Az első egri uszoda.

Sugár István írása 1964-ből.

Az országosan jó hírű és kimagasló eredményeket felmutató egri vízi sportról nagyon kevesen tudják, hogy tekintélyes múltra tekinthet vissza.

A jelenlegi uszoda helyén elterült kis meleg vizű tavacskát már a várost megszállva tartó törökök is kihasználták és a partján egy szép ilidzsát, azaz meleg vizű fürdőt építettek. Ez a fürdő, a város felszabadulása után hosszú emberöltőkön át fennállott, ha lassan-lassan el is veszítette eredeti rendeltetését. „Kisebb fürdő”-nek nevezték, szemben a ma is meglevő, illetve azóta bővített „Nagyobb fürdő”-vel. A szabadságharc utáni osztrák elnyomás ellenhatásaként, értékeink fokozottabb megbecsülésének, kihasználásának egyik jeléként Bartakovics érsek az addig mosodaként hasznosított meleg vizű tavat uszodának építette ki.

Az első egri uszodát 1856-ban adták át a használatnak, s ugyan ezen év nyarán már élvezték is kellemes vizét az egriek. Az első uszoda medence mintegy fele volt a jelenleginek. Kerülete 52 öl, területe pedig 525 négyzetméter volt.

Tudnunk kell, hogy a hajdani török fürdő épületében kapott helyet a mosóház helyiségei mellett egy ivó, azaz kocsma is, mely a „Csillag”-hoz volt címezve — szemben a nagyobb fürdő épületében működő „Nap”-pal. Mindkettőben az egri püspökök, illetve érsekek borát mérték a bérlők. A „Csillag” kocsma, mire kialakították az uszodát, megszűnt.

A levéltári kutatás során sikerült megállapítani, hogy az első egri uszodát a tulajdonosa bérletben hasznosított Friedmann Lipót és felesége Plank Mária üzemeltette a első uszodánkat, a bérlők tekintélyes bérösszeget, évi 24 pengőforintot fizettek az érseknek.

A medence mellett az úszók öltözésére „deszka kamrák”, mai kifejezéssel élve kabinok sorakoztak.

Rendkívül érdekesek az első egri uszodai rendszabályok „Kötelesek a haszonbérlők a úszóintézetbe szakértő úszó mestereket felfogadni, azok jelenléte nélkül a fürdés senkinek meg nem engedni az általok egyszersmind a fürdő és úszószemélyzetnek (megjegyzésem: közönségnek) nem csak épségére, de kényelmére is felügyelni, attól minden kellemetlenséget és bántalma eltávolítani...” A mai úszómestereknek tehát közel 110 éves múltja van Egerben, bizony jó néhány ezer fiatalt tanítottak meg az úszás „ördöngős” mesterségére azóta!

A rendszabás igen bölcsen megakadályozza az első úszómestereket abban, hogy „az úszás és fürdésért, valamint a tanításáért határozott díj fizetésén felül a fürdőket, s úszókat, vagy vendégeket fizettetni szabad nem lészen.

Szigorúan őrködtek az erkölcsök felett: „Semmi nemű tettet, semmi személyzetet, mi a közerkölcsiséget és hiedelmet sértené, az intézetben nem tűrni, meg nem engedni, szóval minden tekintetben a rend és tisztaság sértetlen feltartására őrködni köteleztetnek a haszonbérlők.

A kövekkel kirakott 1856-béli első egri uszoda országos viszonylatban is úttörő kezdeményezés volt és kétségtelen alapját vetette meg a későbbi korok kimagasló úszósportjának.

Kétségtelenül illő és méltó megemlékezni a Bartakovics építette első uszodáról éppen manapság, amikor készén állnak a megvalósulásra egy korszerű, modern fedett uszoda tervei. Éppen ez serkent arra, hogy a következő folytatásokban visszatekintsünk az egri úszósport őskorának említésre méltóbb eseményeire és személyeire.

Fotón az első női uszoda van a múlt sz. elejéről!