GÁRDONYI GÉZÁHOZ KÖTŐDŐ VÉLEMÉNYEK

Részlet Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi c. könyvéből

....Nehéz szívvel, mert nem tartottam meg végakaratát. Nem ragadhattam ki koporsóját akkor, amikor Eger város Gárdonyinak (Torday Ányos ciszterci tanár ötletéből) olyan sírhelyet szánt, hogy fájdalmamban is éreznem kellett a fenséges értelmű gondolatot s mellette Gárdonyi végakarata eltörpülését. Éreznem, hogy a sírhely, az egri várbástya, Gárdonyinak nem temetője lesz, hanem megdicsőülése. Éreznem, hogy mikor városa azt a hősök vérétől áztatott területet földjéből kiszakítja és Gárdonyinak adja, vele Gárdonyi nevét örökre sugároztatja majd a városra, a nemzetre, régi nagy házára és mindenüvé, ahol műveit olvassák...

Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája:

"Ahogy múlik az idő, egyre többet hallok meg dédapám üzenetéből. Az ő egész életét a szolgálat jellemezte. Alapértékeit még fiatalon megfogalmazta, s ehhez egész életében hű maradt. Életelve volt az alázatosság, Krisztus követése, az emberi értékek tiszteletben tartása. Számomra is tiszteletre méltó, ahogyan ezekhez hű tudott maradni."

Juhász Gyula:

"Ő jelenti egy fáradt és beteg korban az idillt, egy harcos és recsegő-ropogó világban a csöndet."

Kosztolányi Dezső:

"A hajdani falusi tanító ma az egész magyarság tanítómestere"

Gyermekkoráról

"Én komoly gyerek voltam, nem az a kacagva futkosó, mint a legtöbb... egész gyermekkoromon átvonul, hogy soha nem veszekedtem, és soha senkit meg nem ütöttem"

Édesapjáról

Szabolcska Mihálynak írja: "Nekünk magyaroknak barátom legnagyobb büszkeségünk az ilyen Ziegler Sándorok!" Ziegler Sándor azok közé tartozott, "akik nemcsak az elbeszélt tárgyat tudták érdekessé tenni, hanem gondolataikból kétannyit adnak hozzá. Elbeszéléseiben a legkomolyabb történet is humorisztikus alakot öltött. Még szabadságharci élményeit is úgy adta elő, hogy mosolyogni kellett." Édesapja sokat olvasott a nehéz munka után, élményeit megosztotta másnap a feleségével, elbeszéléseit a gyerekei is érdeklődéssel hallgatták.

Házasságáról

Az Álmodozó szerelem c. művében megjelenített Sándor és Hermina kapcsolata sokban megegyezik Gárdonyi házasságának részleteivel. Bár korábban írta a regényt, de a kiegészítéseket házasságkötése után tette bele. Hermináról:"A test az övé volt, de a lélekkel hiába kívánt társulni, nem tudott. Kacér volt a nő, érzékingerlő kis tündér, de az érzékek lángja ellobogott anélkül, hogy Sándor lelkét csak egy kissé is fölmelegítette volna" Felesége, Csányi Molnár Mária pontosan ilyen volt, ő sem tudta Gárdonyi szellemi igényét kielégíteni. " Sándor eszményít, Hermina világa pedig az érzékek körül csoportosul. A nő csak a piperézés és az élvezetek után sóvárog, ami gyűlöletes minden józan férfi előtt" 1893-ban ezt írja Szabolcska Mihálynak: Én 22 éves fejjel ugrottam a házasságba, és 7 évig búslakodtam...az én kedélyemen örökre ott a a kegyetlen forradás, és víg ember nem leszek soha - kivéve ha írok." Részlet a "naplójából: "Ennek a házasságnak vagy válás, vagy gyilkosság lesz a vége."

Az a Hatalmas Harmadik c. művében írja: "Szeretni, szívet összeolvasztani lehet, de az istenalkotta szerelembe beleordít a társadalom, beleátkoz az egyház..."

A nő szerepe

A nő szerepét az elkövetkezendő időkben így látja: " a jövő század nője nem a házasságnak nevelődik. Önálló egyén lesz, mint a férfi. Meg fog tanulni élni a férfi nélkül, mint ahogy ma a férfi meg tud élni nő nélkül. Megy hivatalba. Nyit kereskedést. Korlátlan ura szívének..."

A társas összejövetelekről:

"Minden ilyen mulatság után valami ürességet érzek lelkemben. Nem termékenyít. Nem érzem azt a lelkimegtalálást, amit csak egy virág látásakor is érzek. Elvesz belőlem, kiszárít. Lehangol." Részlet a naplójából.

A társadalmi igazságtalanságról:

Igazság a földön nincs! Magát a földet sem találom okosságnak.. Mire jó, hogy milliók gyomra bőg kenyér után, míg egyes gazdag disznók Karlsbadba mennek túltömött gyomrukat visszaerősíteni"

A gyermekekről

"Az államnak arról is kell gondoskodnia, hogy a kiskorú ember ne legyen labdája a sorsnak."

Politikáról

"Dehát miért nem kötelező kelléke a becsületesség a politikának?"

"Csak az állam nagy és erős. Nincs olyan hajlék, ahová be ne tolja a kezét. Ma adót rabol, holnap legényfiút. Egyik markában a pénzünk, másikban az életünk."

" A méhkas, azt mondják, kicsiben képe az emberi államnak. Én azonban azt látom, hogy a méhkas állama tökéletesebb. Náluk a herék az alsóbbrendűek."

Plágium (korabeli írás)

A Journal czimü Párisban megjelenő franczia napilap ez év elején ezer frankos pályázatot hirdetett tárczanovellára. A beérkezett pályamüvek közül a birálok két novella közt osztották meg a dijat, melyik egyikének a czime Gyermekhistória s szerzőjéül Bon Grivot de Grandcourt jelentkezett.

(…) Több magyar írónak feltűnt, hogy a franczia novellában magyar nevek fordulnak elő, a többi közt ez a két név is: Pista és Mari. Ennek kapcsán kutatták a dolgot, s mivelhogy a novella meséje is ismerős volt, hamar rájutottak, hogy a kitüntetett franczia novella Gárdonyi Géza Mari néni és Pista bácsi czimü elbeszélésének szóról szóra való forditása. Az irók, kik a plágiumot észrevették, bejelentették az esetet a pályázatot hirdető Journal szerkesztőségének, mely a mások babérjával ékeskedő irót nyilván megfosztja majd a meg nem érdemelt dicsőségtől és a pályadijtól is.

Székely Nemzet, 1900. január 24.

Dr. Estók Bertalanné Kiss Olivia írása