EGRI BODNÁR CÉH TÖRTÉNETE

A céhek a középkori Egernek is gazdasági és társadalmi életének meghatározó intézményei voltak. A céhek mesterségek szerint szerveződtek, így minden iparág külön-külön céhbe tömörült (pl. kovácsok, szabók, pékek céhe).

Szabályozták a termelést, az árakat és a minőséget, ezáltal biztosították a verseny korlátozását és a vásárlók védelmét. A mesterségek tanulási rendszerét (inas – legény – mester) is a céhek irányították, így garantálták a szakmai tudás továbbadását. A céhek tagjai közösen támogatták egymást betegség vagy időskor esetén. Szociális intézményként is működtek: árvák, özvegyek segítésére is voltak alapjaik. Közösségi eseményeket szerveztek, amelyek erősítették a társadalmi összetartást. A városi önkormányzatokban fontos szerepet töltöttek be, mivel a céhvezetők gyakran a városi tanács tagjai is voltak.

A céhek érdekvédelmi szervezetként is működtek, és felléptek a külső versennyel szemben. Sok céhnek volt saját temploma vagy kápolnája, és támogatták az egyházi intézményeket. A mesterek gyakran mecénásként támogatták a művészeteket és az oktatást.

Források az egri bodnárokat igen korán és gyakran emlegetik. (Bakócz-Kódex, 1493-1496. Fol. 38.)

A bortermelők nagyobb tételben hordóstól adták el a bort, ez magyarázza azt is, hogy a hordókészítéshez sok kádármesterre és legényre volt szükség. Egerben is működtek nagy létszámú műhelyek.

Az egri bodnárok céhét 1703-ban alapították újra, s a céh szabadalomlevelüket 1703. április 21-én kapták. Az alapítók: HARTER JÓZSEF, HARTER LÉNÁRT, LOHNER FARKAS és HUEBER BOLDIZSÁR német nyelvű bodnármesterek voltak.

Az egri bodnárok még 1703-ban elkészítették a szükséges tárgyakat: céhpecsétnyomó, céhláda, céhzászló. A céhpecsétnyomón a készítés évszáma, a céh alapítási évével egyezik. Érdekessége, hogy ez az egyetlen egri céhpecsétnyomó, amelyet ezüstlapra véstek.

Az egri bodnárcéh alapító iparosai elsősorban külföldről betelepített németek voltak. Ezt tükrözi eredeti pecsétnyomójuk német nyelvű felirata. Ugyanis az egri bodnárok a nyugat- európai céhszervezeteknél általánosan használt ,,ehrsam", azaz becsületes" megtisztelő rangjelzéssel illették magukat. Ez szerepel rövidítve a pecsétnyomójukon. Később a céhben egymás mellett éltek és dolgoztak évtizedeken át magyar és német iparosok, s az egységes céhet még a belső torzsalkodások sem szakították külön nemzetiségi alapon szervezett német és magyar bodnárcéhre.

A pecsétnyomó díszítményei között ott találjuk Szent Orbán és Szent Medárd alakját, de mellettük ott vannak a szőlőművesség és a kádármesterség széleskörben ismert, jellemző szerszámai is. A horoló a szőlőművelés mezőgazdasági eszköze. A kádárok céhjelvényként használt szerszámai: az íves kádár- vagy pintérkörző fából, valamint az abroncsoláshoz szükséges kádárbunkó és hajtófa. A kádárok céhjelvényében mindig ott található a mesterség fő terméke, a hordó is.

A bodnármesterség védőszentje Szent Orbán. Általában főpapi ornátusban, jobbjában pásztorbottal, baljában attributumával: a szőlőfürttel ábrázolják. A vértanú I. Orbán pápa emléknapját a katolikus egyház május 25-re tette. Az évszázados megfigyelés szerint ez a tavasz utolsó fagyos napja. A középkorban Orbán tiszteletére, hogy közbenjárásával az utolsó tavaszi fagy ne tegyen kárt a termésben, a szőlőhegyeken kápolnákat és szobrokat állítottak fel, és alakját a néphit védőszentként tisztelte.

A bornak, mint áldozati szent italnak a becse olyannyira emelkedett, hogy Szent Orbán (Orbán pápa) egyik bullájában elrendelte: az áldozati boroskehely csak nemes fémből készülhet. Orbán ugyanakkor a borospincék védőszentje is.

Az egri bodnárcéh pecsétnyomóján szereplő díszítmények hordó, , Szent Medárd püspök katolikus egyházi ünnepe június 8. Személyéről a hagyomány számontartja: még gyermekkorában a szegényeknek adta köntösét, ezért az Isten sast küldött, ki a szárnyai alá vette és a záporesőtől megoltalmazta. A napszámosok, munkások védőszentje. Közbenjárását kérték a jótékony esőért és országos csapás idején is. A népies időjóslás jól ismeri az esőcsináló Medárdot; ha napján esik, 40 napon át esős idő lesz. A céhek egyedi eszközökkel rendelkeztek, melyek működésükhöz szükségesek voltak, mint például: céhláda, pecsét, céhzászló, lakomaedények, céhbehívó tábla.

Az egri bodnárcéhpecsét egyik legutolsó használatáról érdekes adatunk van. Ismert tény, hogy 1872-ben a hazai ipartörvény megszüntette a céheket. Viszont ezzel a rendelettel még nem lehetett a több évszázados gyakorlatot eltörölni. Az ipartörvény a céhek helyett a korszerűbb ipartársulatok létrehozatalát segítette. Egerben 1880-ban alakult meg a helyi bodnárok ipartársulata

Összességében a céhek jelentősége abban állt, hogy hosszú évszázadokon keresztül szabályozták és védték a kézműves ipart, valamint biztosították a középkori városi élet stabilitását.

Forrás: Csiffáry Gergely – Egri céhemlékek

 

 Céhpecsét.

Céhzászló.