Adalék az egri színészet történetéhez!
Írás 1923-ból!
A fővárosi lapok hírül adták, hogy Krecsányi Ignác, a kiváló színigazgató, nagy szegénységben elhunyt. És — amint illő is — kegyeletesen emlékeztek meg nagy érdemeiről.
Eger újabb kori színészetének egy ragyogóan jelentős fejezete összeforrott a Krecsányi Ignác nevével, így méltó és igazságos, hogy itt is megemlékezzünk róla. Hiszen az állandó színház építéséhez is Krecsányi adta az első lökést, legalább közvetett úton.
Színészi működését 1863-ban kezdette, s már nagyon jó nevű igazgató volt, amikor 1877-ben április közepén Egerbe jött egy hónapra. Olyan társulattal, olyan műsorral és olyan előadásokkal szórakoztatta az egri közönséget a Kaszinó nagytermében, aminőben addig nem volt része városunknak.
Ez a körülmény erős lökést adott az állandó színház ügyének és alapos hírlapi „Eger” előkészítés után már 1878 áprilisában megalakult az Egri színkör r. t., amelyre 501 db. részvényt jegyeztek 10 frtjával.
Az aréna építés tervéről azonban, különösen a közbejött két árvíz miatt, le kellett mondani, mivel nem állott rendelkezésre elegendő pénz Pedig nagy szükség lett volna reá, mert a Kaszinó nagyterme, a „szála”, csak télen volt használható. Akkor sem volt alkalmas arra, hogy értékesebb társulat játsszék benne, mivel csekély befogadó képessége miatt nem tudott megélhetést biztosítani jobb társulatnak.
Igaz, hogy 1868 júniusában megnyílt az aréna a város Széchenyi-utcai házának (a mai posta-épületnek) udvarán, melyben először a Latabár társulata játszott, 1880-ban pedig a mai Széchenyi szálló udvarán létesítettek arénát, de ennek is az volt a hibája, ami a másiknak, nagyon kicsi volt.
1881 őszén egész cikk-sorozatot közöl az „Eger” a színház-építés tervéről, melyhez a város képviselőtestülete egy félévvel azelőtt adta át az u. n. Hosszúpince-épületei (ma: Szepesy Mihály hentes és Salamon Antal bádogos háza a Káptalan- és Almagyar-utcák találkozásánál). Ezt a határozatot nem hagyta jóvá a belügyminiszter, s ekkor mind jobban előtérbe nyomult az a gondolat, — mely mellett már addig is több cikk kardoskodott, — hogy a Hunyadi-térre, vagyis mai helyére, kerüljön a színház, melynek építése, pénzhiány miatt, oly régen vajúdott.
A következő év (1882.) tavaszán végre eldöntötte a vitát Krecsányi Ignác, aki májusban Egerbe jött és maga építtetett arénát a mai színház helyén. 1882. július 8-án nyitotta meg ezt az arénát, mely mintegy 16 öl hosszú volt, 18 páhollyal.
Bizony szerény építmény volt ez!
Talaja az édes anyaföld, mely bőven termette a gyomot a padok alatt. Az ülőhelyek, földbe ásott karókon, — deszkák s: hátsó támlája csak az első hat sornak volt.
A földszinti állóhelyet még be sem kerítették, a páholyok egy színtben voltak a nézőtérrel, s tulajdonképp csak korlátok határolták minden deszkázat nélkül.
Mégis megvolt benne Krecsányi két évig. És jól megvolt, sőt nagyszerűen!
Ez természetes is, mert olyan erők játszottak a világot jelentő szerény deszkákon, akik rövidesen mind országosan ismert művészek lettek. Somló Sándor, aki a megnyitás alkalmával saját prológját szavalta el, éppen úgy a Nemzeti Színház tagja (sőt utóbb igazgatója is) lett, mint Pálffy György, K. Hegyessy Mari, továbbá a Népszínház kedvelt komikusa Németh József és baritonistája, Kiss Mihály. A koloratúr énekesnő Vadnay Vilma, kit később Somló Sándor vett feleségül, a nagyszerű temperamentumú szubrett pedig Cserváry Ilona.
Akik még életben vannak abból az időből, tanúságot tehetnek igazam mellett: állandóan mily forró esték voltak a szegényes külsejű arénában. Valósággal vetélkedve ünnepelték a jeles, a kiváló színészeket, s a dörgő taps bizony nem ritkán reszkettette meg a gyarló faalkotmányt.
És nagyértékű műsoruk, volt, amely alkalmas teret nyújtott a nem mindennapi tehetségeknek, hogy szárnyukat bontogassák.
Íme egy hathetes szezon műsora! Operettek: Üdvöske, Boccaccio, Gaseegnei nemes, Kis herceg, Cornevillei harangok, Donna Juanita, Olivette lakodalma, Kisasszony feleségem, A szerelmi varázsital, A dragonyosok, Girofle Girofla, Tiszt urak a zárdában, Kékszakállú herceg, Bőregér. Drámák: Panin Sergius, Anna, Bagdadi hercegnő, Ferreol, Romeo és Julia, A tékozló, A hamupipőke. Vígjátékok, bohózatok: Szélháziak (Rákosi Jenő) Nagyzás hóbortjai, Sevillai borbély, Váljunk el!, Ahol unatkoznak, Richelieu párbajai. Népszínművek: Árva Zsuzska, Szép Iliána, A vörös sapka, A szép leányok, A falu rossza, Sárga csikó.
Olyan nagy lett a színház becsülete, olyan általános lőn a lelkesedés, hogy az 1903. szept. 28-ig fennállott kőalapú arénát már 1884 nyarán megépítették. Roppant haladás volt az, mért 500 nézőnek adott helyet. 1884. aug. 6-án nyitották meg, s a prológot Pálffy György mondotta.
Úgy ebben az évben, mint 1885-ben is nagyon kedves, meleg szezonja volt Egerben Krecsányinak, aki büszke lehetett nagy sikereire. 1885-ben volt itt utoljára, mivel hazafias missiója Temesvárra szólította, ahol roppant szolgálatokat tett a magyarosodás ügyének. A Temesvári-színház azután hamarosan összekapcsolódott a budai színkörrel, s ettől kezdve Krecsányi, évtizedeken át, télen-nyáron aratta a babérokat. . .
Most azután szegényen, szinte nyomorúságban halt meg. Pedig valósággal a nemzet napszámosa volt.
Nyugodjék békével!
Első színház
