Hol állt a Szent Demeter egyház ? Egy egri árok meséje

Az egri Egészségház utcában az elmúlt napokban postai telefonkábelek számára árkot ástak. Az utca északi végén, az egykori ferencrendi templom közelében az árokból kövek, régi falak marad- ványai, emberi csontok darabjai kerültek elő, és a Kossuth Lajos utcánál a jelenlegi terepszint alatt körülbelül 1-1,5 méterre fehér törmelék síkja terjeszkedett.

A tatárjárás után, a XII. század második felében új városrész épült ki a mostani Kossuth Lajos utca környékén. A településnek ez a része igen jelentős lehetett, hiszen az itt húzódó útvonal amint akkor nevezték, a ..Strata publica" a legfontosabb út volt Buda, az ország fővárosa és az egri vár között. Így azután nem véletlen, hogy a városrész hamarosan már plébánia templomot is kapott. Ez a most is meglévő volt ferencrendi templom helyén állott Szent Demeter egyház lehetett, plébánosát már 1297-ből ismerjük a régi okiratokból.

A középkori templomot az- után a törökök a többi egri templomhoz hasonlóan mecsetnek alakították át és használták. Ezt kapták meg mindjárt a város 1687. évi visszafoglalásakor a felszabadító csapatokkal érkezett ferencrendi barátok istentisztelet céljára.

A barátok házinaplója szerint azonban. ..a mecset szűk volt és sötét". Ezért már 1701- ben tervezgették egy új templom építését. De közbejött Rákóczi szabadságharca, és a nyugtalan évek hosszú időre megszüntettek minden építkezést. Később is egyelőre csak a szük mecset déli irányban való bővítését határozták el egy új szentéllyel: a jelenlegi szentély ez, amelynek az alapkőletétele 1736- ban történt meg. Magának a mostani templomhajónak az építésére csak 1748-ban került sor, és csak ekkor bontották le a volt középkori templomot, (illetőleg a ké- söbbi török mecsetet), mint ahogyan az írás mondja: úgy, hogy kő kövön nem maradt." A teljesség kedvéért elmondjuk még, hogy bár a templomhajó 1755-re elkészült, az egész épület a tornyokkal csak a XVIII. szá- zad végén nyert befejezést. *

A középkori templom, majd török mecset a mostani templomhajó helyén állott, és miután a régi templom az akkori előírásoknak megfelelõen bizonyára ,,keletelve volt" (a szentélynek kelet felé kellett állnia), az egykori templomépület falai a mostani falaktól az Egészségház utca felé túlnyúltak. Az árokban megtalált felmaradványok minden bizonnyal a Szent Demeter templom egy részének alapjai voltak! Az- előtt pedig az egyházak körül temetők terjeszkedtek, és hogy ez itt is így lehetett, a talált csontleletek igazolják. A XVIII. században a kör- nyéket feltöltötték, az előkerült törmeléksor tehát az egykori mélyebb útvonal és terep szintmagasságát adja meg.

Ime: mi mindenről regél egy árok mélye!

Hevesy Sándor írása