Kováts János

Hevesy Sándor írása 1972 áprilisában

Eger területén több helyen folyik az épületek felújítása, helyreállítása — így például a Széchenyi utca — Foglár utca sarkán levő, Foglár utca 2. számú ház is nemrégiben szép új külsőt kapott. A ház eredetileg földszintes lehetett és még a XVIII. század második felének az elején épült fel. Erre a földszinti épületre — a későbbi már Mednyánszky-házra azután az 1930-as évek elején húztak emeletet, jó történelmi érzékkel, barokk stílusban. És ekkor került a főhomlokzatra egy emléktábla, amelyik most bennünket különösen érdekel és amelynek szövege a következő: Ebben a házban született Kováts János 1764. augusztus 25-én. Egész életének becsületes munkájával szerzett jelentékeny vagyonát Eger város szegényeinek adta és hagyományozta. Az egyszerű polgár áldozatos nagy szívének emlékét örökíti meg e táblával Eger város hálás közönsége. És most a kérdés: mit tudunk még Kovács Jánosról? 1733-ban a mai egri II. számú kórház telkének északkeleti sarkában egy épületet emeltek, amely tulajdonképpen még nem volt gyógyító intézmény, hanem az elaggott, elszegényedett egri lakosok részére menedékhely, utolsó mentsvár. A következő években azután az intézményt mind többen támogatták, segítették. Az adakozók közül Kovács János egri származású kamarai tisztviselőnek, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának adománya volt a legjelentősebb és ez járult hozzá, hogy a kezdeti menedékhely kórházzá fejlődött. Kovács János Egerben született, fiatalon Bécsbe ment és ott több főúri családnál és az udvarnál nevelői, magyar nyelvtanári ténykedést látott el, majd személyi kiválóságának elismeréséül kinevezték az udvari kamarához „ágens”-nek, azaz ügyvivőnek. Irodalmi ténykedést is folytatott, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagsággal ismert el. Mindig büszke volt egri származására és Eger város polgárainak teljhatalmú megbízottja volt abban a perben, amelyet a püspöki, majd érseki függőség alóli felszabadulás és a szabad királyi városi kiváltság érdekében viseltek. Emiatt az érsekudvarban kegyvesztett lett. Kovács János korábban már 7000 forintot adományozott az egri kórház céljaira majd 1829-ben végrendeletében a kórházat általános örökösévé tette. Mindezért Eger város tanácsa neves szülöttjétől és jótevőjétől, arcképének elküldését kérte a közgyűlésterem részére. A Miklóssy József kiváló művész által készített festményt azután Kovács János a szülővárosa iránti szeretetből adományozta „Eger Városa Tanátsának, Érdemes Közönségének” 1832-ben, 88. születése napján. A képen olvasható Kovács János jelmondata is: — „Szép meghalni Hazám érted, vagyis élni sokáig, S hasznos Tettekkel holtig adózni Neked.” A kép kifüggesztését azonban megakadályozták. Az 1833. áprilisában hozott tanácsi határozat erről a következőket mondja: „Tekintetes Plenipotentiárius Úrnak (ti. Kovács Jánosnak, a teljes hatalommal felruházott követnek” megírasson, hogy mely képének kifüggesztése a Méltóságos Földes Uraság által megtiltatott.” Kovács János nagy megdöbbenéssel vette a hírt —, de végrendeletén nem változtatott. Hamarosan, 1834-ben meghalt, halála után azonban arcképét elővették és a közgyűlésteremben helyezték el. A nevezetes kép ma az egri Dobó István Vármúzeum képtárát díszíti. Ennyit tehát Kovács Jánosról és egri szülőházáról. A derék férfiú pedig megérdemli, hogy az egykori házán meglevő emléktábláját most is felújítsák.