőkönyv. Mindamellett ennek a kivételes esetnek okairól nem találtam említést. 1728-ban megszaporodik a fertálymesterek száma, mivel a Rác-kapu előtti városrész külön decúriót kap a Vécsi Tamás személyében. Ez a városnegyed különben már „Suburbis Felnémethiensis” néven szerepel a jegyzőkönyvben. Ettől kezdve 30 esztendeig változatlan a városnegyedek száma, de 1758-ban az Újváros is külön fertálymestert kap: Borovits Mihály személyében. Ez az Újváros a következő év tisztújító jegyzőkönyvében Sánc névén szerepel. Az 1764. évi protocollum először tesz különbséget a belváros és a hóstyák között, amikor is a Hatvani, Maklári, Felnémeti és Cifrahóstyák fertálymesterei lesznek: Morvay Antal, Pászthy Gábor, Bótha Mátyás és Mititzky Imre. 1772-ben már kilenc fertálymestere van Egernek, mert a Maklári hóstya felső (ma: I. negyed) és alsó része (ma: II. negyed) külön fertálymestert kapott. 1775-ben a Hatvani vagy Szent János hóstya oszlik fel I. és II. fertályra, majd 1800-ban a III. fertály vagy Alsó Károlyváros is hozzácsatlakozván, a negyedmesterek száma tízre, illetve 1800-ban tizenegyre szaporodik. Ez a szám maradt meg azután 1823-ig, amikor a Hatvani IV. negyed is kialakul. Evvel azután teljessé lesz a mai tizenkettes szám. 1805-tól 1808-ig csak hat fizetett, úgynevezett „szegődményes+ fertálymestere volt Egernek. Ennek a változásnak az volt az indító oka, hogy bizony terhes, és mindegyre súlyosbodó foglalatosság vala ez a város polgáraira, de legkivált azokra nézve, kiknek hivatásuk, vagy üzletük minden idejüket igénybe vette ugyannyira, hogy fertálymesteri kötelességüket, tetemes anyagi károk nélkül nem is teljesíthették. Bizonyítja ezt azon körűiménv, hogy ezen időből igen sok kérvénynyél találkozunk a városi levéltárban, melyekben számos egri polgár, különösen rác kereskedők (Scharpe, Kapitány, Totovics stb.) azért folyamodnak a tanácshoz, innét pedig elutasíttatván, a kettős földes uraság úri székéhez, hogy a fertálymesterség terhétől mentessenek fel. A polgárok kezdték a fertálymesteri fáradságos dicsőséget unni, s ebbeli kötelességeiket elhanyagolni, mely körülmény azután az ügyek folyamában idézett elő zavarokat és hátramaradást. Ennek következménye azután, hogy 1805-ben a külső és belső tanács együttes ülésben foglalkozik a fizetéses fertálymesteri intézmény kérdésével és ugyanannak az évnek februáriusában a következő kérelmet, illetve javaslatot terjeszti Eger első érseke, Fuchs Ferenc elé:
Nagy Méltóságú Érsek!
Kegyelmes Földes Urunk!
A legalkalmatosabb időben, mikor éppen a Fertálly Mesterek választásának ideje már jelen volna, vevén irántuk Exceilentiádnak kegyes Parantsolattyát, ahhoz képest mai napon mi a betsületes külső Tanátstsal együtt őszre levő Gyűlésünkben egy-gyes értelemmel s tellyes eggyenlő megállapodással Excellentiád Atytyai bölcs gondoskodása szerint ezen Érseki Városnak a hozzája tartozandó Hostyáival való egész kerületét a Kívánt állandó, vagyis nem egyedül tsak egy, mint eddig szokásban vala, hanem több Esztendőkben is hivatallyokat viselendő Fertálly Mesterekre nézve fell osztottuk ilyképpen, valamint következik hat részre, tudni illik:
Az Első Fertály mesterek járásában a Városnak 1-ső és 2-ik Fertállyá. Másodiknak a Város 3-ik és 4-ik Fertállyá. Harmadiknak Sz. János vagy is Hatvanyi Hóstyának 1-ső és 2-ik Fertállyá. Negyediknek Károly várossá Kiss Szálával és a Nagy Szálának a víz árkán innen való része. Ötödiknek a Vízen túl való része a Nagy Szálának, s a Fel Némethi, és Ciffra Hóstyák. Hatodiknak a Sántz, s Maklári Hóstyának két Fertyállya lesz. E módon a Fertály Mestereknek számát ennyiben határozni elegendőnek ítélvén, annyival is inkább, minthogy ha állandó, következés képpen mindenkor alkalmatossak lennének, ki-ki közülök hivatallyának egész megelégedésig megfelelhetne: hogy pedig azon szolgálaton vagy kötelességet annál inkább alkalmatosabban vállalhassák fel, s arra való betsületes jó Polgárok találtassanak és választathassanak, mivel már ennek utánna nagyobb kötelességek lenne a Fertálly Mestereknek, fizetéseket is a mennyire tsak lehetségesnek gondollyuk a községnek új terhe nélkül, avagy éppen nem olly nagy terhére, illy alázatos vélekedésben vagyunk, hogy következendő módon fellyebb lehet emelni, úgy mint: Tizenegy számmal levén eddig a Fertálly Mesterek, volt nékik Esztendőbéli Conventiójok 12 forintyával Százharmintzkét forint. Summásan Buzájok pedig 14 vékájával, százötvennégy mérő, tehát ezután hat számmal leendő állandó Fertálly Mesterek között ha a 132 forint summa egygyenlően fell osztatik, egyre 22 forint esik belüle, de ez azomban mint hogy nem elegendő fizetés lenné pénzben, úgy vélekedünk, hogy lehet és meg is érdemlenek 40 forint készpénz béli fizetést, mely képpen a közönségre nem nagy új teher esik, mert tsak 108 forint kelletik a százharmintzkét forinthoz adni, a búzájokhoz pedig semmit sem szükséges pójtolni, mivel 154 mérőből 25 vékájával amint itillyük, hogy hivatallyokhoz alkalmaztatva egynek-egynek elegendő lenne, hat Fertálly esternek Competentiája ki telne. — A meg írtakban foglalt tsekélly vélekedésünket amidőn helyben hagyás, a vagy jobbitás, vagy akármely változás végett Excellentiádnak alázatos feő hajtással fell mutattyuk Excellentiád Attyai kegyelmébe ajánlottak erre kiadandó kegyes Resolutiójátul várván, maradunk Egerben, 18-ik februariusban 1805-ik Esztendőben tartatott Tanátsgyülésünkben. Excellentiádnak kegyelmes Földess Urunknak alázatos szolgái
Érsek Eger Városa Bírája, és Tanáttsa.
Az érseki jóváhagyást a következő alakban kapta meg a javaslat: „Ezt az okos és bölcs szándékot és vélekedést méltó dicsirettel hellybe hagygyuk és végbe vitelét parantsollyuk. Költt Egerben Febr. 20-dikán
A kettős földes uraság másika, a káptalan, a következő jóváhagyó záradékot határozta: «Mivel a Városi Tanáts ezen Rendelést a Ns. Káptalannak is, mint Földess Uraságnak hellyben hagyás végett bejelentette: minek utánna Nagy Mltgu Érsekünktől Eő. Exc.-tul végre hajtatni olly ditsirettel parantsoltatik: a Tettes Káptalan a kívánt helyben hagyást meg nem tagadhattya.
Eger 25-ik Febr. 805. P.
Zábrátzky József
Egri Nagy Prépost