EGRI VÁR LAKTANYA TÖRTÉNETE

Az egri vár a középkorban püspöki székhely volt. A török hódoltság idején katonai létesítmény, végvár a török elleni harcokban. 1596-1687. között török katonai erődítmény. A vár török iga alól való felszabadítása után 1687-től 1783-ig a Habsburg idők katonái uralták. Mivel a terület az egyház tulajdonába került 1870-ben Bartakovics Béla egri püspök átadta a Habsburg kincstárnak és újra kaszárnya célját szolgálta.

A 19. század végére a vár területén jelentős átalakításokat hajtottak végre, és a kaszárnya épületet, raktárakat építettek, istállókat és egyéb katonai létesítményeket is kialakítottak. Az egri várban állomásozó csapatok jellemzően gyalogos és tüzérségi alakulatok voltak.

A császári és királyi 60. gyalogezred1853-ban kerültek Egerbe, ezen a néven 1918-ig léteztek. A 60. gyalogezred tekinthető a Magyar Királyi Dobó István 14. honvéd gyalogezred elődalakulatának.

Az első világháború és Trianon után a Nemzeti Hadseregben 1920 folyamán alakult meg az egri gyalogezred.1922-ben a magyar hadsereg hivatalosan felvette a Magyar Királyi Honvédség nevet, ekkor az ezred neve is megváltozott: 14. honvéd gyalogezred. Az ezredtörzs és az I. és III. gyalogzászlóalj állomásozott Egerben, 1930-ban az ezred felvette a Magyar Királyi Dobó István 14. Honvéd Gyalogezred nevet. Hivatalos ezrednapjuk október 13-a lett, utalva a sikeres Dobó-féle várvédelem utolsó napjára.

Egerben több helyen állomásoztak. Az ezredtörzs és az ezredközvetlenek a Várlaktanyában és a vár alatti Szarvas laktanyában (Szarvas téren), a 14/I. és 14/II. gyalogzászlóaljak a megyei laktanyában és a Rossztemplom-kaszárnyában voltak elszállásolva.

Az egri ezred várbeli katonái részt vett a napóleoni háborúk eseményeiben, ott voltak katonáink az 1805-ös austerlitzi és az 1809-es győri csatában, 1813-ban ott küzdöttek Lipcsénél a „népek csatájában”. Az 1848/49-es szabadságharc során harcoltak Isaszegnél, de Buda visszavételénél is. Az első világháborúban a szerbiai és a keleti fronton vetették be őket. 1942 nyarán a Don folyóhoz vezényelték az ezredet, ahol jelentős veszteségeket szenvedve biztosították a II. magyar hadsereg más egységeinek a visszavonulását. Csak 1945 áprilisában tették le a fegyvert.

1947-48. között a Rákosi rendszer 20-25, lakással nem rendelkező családot költöztetett a volt várlaktanya helyiségeibe. Ezt követően újra katonák szolgáltak itt 1957-ig, majd kiköltözésük után létrejött a Dobó István Vármúzeum, amely azóta is itt működik.

Ma az Egri vár az egyik legnépszerűbb történelmi látványosság Magyarországon, ahol a hajdani katonai épületek nyomai még mindig fellelhetők.

Írta: Erdei László