A Habsburg királyi felszabadító hadműveletek főparancsnoka Antonio Caraffa tábornok, az egri műveletek parancsnoka Giovanni Batista Doria ezredes voltak.
Köztudott, hogy két szerződés volt. Az elsőt Giovanni Batista Doria ezredes kötötte a várat bitorló Rusztem pasával. A második vár feladási szerződést Antonio Caraffa tábornok kötötte. Ez a szerződés a töröknek minden javakat megadott: elvihették Egerből rabolt tulajdonukat, ráadásul kényelmes szekereket biztosított számukra, nehogy a török papucs feltörje a lábaikat hazamenet. A végén Caraffa, a várból való kivonuláskor a magyar gyilkos Rusztemet busásan vendégül látta és megajándékozta. Kegyesen megengedte a törököknek, hogy Egerben maradhatnak rabolt tulajdonaikkal. A történészek ezeket a gesztusokat szépnek tartják, dicsérik a kivonulási szerződést. Én egy kicsit néhány dolgot másként látok. Ez a Caraffa egy öntelt külföldi alak volt, aki nem sokba nézte a magyarokat. A szerződés szerint nagyobb becse volt a töröknek, mint a magyarnak. A szerződésben szó sincs a sok száz várbörtönbe zárt magyarról, akik nem kaptak ennivalót. E rabok között voltak papok, mesterek, vitézek és még ki tudja milyen szerencsétlen ártatlan emberek. Ki az aki elhiszi azt, hogy ezek a magyarok bűnözők voltak? Az írás szerint 300-an voltak, de lehettek a várblokád előtt 600-an is. Ezek a rabok csak váltságdíj fejében szabadulhattak, de török földre rabszolgáknak is vittek közülük. Azt is tudni kell, hogy 1596-ban III.Mehmed szultán a várat feladó egrieknek szabad elvonulást ígért, viszont a kivonuló katonák nagy részét megölték.